b) A városok óvást emelnek a törvényjavaslat ellen.
b)
A városok óvást emelnek a törvényjavaslat ellen.
A városok óvást emelnek a törvényjavaslat ellen.
Azonban a dolognak legtragicusabb része még most következett. Már a 18. April. ülés elején kérdé SZUMRÁK, valjon ezen hiányokkal teljes törvényczikkelyt nyugodt elmével a fő Rhez átküldeni lehet e s valjon abban a 4-ik rend megnyugodhat e? Most pedig imigy szóllott
VÁGHY: Ezen a polgári rendre nézve oly érdekes 3-ik t. czikről folyt tanácskozások be lévén fejezve, mi a 4-ik status küldötjei kénteleneknek érezzük magunkat legmélyebb tisztettel, de fájdalommal kijelenteni, 1. hogy ha ez igy megálapitatnék, a kir. városok legrégibb, eredetöktől fogva mindég épen fentartott természeti álásukból folyó számtalan törvények által felszentelt hatósága egyszerre minden vétkök nélkül s a hazához és királyhoz bemutatott minden hivségök mellett csak nem egészen megsemmisitetnék. Minden nyomattatások között, melyeket 200 esztendőtől fogva folyvást és sanyaruan szenyvedniök kell, ez vólna a legerősebb és szinte halálos csapás. A mely városban oly, biró hatóság nints hogy a lakosok minden viszonyaikban a rendet és igazságot fentarthassa, abban soha élet nem lehet, s a mely élet vólt is, annak meg kellene szünni és nem sokára csak félhólt testé válnék. 2-or minthogy szembetünő hogy ezen javalat nem annyira az igazság szolgálatás fő czéljából, de más mellékes, töbnyire politicai, ide se nem tartozó, se nem alkalmazható tekintetekből eredett, és főkép csak némely személyek kiváltságainak helytelen terjesztéseire czéloz, bátran kimondhatná hogy ily intézet mellett a nemzeti szorgalom, a mesterségek és kereskedés soha virágzásra nem fognak juthatni. 3. De a kir. városokban még a közrendet és bátorságot sem lehetne fentartani. 4. Ámbár ezen törvénynek organicusnak kellene lenni, még is nem lévén semmi figyelem sem az eddig fenálló törvényekre, sem az örökös igazság elveire, sem a legfontosabb okokkal támogatott előadásainkra, tetemes hijányok hagyattak, több tárgyak homályban maradtak, némelyek csak ugy érintettek hogy értelmök felől kiki más, sokszor ellenkező véleményt tarthat, lehetetlen hogy ebből nagyobb zavar, mint eddig is volt és ezer meg ezer legkellemetlenebb ütközések, s az egész országban legnagyobb baj és nyughatlanság ne következzék. Ezen okoknál fogva kinyilatkoztatom 1-ör hogy a 4-ik rend ezen czikben meg nem egyezik, 2-or hogy az iránt a többi két alkotványos Statusra és végképen ő Felségére a Magyar királyra, mint a törvényhozó testnek másik részére hivatkozik, 3. hogy amenyire a régibb ezen szerkeztetés által világosan el nem törültetett törvények még most is fenállanak, mi azoknak óltalma alatt, azokból folyó hatáságunkat fentartsuk, jelesen a honoratiorokra, a polgári jusokra és haszonvételekre, a birtokos nemesek által a városban tett adóságokra., a birtoktalan nemeseknek pedig minden vagyonbeli percre, és a nemtelen tisztekre nézve. És ez az első előadásunk, a második pedig abban áll hogy a menyiben ezen t. cz. a 4-ik status sarkalatos jusainak, sőt az 1791: 67. törvénynek is megsértésével* ezen táblán keresztül ment, mivel alkotványos országban egy statusnak soha annyi hatalma nem lehet, de azt sem szokás, sem praescriptio* által nem is nyerheti hogy a másik constatusát maga alkotványos jusától megfossza, vagy azt végképen el is nyomhasa, annyival inkább, mivel az 1687: 17.* világosan kimondja: quod status quartus caeteros non solum adaequaret, sed fors etiam superaret, mi a 170. és 171. ülésekben tett óvásaink mellett,* ezen czikkelyek itten világosan és ünnepélyesen ellen mondunk s azt a napló könyvbe iktattatni kivánjuk.
V. ö. az 59. l. 14. jegyzetével.
Elévülés.
A király ígéretet tesz ebben a tc.-ben, hogy a városok számát nem fogja növelni s csak különös kegyből emel fel közéjük egy-egy helységet.
