a) 1834 április 16, 17, 18 Országos ülések. Tárgy: [I.] A városi törvényszékekről szóló III. tc. végső §-ai: az auszugalis adóssá…
a)
1834 április 16, 17, 18
Országos ülések.
Tárgy: [I.] A városi törvényszékekről szóló III. tc. végső §-ai: az auszugalis adósságok, s nemes városon kivüli birtokai, kétes nemesek s a nemesek szolgái, [II.] A városok által javasolt 9. §. a kamarai és más királyi tisztviselőkről.
1834 április 16, 17, 18
Országos ülések.
Tárgy: [I.] A városi törvényszékekről szóló III. tc. végső §-ai: az auszugalis adósságok, s nemes városon kivüli birtokai, kétes nemesek s a nemesek szolgái, [II.] A városok által javasolt 9. §. a kamarai és más királyi tisztviselőkről.
Poson April 22. 1834.
April 16., 17. s 18-án a 174., 175., 176. országos ülésekben a kir. városok itélő székeiről szolló törvényczikkelynek hátralévő részei befejeztettek.
[I.] Legelőbb is következett az országos küldöttség szerkesztetésének 6-ik §-sa, mely szerént a városokban lakozó birtoktalan nemesek a auszugalis keresetekre nézve a városi biróság alá vettetnének.* Ezen §-t a ker[ületi] szerkeztetés egészen kihagyá.*
Proiectum de coord. 10. l.
A kerületi tárgyalásra vonatkozólag v. ö. Országgyűlési Tudósítások, II. k. 491. l.
A kir. városok javalata pedig az ilyes birtoktalan vagy birtokos ugyan, de polgári élet nemét követő, vagy városi szolgálatban lévő nemeseket mindennemü vagyonbeli (realis) keresetekre nézve, ellemben a birtokosokat csupán az élet mindennapi viszonyaiból eredő kisebb, ugy contoalis és auszugalis, nem különben a városi fekvő birtokból származott, azoknak hitelére költsönözött vagy intabulált adóságaikra nézve kivánta a városi biróságnak alája vettetni.* Ezen javalatot most SZUMRÁK hozta inditványba, annak igazságos vóltát nem csak a dolog természetéből s az intézet szükségéből, hanem régibb törvényeinkből* is mutogatván. A PERSONALIS szintugy pártolá ezen inditványt, vagy ha ez el nem fogadtatnék, legalább az országos küldöttség szerkeztetését ajánló a Rk figyelmébe; az auszugalis keresetek megvételének könnyitését mind a két félre nézve hasznosnak, őt szükségesnek itélvén, a mesteremberre s kereskedőre nézve, nehogy a vidéki biróság megkerezése miatt ideje vesztegettessék, a nemesre nézve, mert különben hitelbe vagy épen nem vagy csak drágábban fog kaphatni.
Az ápr. 10-i országos ülésben előterjesztett javaslatot olv. e kötet 46. s köv. l.
A következő törvényekre hivatkozott: 1405:8., 1492:92., 1635:21., 1649:15. és 17., 1659:127. tc. (Jegyzőkönyv, VII. k. 2. l.)
DÓKUS birtokos és birtoktalan nemes közötti minden különböztetés nélkül általánosan ki akarja az országos szerkeztetés rendeletét terjeszteni. NOVÁK a városok javalatát, különben pedig Répással és Benitzkyvel együt az országos szerkeztetést pártolja. MARKOVICS (Krassó) szintén kész a városokét elfogadni, de az országos redactiot nem, mert az különbséget tesz a nemesek között.
CSÁSZÁR figyelemmel olvasván a városi javalatot, meggyőződött hogy az régibb törvényeinkkel nem csak ütközésben nints, sőt összehangzásban van, s a jelenkor kivánatinak kielégitésére nem csak tanácsos, de szükséges is, melyet csak ugy lehetne elmellőzni, ha gondoskodnánk hogy a kalmárok s mesteremberek a nemesi itélőszék előtt szint oly gyorsan kapják az igazság szolgáltatást, mint a miként azt a városoknál elérni reménlik, különben intézetinkben hézag marad, melyet hogy a legközelébi kor ki fog pótolni, épen nem kételkedik.
