a) 1834 április 19 Országos ülés. Tárgy: A Fiume és a tengerparti kerületek törvényszékeiről szóló IV. és V. tc.
a)
1834 április 19
Országos ülés.
Tárgy: A Fiume és a tengerparti kerületek törvényszékeiről szóló IV. és V. tc.
1834 április 19
Országos ülés.
Tárgy: A Fiume és a tengerparti kerületek törvényszékeiről szóló IV. és V. tc.
Posony, April 25-én, 1834.*
A szöveg innen ismét Kossuth eredeti kéziratát közli.
A magyar tengerpart itélő székeiről April 19én a 177-ik orsz[ágos] ülésben mindenekben a kerületi szerkeztetés megállapitásával alkotott 4-ik és 5-ik t. czikelyek* iránt rövideden csak annyit jegyzek meg: hogy valamint a kerületi tanácskozásokban* el követett BUSÁN mindent, hogy Fiume Horvát Országhoz kapcsoltassék, ugy itt még inkáb kimerité ezen kivánságának minden lehető erősségeit; Fiume városának s kerületének polgári állására nézve egész a Constantinus Porphirogenita által leirt legrégibb historiai adatoktol kezdvén mutogatásait.* – TOSZÓNY Fiumei követ hivatkozott azon évrajzi köz tudomásra, melly szerint ezen tengerparti város 300 éveken keresztül független test gyanánt biratott a németek által, hivatkozott M[ária,] Theresiának incorporationalis diplomájára,* az 1807-ki 4. t. czikelyre,* melly Horvát országnak ellenzése nélkül alkottatott, s végre az azótai szokásra melly szerint a Fiumei perek soha sem vitettek a Báni táblához. – A PERSONALIS pedig ezeket felül még hivatkozott a portáknak 1830-ki felosztására, melly alkalommal Fiume portái a Horvátországiaktol egészen elkülönöztettek, nem különben arra hogy 1825-ben is Magyar Országi küldötség rendeltetett a ottani határszéli biztosság munkálódására.* – Továbbá mint hogy BUSÁN, OSEGOVICS (Horvát Or[szági] itélő mester) és STEINDAKER (Zágrábi követ) feleletül a többi között azt is állitották, hogy Fiume kerülete Szörény vármegye része volt, s csak ezért is Horvát Országhoz tartozik: a PERSONALIS megjegyzé hogy 1777-ben el nem fogadta Horvát Ország a Szörény vármegye helyreállitását tárgyazta resolutiót,* hanem Zágráb megyéhez kivánta azon részeket csatoltatni, mire 1779-ben M[agyar] Országhoz csatoltattak, ez 1807-ben törvénybe ment, most tehát a törvényszéki rendezkedés alkalmával ennek nyomán kell járni.
Iratok, II. k. 332. s köv. l.
A február 10-i kerületi ülés vitáit olv. Országgyűlesi Tudósítások, II. k. 648. s köv. l.
Beszédét a Jegyzőkönyv (VII. k. 84–93. l.) egész terjedelmében közli.
Az 1779 ápr. 23-i diploma Fiumét, mint „separatum sacrae regni Hungariae coronae adnexum corpus”-t csatolta vissza.
A tc. Fiume városát és kikötőjét becikkelyezi, kormányzójának a főrendek közt, követeinek pedig az alsótáblán helyet és szavazatot biztosít.
Az 1827:16. tc. intézkedett a fiumei kerület és Krajna közti határ megállapitására kiküldött bizottság ügyében.
Mária Terézia 1776 okt. 2-i rendeletével állította fel Szörény megyét. Majláth József fiumei kormányzót nevezvén ki főispánjává; a horvát-szlavon-dalmát rendek gyűlése 1777 okt. 27-én fordult felirattal az uralkodóhoz.