V. ö. előbb, 54. s köv. l.
Erre a mennyire észre venni lehetett egyedül Koleda Budai követet kivéve a kir. városok követei minnyájan! mindnyájan! felkiáltás közt székeikről öszesen felkeltek.
PERSONALIS: A tanácskozósoknak vége van s a töbség akaratja ellen a minoritásnak ily nyilatkozást tenni, valamint az országgyűlési pertractatio rendével s természetével össze nem fér, ugy magokra a kir. városokra nézve is hasznos, a haza előtt pedig kedves nem lehet. A minoritás különböző véleménye okait előterjesztheti, de másnak s kivált a töbségnek czélzatait gunyolva kétségbe venni nem szabad. A töbség itélt és itélt vélekedésem ellen, mert én töbnyire a kir. városok kivánatit pártolám, de meg vagyok győződve hogy végzéseit mindenekben egyedül hazafiui lelkesedés vezérlé, az ellen tehát Sopron várasa követének előadását helytelennek nyilatkoztatom s helyben nem hagyom. Ellenmondást pedig annyival inkát, mivel az a töbség végzése elen egészem erőtelen, el nem fogadok.
A számosan álló követek közül legelébb ANDRÁSY szóllott: Sajnálva tapasztalja hogy Sopron városa követének előadása mindén városnak nevében történt s a haza szent szine előtt kijelenti, hogy a mióta országgyülések tartatnak, a K és Rk tisztelt töbsége ellen a minoritás ily vakmerőségre még soha sem vetemedett. Azt mondani hogy a Rk hazánk törvényeit lábbal tapodják, hogy a kir. városok consistentiáját holt testé változtatni akarják, hogy végzésükben nem az igazság hanem mellékes tekintetek által vezéreltetnek, oly vakmerőség melyhez hasonlót itt tapasztalni még soha sem lehetett. Ő tehát követi álásának érdemét érezve, annak ünnepélyesen ellene mond. A PERSONALIS ismétlé előadását, kijelenté hogy a városok ön javokra rosz utat választottak, cselekedetöket helyben nem hagyja, s ellenmondásokat semmit érőnek nyilatkoztatja. Igy PFANSMIDT, igy B. PRÉNYI és RAVAZDY is, hivatkozván az 1649: 14. t[örvény] példájára, mely által a városoknak a kir. Fiscussal egyesitett ellenmondás örökre semit érőnek nyilatkoztatott;* valamint az erőtelen ellenmondást, ugy a vakmerő s illetlen kifejezéseket is a naplókönyvbe sem fogadják el; hivatkozván különösen Bereg V[ármegye] példájára, melynek a jobbágy telken lakó nemesek adózása ellen tett protestatioja szintén el nem fogadtatott.* HERTELENDY ugy tartja hogy ami itt történik, annak a naplókönyvből kimaradni nem lehet, de midőn a Vághy kijelentéseit illetleneknek, helytelenknek, vakmerőknek nyilatkoztatja, ezen nyilatkozást elegendő fenyitéknek nem ösmérheti s felszólitja a Rket, tegyenek illő lépést hogy a tábla méltósága hasonló kicsapongás által ne sértessék. PÉCHY a törvény iránti engedelmesség megtagadását találja legnagyobb vakmerőségnek; SZUCSICS pedig ezek következésében az 1723: 7.* értelmében actiot kiván.
A törvénycikk az 1647:78–81. és 93. tc. elleni tiltakozásokét jelentette ki semmiseknek.
V. ö. Országgyűlési Tudósítások, II. k. 330. l. Jegyzőkönyv, V. k. 284. l.
Az országgyűlések megtartásáról és rendjük biztosításáról szól.
CSÁSZÁR nem tudja, miért gerjednek fel a Rk annyira. Hogy a törvény alkotása ellen egy egész Status protestatioval él, az nem ujság, jele az 1791: 26.,* midőn Bereg v[ármegye] ellenmondott, midőn Bars követe a másik táblai ellen irányzott enunciatióját megtette,* nem gerjedtünk fel ennyire. Ő most is a mondottakat nem anyira vakmerőségnek, mint azon elkeseredésnek tulajdonitja, mely abból ered hogy politicai megsemmisitésöket érezni kéntelenek a városok.
A vallásügyi törvény, amely bevezető szavaiban kimondja, hogy a klérus és a katolikus világiak egy részének ellenmondása érvénytelen.
Az 1833 dec. 5-i országos ülésben. (V. ö. előbb, 53. l. 28. jegyzet.)