A töbség azonban ellene vólt a javalatoknak. NICKY (Vas) azért, mert a házbér iránt már ellenkező végeztetett. ZMESKÁL, mert a nemesek közt különséget tenni nem akar. PFANSCHMIDT mert az ipar biztositását nem abban találja hogy ki itélje, hanem abban hogy akárki itéli, gyorsan itélje az auszugalis pereket. PALÓCZY mert az auszugalis pereket átalában megszüntetni kivánandja. BERNÁTH mert birtoktalan nemesről lévén szó, annak személye is könnyen kérdésbe jöhet, ezt pedig másnak, mint tulajdonan választott birájának alája vetni nem akarja.
És igy felkiltással a §. csakugyan kihagyatott.
Ismét vóltak a jelen napok divatja szerént némi eltérések is.
KÖRBER (Ujvidéki követ) kérdé a Rket, hogy talán sz[olga]birót akarnak minden kir. városra behozni a nemesek contóinak megitélésére? ez status in Statu lenne s ő hiszen az Istenben hogy mig a Bétsi kapun ezen felirás áll: Justitia Regnorum fundamentum,* a Te[kinte]tes Rk ezen oligarchias kivánság teljesedését nem fogják elérni. Kéri a Rket, emlékezzenek meg, mik történtk a legközelési 30, 40 évek alatt s ne vigyék oda a dolgot hogy a városi tanácsok talán nem lesznek képesek megzabolázni a felhevült népet s ez a kicsapongásoknak ama példáit követné.
Ferenc király jelmondata a bécsi Burg-nak Peter Mobile által épített külső kapuján.
NAGY BENEDEK pedig kiereszkedik a ker[ületi] tanácskozás divatozó rendjén, s panaszkodik hogy a kir. városok az ide előtti voxolás által még a tanácskozásból is kirekesztettek. Mire a PERSONALIS által felszólitatván hogy ezekkel hagyna fel s a tárgyhoz szóljon, kinyilatkoztatja, hogy ő nem sokszor untatta a Rket, már most azonban nem tehet róla, ha egy kisé unalmas lesz is, de ő szólási szabadságával élni kiván, és igy a Torry Whig irányáról, surlódásáról, hatásairól szolván bizonyosé teszi a Rket, hogy ő egy párthoz sem tartozik, hanem mint hazafi s követ megkivánja hogy ami itt a ker[ületi] Rk, azaz v[árme]gyék, egyházi rend s városok nevében (mert az absensek anomaliák, nyelv sikamlásból animaliat mondott) beadatik, abban mindenik Status meg is egyezett légyen. Beszédje közben magát 30.000 polgár megbizotjának nevezi.
BORTSITZKY pártolá ugyan az országos szerkeztetést, Körbernek mind az által azt felelé, hogy bár mit tartson is a Bétsi kapu felirásáról, azt csakugyan tudja hogy az 1811. devalvationalis patens* is azon a kapun jött ki. Az oligarchiat ugy hiszi, inkáb a városi követeknek lehetne szemökre vetni mert miután ott a választás szabad jusából kizárt polgárok nehány ember hatalmának alája vettettek, most még a nemeseket is alája vetni kivánnák. Végre azt hogy Buda városa követe 30.000 embernek megbizottja, mindadig el nem ösmeri, mig meg nem mutatja hogy azok közvetve vagy közvetetlen választásába befolytak, s azt tartja hogy számolási hibáiból 3 zerussal megtóldotta küldőinek számát; B. SZTOJKA pedig ezt egyre, s ZMESKÁL egy moralis személyre reducalja. Amire NAGY BENEDEK azt feleli hogy: sufficiat negasse. Ő a magistratus candidatiojára a választott polgárság által választatott, kik a még fennálló rendszer értelmében az egész polgárságot képezik. Ő mint követ semmi függést nem ösmer, sem a kir. kamarától sem mástól, akárkit értsenek is azon egy személy alatt.*
Wallis gróf osztrák pénzügyminiszter 1811 február 20-i pátense, amellyel a pénz értékét egyötödére szállította le; az intézkedés, sokféle vonatkozásban erősen sujtotta a rendek gazdasági érdekeit s következményei két évtizeden át elsőrangú sérelem tárgyát képezték a kormánnyal szemben.
