b) 1834 április 21 Országos ülés. Tárgy: A megyei törvényszékekről szóló VI. tc. 1. §-a: a pedaneus bíróság eltörlése.
b)
1834 április 21
Országos ülés.
Tárgy: A megyei törvényszékekről szóló VI. tc. 1. §-a: a pedaneus bíróság eltörlése.
1834 április 21
Országos ülés.
Tárgy: A megyei törvényszékekről szóló VI. tc. 1. §-a: a pedaneus bíróság eltörlése.
April 21-én 178-ik orsz[ágos] ülés. – VI-ik czikkely a Vármegyei itélő szék.
1-ő §. Az Allispányi, és Szolgabirói, mint szinte a kerületi táblák itélő székeik eltörültetvén, a Báni, és Királyi törvényes táblák birósága pedig, a mennyiben eddig első folyamodású itélő székek voltanak, jövendőre nézve megszüntetvén, ezeknek helyébe a vármegye törvényszéke tétetik, melly az ekkoráig is előtte folytatni szokott polgári, köz tiszti, és büntető pereken kivül, eddig a feljeb elő számlált itélő székek elébe tartozott minden pereket is külömbség nélkül mint első biróság itélni fogja.*
Iratok, II. k. 335. s köv. l.
A PERSONALIS minden itt előforduló fő elvekre kiterjeszté észrevételeit, azonban a vitatások e mai nap egyedül ezen kérdés körül egyesültek: eltörültessenek e a Pedaneus biróságok,* vagy nem? Mire nézve a PERSONALIS csak röviden úgy nyilatkozott hogy az eltörlésben maga is megnyugszik.
V. ö. Országgyűlési Tudósítások. II. k. 496. l. 18. jegyzet.
NICZKY (Vas) szintén nem ellenzi az eltörlést, de némelly előzményeket kiván t. i. 1.) hogy a törvényszéki birák más egyéb közhivatali foglalatosság által el ne vonattassanak, 2.) hogy a szükséghez alkalmaztatva elegendő számmal, és 3-or minden candidatio nélkül szabad szavazattal választassanak. 4. Egyszer elválasztva többé új választás alá ne essenek, s ez által a függetlenség, végre 5-ör teljes nyilvánosság hozassék be, s ez által a birói önkény eltávoztatása biztositassék. Különben ha ezen előzményeket el nem érhetné, készebb a Pedaneus biróságokat megtartani.
RAGÁLYI ezen vallástételen kezdi beszédjét, hogy soha mélyebb aggodalommal nem szóllott és hazánk jövendő sorsa még soha sem tünt fel előtte kétesebb alakban. Minket példa nélküli szerencse ért, midőn arra hivattattunk meg, hogy a mi alkotmányunkban hibás, azt megváltoztassuk, a mi hijányos, azt kipótoljuk; de mentől nagyob ezen szerencse, annál nagyob a rajtunk fekvő felelet terhe is. A szónok szives barátja minden változtatásnak, melly által az eltörlött helyére jobb állitatik, de oly változtatásra, meny által a hibás helyére hasonló hibás, vagy még hibásab tétetik, épen nem barátja. Hogy a tökéletességre való törekedés az emberi természet tulajdona, azt el ösmeri, de azt is állitja: hogy hazánk állásában a pedaneus biróságnál jobbat nem is vagyunk képesek teremteni. Nem akarja mutogatni, hogy az igazság szolgáltatás minő befolyással van a nemzetnek polgári létére, mert egy németalföldi tudós nem oly régen azt már megmutatta hogy a nemzetek polgári léte az igazság szolgáltatás rendszerének helyes, vagy helytelen voltával együtt emelkedik és aljasodik.