A vitatásokbol még érdekesnek vélem megjegyezni: hogy a Fiumei kerületben lakó nemesek személyes ügyeinek első birájaúl az ottani Kapitányi törvényszék rendeltetvén, KLOBUCSARICS (Károlyvári követ) ez ellen kikelt, állitván hogy Fiumének több jusa nem lehet, mint más k[irályi] városnak, ha ezek nem kaphatták meg a nemesek feletti biróskodás hatalmát, azt Fiuménak sem lehet megadni. – TOSZONY a különbségre figyelmezteté – Fiuménak kapitánya, s alkapitánya, kik a törvényszéknek előlülői, szükséges kép országos nemesek; a Patriciusok tanácsába minden nemes meghivatik, s ugy a birák, mint a követek választásában résztvesz, a tanácskozásokba, s utaisitás készitésbe béfoly, minél fogva ő magát méltán azon nemesek követjének is mondhatja. – VÁGHY és GAAL nem csak nem irigylék Fiumétol ezen kedvezést, sőt örvendének rajta, s abbol magokra is reménységet vontanak.
Szalopek mint máskor közönségesen, úgy most is oppositióban lévén BUSÁNnal: ez sajnálkozását jelenté hogy Verőcze v[ármegye] követe ellenkezésbe teszi magát Horvát s Tót ország egyesült közgyülésének utasitásával, s azon országok municipalitásait csonkitani törekszik. – Mire SZALOPEK bizonyossá tevé, hogy a mint független üléssel a voxal bir megyéje az országgyülésen; úgy ő érezvén követi helyzetének méltóságát, bizonnyal nem Horvát Ország követének kivánságához, hanem megyéje utasitásához, tennen meggyőződéséhez, s az igazsághoz fogja mindég előadásait alkalmaztatni.
Fiuméra nézve tehát úgy a mint javalva volt első biróságnak az ottani Birák s Igazgatók Városra, s Kerületi itélő széke, másodiknak a tengerparti kormányzónak mint Fiumei Kapitánynak törvényszéke rendeltetett, honnan a perek egyenest a hét személyi táblára lesznek feljeb vitendők, kivévén a nemesek személyes ügyeit mellyek a Kapitányi Szék előtt kezdődnek, s a Királyi táblához, s úgy feljeb vitetnek.
Hasonló rendeltetett Buccarira nézve is, azon különbséggel hogy itt a nemesek személyes ügyei nem a Királyi, hanem a Banalis táblára appelláltatnak, minthogy a mily kétségkivül Magyar Országhoz tartozik Fiume, oly bizonyosan Horvát Országhoz tartozik Buccari. – BUSÁN ezen pereket Zágráb megye törvényszékén kivánta kezdetni, – s midőn BRITVECZ Buccari követ ezt ellenzené, BUSÁN némi hévvel szemére vetette hogy a kerületi ülésben vele egyet értett, s ő mind addig, mig utasitását elő nem mutatja, ellenzését küldői akaratjának el nem ösmeri. – Mire némi resensus nyilatkozván, a PERSONALIS megjegyzé hogy itt szavazatja felől egy követ sem tartozik más követ iránt számadással.
A Vinodoli kerületre nézve azon kérdés: valjon defacto Horváth Országhoz tartozik e? következőleg a Báni táblához appelláljon e? hosszas vélekedésekre nyujtott alkalmat, kivált BUSÁN, és SZALOPEK vitatván egymás ellen a thesist, végre csak ugyan ezen kerületnek közigazgatási, adózási, öszeirási, szóval politicai jelenleges állása egészen tisztába nem hozattathatván, azon aggodalom győzött: hogy a Fiumei Gubernator, a ki ezen kerületnek is igazgatója, semmi tekintetben a Báni táblának alája ne vettessék, s a Magyar Korona jussai, mellyek Szörény vármegye helyreállitásának különösen a Vinodoli kerületet tárgyazta kérdésre nézve fen forognak, itt előzőleg ne sértessenek; minél fogva Busánnak Horváthország territorialis integritása tekintetéből tett sokszori reclamatiói ellenére a Báni táblának felsősége ezen Kerület iránt most is kizáratott.
April 20-án Vasárnapi szünet.