Idáig tart az ápr. 16-i tárgyalások ismertetése. Ennek az országos ülésnek a hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, VII. k. 1–27. l.
Következett a kerületi szerkeztetés szerinti 6-ik §., mely azt rendeli hogy a fentebbi czikkelyek értelmében megitélt nemesek városi javai elegendők nem lévén, a törvényes elégtétel más egyéb javaiból fog compassus* mellett eszközöltetni.*
Megkereső, az itélet végrehajtását eszközlő levél.
Iratok, II. k. 331. l.
JUSTH és némelyek kivánták hogy ez a városi adóbeli tartozásra ki ne terjesztessék; a §. felkiáltással jóvá hagyatott.
7. §. A magokat nem legitilmalható kétes nemesek személyeikre nézve is városi biróság alatt lesznek. A nemesek cselédei pedig a fentebb2 §§-ban meghatározott eseteken kivül a városi biróság alól továbbá is kivétetve maradnak.
A PERSONALIS kivánta hogy ezen rendelés a városok javalata szerént megváltoztassék. Mentől inkáb emelkedik a civilisatio és kereskedés, annál inkáb emelkednek a kir. városok is, melyekre népességök tekintetéből már is dicsekedve tekinthetünk. Hogy ily nagy nép tömeg belső politiat kiván, az tagadhatlan; ha pedig ez alól a cselédek nagy száma kivétetnek, a politialis hatóság egészen sikeretlen maradna. Nints itt nemes emberről szó, hanem cselédekről s oly cselédekről, kik töbnyire hónaponként, hetenként, sőt naponként is fogadtatnak; s ha ma nemesnél szolgáltak, hólnap Isten tudja kinél szolgálnak. Tudjuk, ez addig is minő sok bajt s a törvényhatóságoknak menyi kellemetlen surlódást okozott. Bár mit szóljanak is régi törvényeink, a civilisatio kifejlése csakugyan ha valahol, itt megkivánja a helybeli biróság hatóságának felálitását, mely nélkül a rendet, csendet békeséget, sőt vagyon s személybeli biztoságot sem lehet bár mely költséges politialis rendőrséggel is fentartani.
Ezen kérdésre nézve legtöbb surlódásban vólt eddig Bács V[árme]gye Szabadka városával,* s ezért körlevelet is bocsátott minden törvényhatóságokhoz, hogy a nemesek cselédei a városi hatóságnak alája ne vettessenek.
V. ö. Országgyűlési Tudósítások, II. k. 495. .. 12., 13., 14. jegyzet.
Ezen körlevélnek vólt hatása némely megyéknél, igy BORTSICZKY kijelenté hogy megyéje ezen közlés következésében eredeti alap utasitását megváltoztatta. A kerületi vitatás alkalmával Rudics Bátsi követ elbeszélé a sérelem egyes eseteit,* a Szabadkai követ SZARICS ennek ellenére most egy hosszu felvilágositó s mentő beszédet olvasott,* mire SZUCSITS követtársa othon létében felelvén, hogy azon hoszasan felolvasott beszéd minden pontjait felfoghassa, kivánta vólna hogy azt a szabadkai követ előre dictaturára bocsátotta légyen. Ezen részletes vitatásoknak a PERSONALIS a Rk töbségével megegyezőleg az által vetett véget, hogy itt nem az eddigi egyes történetek helyes vagy helytelen vóltának megbirálása hanem a jövendőre szabályul szolgálandó törvény forog kérdésben.