BERNÁTH igen mérsékelt hangon szólva kinyilatkoztatja hogy a hallot gyalázatos szemrehányások őtet nem érdeklik. Sopron városa követét minap egy más követ communis noster névvel szólitván, ma pedig ugy lépvén fel mint az egész 4-ik rend szónoka, megvalja hogy ez benne fájdalmas érzést gerjesztett, kérdi minek az a pántzélba burkozás? hová fog ez vezetni? ne bizodalmatlankodjanak a városok, emlékezzenek meg királyaink s az ország Rendjeinek kegyelméből nyert jóvóltaikra s emlékezzenek a szent irás ama szavaira: Nisi dominus custodierit civitatem* s a t. Az előterjesztésben hallott gyalázatos rágalmazásokra pedig Torantál követe felszólitására minden óvások között a leggyengébbet kész választani, mely ebből áll: a minő vakmerően tetszet Sopron városa követének azokat száján kiejteni, ugy tessék azt vissza is huzni, különben az actiot fogja sürgetni.
Psalm. 126. (127.) l.
HAVAS Vághynak a 4-ik rend nevében tett előterjesztésében csak rövid kivonatját találja annak, ami itt egy hét óta sokszor és bővebben mondatott. Hogy a dolog egész folyamatja ellen a városoknak keserves panaszra fakadni méltó okok van, a factumra hivatkozik. Nem a töbség ellen kelnek ki a városok, hanem azt hogy a hozott végzések a töbség végzései lennének, el nem ösmérhetik, mig tennen politicai lételök előttök kedves leend, mert az ő voxank egyátalában számba nem vétettek. Az ellenmondás aliquando valuit, aliquando non valuit, lesz e a mostaninak sikere, mi meg nem itélhetjük, hagyjuk a jövendőség itéletére. Különben is vagy lesz annak ereje, vagy nem lesz; ha lesz, édesen emlékezendünk vissza hogy kötelességünket akkor is, midőn legsanyarubban esett, férfiasan teljesitettük, ha nem lesz miért aggódunk? ujság nem történt csak őseink példáját követtük.
PERSONALIS: Hogy a törvényes conclusum elleni protestatio semmit sem ér, és soha sem is fog érni, arról Pest városa követe biztos lehet. Egyébiránt a voxok számitásában ujság nem történt, ugy számitattak, mint ahogy annak modja atyáinkról reánk maradott. És igy az e részben tett álitást is helytelennek nyilatkoztatom. Kérem egyébiránt a Rket hogy amint Bereg v[ármegye] ellennondását, mely azonban minden tisztelettel vólt előadva, el nem fogadták, ugy tegyenek itt is hasonlót, töbnyire pedig megelégedve a köz helybe nem hagyás kijelentésével, mellőzzék el a tanácskozások ezen kellemetlen félbeszakitását. A kir. városoknál, érzékeny indulattal valja meg, csak azt látja hogy az egyenetlenség s viszálykodás almáját akarták közeinkbe hajitani. He ha azt vélik hogy ezen az uton az országgyülési pertractiatiokat megakaszthatják, vagy magoknak kedvezést eszközölhetnek, akkor valóban igen nagyon csalatkoznak.
POGÁNY emlékezteti a Rket hogy a 3-iki januári dorgáló rescriptumra mit kivántak felelni, azt t. i. hogy ha itt valami történnék, amit a jó rendel megegyeztetni nem lehetne, a törvényt mindég fel fogják tudni a Rk tartani;* most tehát felszólitja a Rket az, 1723: 7. teljesitésére.
Az alsótáblának a főrendekhez intézett első izenetében. (Iratok, II. k. 16, l.)
KOTSI HORVÁTH hasonló értelemben. Ő ugyan magát előre béketüréssel ruházta fel, tudván hogy kitsapongások lesznek, s ezen előkészületben még akkor is halgatott, midőn tegnap Ujvidék követe belső háboruval merődzett fenyegtődni, halgatott, mert eszébe jutott Sámson története s meg volt győződve hogy ha valamely város a keztyüt levetné, az oszlopiban megrázott ház leroskadván, csak a benlakókat ölné meg.
NAGY BENEDEK szórul szóra egész elhatározotsággal magáénak fogadja Vághynak előadását, hozzá tévén hogy akár sértő, akár nem sértő, nem véletlenül, hanem közegyetértésből előre jól meggondolva történt, s a menyiben egy valaki azon észrevételt tette, hogy Buda városának egyik követe abban részt nem vett, kinyilatkoztatja hogy ő igen is részt veszen és minden feleleti terhet elválal, a mely Buda városának hasonfelére háramolhat.