Rudits felszólalása ua. 495. s köv. l.
A régebbi esetekre utalva kijelentette, hogy azok még II. József idejében történtek, amidőn a török ellen felvonuló hadsereg sok szolgáltatást követelt s így a város azok egy részét kénytelen volt a nemesekre áthárítani. Az újabb sérelmekről szólva elismerte, hogy Br. Redl és Kardos János cselédjeit, akiket földesuraik megyei karhatalommal elfogattak, a város valóban kiszabadította, tette azonban ezt azért, mert birtokaik a város határában fekszenek, s egyébként is Szabadka régtől fogva bíráskodik a nemesek szolgái felett. Rudics személyes sérelmét illetően pedig mindössze az történt, hogy a városba bejött csikósait, mivel este 9 óra után kocsmában voltak, a városi őrjárat elfogta, más nap azonban büntetés nélkül visszanyerték szabadságukat. (Jegyzőkönyv, VII. k. 32. s köv. l.)
Ezen specialitasok után a régi törvények fejtegetéseire került némely követek közt a dolog. Ugyan is az 1647: 78. t. cz.* 5. §-sában az foglaltatván: ne civitates ad cuiusvis simplices instantias vel inportunas delationes nobiles vel eorundem servitores tam intus quam foris habitantes arestent, incaptivent, carceribusque et vinculis afligant. A törvénynek ezen rendeléséből nem lehetvén világosan kihozni, vajjon átalában ki vaunak e véve a városi hatóság alól a nemes emberek cselédei vagy nem? azt mind a két fél véleményének erősitésére magyarázta.
A királyi és bányavárosok, főleg Kassa által elkövetett visszaélések megszüntetéséről szól.
TARNÓCZY erre azt mondá: tegyünk le minden elkeseredést s egyedül a hon java vezéreljen benünket. Mert ha egyik rész tovább is csak külföldi sanctiolcra s felirásokra, másik rész régi torvényeinkre fog mindég hivatkozni, nemzeti létünk továb is hasonlitani fog tüzoltó intézeteinkhez, mely szerint gyuladáskor kiki csak maga házát őrizvén a közre munkálás hijánya miatt az egész falu porrá ég. BÖTHY ditsekedve emlité hogy Bihar megyének Debreczen városával e részben soha surlódásai nintsenek, lelkesen kifejti hogy a közrendet, mely nélkül társaság fel nem áthat, épen lehetetlen fentartani, ha azt rendeljük, hogy a rendhontó kitsapongó cseléd ellen a városi hatóság 7, 8 mértföldnyire legyen kéntelen panasszal járulni a sz[olga]biróhoz. PALÓCZY szintén előadja miként szüntette meg a kifejlődés rendszeretete mindazon asylumokat, melyeket a vétaknek tárt vala a hajdankori setétség,* s hogy a magyar alkotványnak czélzata soha sem lehetett az, hogy a nemes ember arany szabadsága annak kicsapongó vétkes gonosztévő cselédjeire is kiáradjon.
Bővebb felvilágositást a Jegyzőkönyv sem nyujt: „A hajdankor szokásai és törvényei asylum gyanánt sok módokat és helyeket rendeltetnek; de valamint a hajdankór el mint, ugy elfogytak lassanként az asylumok is”. (VII. k. 43. l.)
Azonban mind ezek hiában valának; hiában hivatkoztak a kir. városok hogy a törvény szerént ugyan még eddig a nemesnél válalt kotsis vagy kályhafűtő szolgálat sem birt nemesitő erővel, s nem is adhatott nemesi kiváltságot a donatioval, armalissal egyiránt; hiában hivatkoztok Kassa, Eperjes, Bártfa s más városok privilegialis szokásaikra, melyeket viszont az illető megyék követei a nemesek részéről csak önkéntes elnézésnek neveztek; csupán Torontál, Heves, Borsod, Bars, Temes, Zólyom, Bihar, Békés, Zemplén, Nográd, Posega voltak elhatározottan a mellett, hogy a városi hatóság a nemesek cselédeire kiterjesztessék, a töbség maradjonnal hagyá itt is helyben a ker[ületi] szerkeztetést. A jó rend fentartásától vett argumentumra azt felelvén, hogy ennek tekintetéből a nemes ember személyét is alája kellene vetni a városi biróságnak, mert a jó rendel ezen exemtio sem látszik meg férni. Legtöbnyire pedig azon okkal éltek hogy a személyek letartoztathatásának kérdése a büntető törvény könyvben,* a politialis rendszabások pedig a puhl[ico-]politicumban* fognak előfordulni.*
Az 1825/7-i országos bizottság jogügyi munkálatának IV. része tartalmazza a „Codex de delictis eorumque poenis”-t s ennek I. 2. cikke szól az elfogatásról.
A városokról szóló IV. részben, a városi törvényhatóság hatáskörének megállapításánál.
Itt fejeződik be az ápr. 17-i országos ülés tárgyalásainak ismertetése. A Jegyzőkönyv erről VII. k. 27–55. l. szól.
[II.] Ezután következett a városi javalatnak 9-ik §-sa,* mely megujitván az 1723: 64. t. cz. rendeletét,* azt kivánja hogy a camaralis és más királyi s urasági tisztek, ha nem nemesek, tisztök körét nem tárgyazó ügyeikben a városihatóság alá vetve legyenek.
V. ö. Jegyzőkönyv, VII. k. 57. l.
A tc. elrendeli, hogy a külföldi származásúak, akik nem indigenák, de telekkel rendelkeznek, valamint a sótisztek annak a helységnek a bírája alá tartozzanak, amelyben élnek vagy ahol telkük van.
HAVAS figyelmeztetvén azon összeütközésre hogy ha az 1723: 64. épségben marad, a kir. tisztek nem lesznek kivéve a városi biróság alól, a nemes emberek cselédei s tisztei pedig ki lesznek véve; kéri a Rket vagy alkalmaztassák a jelen végzést ama czikkelyhez, vagy pedig ezt módositsák csakhogy legyen már rendszer a dologban.
Ezt némelyek pártolók s különösen a honoratiorok iránti végzés világos kijelentését ide tartozónak vélték; mások azt magában érthetőnek tartatták hogy az 1723-ki törvény csak anyiban fog megálani, a menyiben azt a jelen törvény értelme megengedi. PÁZMÁNDY az inditványt nem látta szükségesnek; a honoratiorok politicai álása a Contr[ibutionale-] Commissariaticumra van halasztva, ott fog eldőlni, valjon ezek az ország rendes vagy rendkivüli védelmében tartoznak e részt venni, azaz adó alá vettetvén egyszersmind a városi hatóság alá is fognak kerülni.
E szerént a városok által javalott 9. §. el nem fogadtatván s a HAVAS inditványa elmellőztetvén, a circularis szerkeztetés utolsó §-a pedig, mely megjegyzi, hogy ezen törvény rendszabásai az ugy nevezett vásári itélőbiróságra ki nem terjesztetnek,* helyben hagyatván, az anyi kellemetlenségek közt vitatott t. cz. még némely száguldozó viaskodás, és RAGÁLYInak a városok politicai álásának eredetéről tett némely átalános megjegyzései után* berekesztetett.
Iratok, II. k. 332. l.
Fejtegetése szerint Szt. István idejében a megyék jogköre az egész országra kiterjedt, joghatóságuk „alól kivétel volt a királyi városok törvényhatóságának eredete” s ma is amint a városok hatásköre „több személyre terjesztetik”, ezek egyszersmind „a vármegyék törvényhatóságaik alól kivétetnek”. (Jegyzőkönyv, VII. k. 63. l.)