RAGÁLYI (kinek Nagy Benedeknek kevés pihenés közbevetése után ismét szólani akarása ellen a Personalis nagy nehezen tudott halgatást szerezni): Legelőbb is 3 dietán bizonyitott maga viseletének köztudomására hivatkozván a mellesleges tekintetek vádját méltó érdemlett megvetéssel viszonozza; kinyilatkoztatja hogy hatóságát kétségbe veszi, az ellen fenyitéket fog kérni. Tagadja hogy a kir. városi követek csak magok lennének a városok képviselői. S semmi külön statusokat itt nem ösmér, hanem ösmér a megyék, a káptalanok és a kir. városok, kerületek és jelen nem lévő mágnások által válasstott képviselőit Magyarország statusainak és Rendjeinek. Leginkább megbotránkozik abban hogy Sopron városa követe azon hatalmat arrogálta magának, hogy egész Status nevében szóll; kérdi, hol vette követ ur ezen hatalmat, hogy ily alakban felszólamlani merészeljen? és követ társai is hol vették azon hatalmat, hogy egy embert az egész Status követének felhatalmazhassanak? Sokszor hallotta őket panaszkodni hogy 75-n egy voxra szoritatnak, ő a maga tapasztalása után tiszta szivből óhajtja hogy az Isten minden jövendő időkre ovja meg hazánkat oly voxal biró képviselőktől, kik képviselői jusokat ily számosan képesek egy személyre átruházni.
VÁGHY: Hogy sérteni nem szoktam és most sem akartam, azt nyilván kimondom. Ha valaki ezen festés állásain nehézségét érzi, valóban érzem én, fájdalommal teljesitettem azon bizott kötelességet, de teljesitenem kellett, mert honfiui kötelességnek érzettem. Felakadnak a Rk abban 1-ör, hogy a 4-ik Status nevében ellenmondottam. Hibázott e a 4-ik rend, midőn ezt tette, jó vagy rosz következése lesz e, nem tudom; de hogy példátlan dolgot nem követett el, azt álitom, valamint azt is, hogy én a conclusumot nem is emlitém, hanem csak azt hogy a kérdéses t. cz. ezen táblán keresztül ment. Leginkáb felakadnak a követek ezen szoban, mellékes tekintetek, ennek, ha magában egyedül vétetik, lehet sértő értelmet tulajdonitani, de ugy amint mondottam; együtt véve azzal amit mondottam nem lehet. A dolog igy áll, mi kir. városok követei ugy vélekedtünk hogy ezen tárgyban egyedül az igazság szolgáltatás tekintetéből kell kimenni, a megyék követni talán mélyebb bölcsességgel s belátással azt határozták hogy más politicai tekintetekre is kell ügyelni. Már ha valaki azt mondja hogy ezen törvény nem anyira az igazság, mint a politica elvein épül, abban sértés egyátalában nem fekszik. Amit pedig törvényes hatóságunkhoz ragaszkodásunkról mondattam, azt egyedül azon törvényekről értettem, a melyek itt világosan el neme törültettek. Kérem tehát szavaimat gy in complexu méltóztassanak felvenni, s akkor abban sértést találni nem fognak, aminthogy én nem is akarok sérteni.
PERSONALIS: Ezen magyarázat által azon kifejezések, melyeikben a Rk sértést találtak s melyeket magam is helybe nem hagyhattam, el lévén enyésztetve, az ellenmondás pedig el nem fogadtatván, kérem a Rket, méltóztassanak ezzel megelégedni s jeles példáját adni hogy azon egyenetlenséget, melynek almáját gondatlanul közinkbe vetették, táplálni nem akarjuk! (Jól van! jól! .az ülés eloszlik.)*
Az ápr. 18-i országos ülés hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, VII. k. 56. s köv. l.
Április 19-én a Fiumei Buccari és Vinodoli törvényszékekről alkotott 4. t. ez. helyben hagyatott.
April 20-án vasárnapi szünet. April 21-én a v[árme]gyékre kerülvén sor, az ugy nevezett pedaneus biróságok csupán 15 megye nyilatkozván megtartásokra, örökre eltörültettek.
April 22-én a csupán 10 megye által védett ker[ületi] táblák szintén eltörültettek. Ugy az is, hogy mindennemü perek, azokat is ide értve, melyek eddig a kir. tábla előtt kezdődtek, ezentul a megyék törvényszéke előtt fognak inditatni, több mint háromszoros töbséggel elhatároztatott, kivévén egyedül a criminis laesae Majestatis és Notae infidelitatis pereket, melyek 27 megyei voxal 22 ellen a királyi táblánál meghagyattak.