* De épen azért mivel ez igy van, emlékezteti a RRket, hogy oly atyáknak vagyunk maradéki, kik 1000 évek előtt azt sem tudjuk honnan, s nem is oly igen nagy számmal jöttek hazánk földjére, s im alkotmányos polgári létben élünk, s több milliókra szaporodtunk. Soha sem hitte volna a szónok hogy életében ily törvény czikely kerüljön országgyűlés elébe; a következésekről gondolkozni sem akar, azt mindazonáltal nyilván kimondja: az allispányi, és szolgabirói hatóságot oly kapcsolatban látja lenni politicai állásunkkal is, hogy a czélba vett eltörlésből egész polgári létünkre változás fog következni. A 44 évek előtt tett kormány csapások közt alig volt egy egy, mellyet a nemzet nagyob sérelemnek vett volna, mint a Pedaneus biróságok eltörlését,* azokat tehát 1790-ben nyomban visza is állitá,* s valóban nem győz eléggé álmélkodni a szólló követ, és megsem is foghatja, mi szülhetett 44 évek kurta ideje alatt magokban a törvényhatóságokban ily ellenkező meggyőződést! A személyektől vett ellenvetés magát az intézetet nem illetheti, az intézet soha sem tehet arrol, ha rosz kezekbe kerül. De nem is egészen a választóknál van a hiba, mert a választás szer felett hibás nem lehet, ha az ezt mérséklő felsőbb hatalom által mindég alkalmatos személyek jeleltetnek ki a választásra, és igy ha az alispányok, és sz[olga]birák kötelességeiknek meg nem feleltek, annak egyenesen csak a fő ispányi rosz candidatiókban fekszik minden oka. Hogy a perek elitélését nem birták, – annak sem az intézet oka, hanem törvényeink, mellyek oly bizontalanná tesznek minden birtokot, hogy ha tovább is fennhagyatnak, lehetetlen oly biróságot állitani, meny a pereknek véget vetni képes legyen. A Pedaneus biróságnak ezen állásban legalább azon jó oldala volt, hogy a birák mindég a felek között forogván, s ennélfogva sok nyomos viszonyakba is beavatottjaik lévén, a biróskodásban helyesben eljárhattak, mint ahogy azt a törvényszék teheti. A Pedaneum forumokat tehát teljes meggyőződésébül pártolja. – A kik még hasonló értelembül indultak ki, közönségesen azon épitettek legtöbbet, hogy ha vannak hibák a Pedaneus biróságok intézetében, azok orvosoltassanak, de az intézet maga némely viszaélések miatt el ne törültessék. – JUSTH különösen ezen eltörlést az 1791: 67. czikely által előnkbe szabott körön tul is látja, terjedni.* A megyék constitutioját pedig abban véli helyheztetve lenni, hogy a politicus hatóság a juridicumtol el ne választassék. Az emberi gyarlóságból eredő hibák meg lesznek a törvényszékeknél is, sőt tán nagyobbak lesznek, mert a sz[olga]birák közt legalább választani lehetett, a Sedriánál ezen biztositás is megszünik.
„Az ítélő székek elrendelése melly szoros kapcsolatba legyen a nemzetek sorával, minekutánna a közép századok igazság szolgáltató intézeteiről visgálódó német alföldi tudós értekezései a világ előtt megjelentek, hosszassabban szóllani felleslegesnek tartja.” (Jegyzőkönyv, VII. k. 130. l.)
II. József 1785. évi törvénykezési reformja a megyékben is elválasztotta a közigazgatást az igazságszolgáltatástól s a korábbi megyei törvénykezési fórumok közül csak a megyei törvényszéket hagyta meg, de annak szervezetét is átalakította.
1791:40. tc.
Az idézet tc. a jogügyi bizottság feladatává teszi az ország és a kapcsolt részek igazságszogáltató hatóságainak és valamennyi bírói fórumnak a rendezését.
MAJTÉNYI pedig bizonyossá tevén előre a RRket hogy nem beszél mint Cicero pro doma sua, s hogy ámbár ő is előlülő egy vármegyében, azért a praesidialis hatalom terjesztésének épen nem barátja; különben is azt hiszi hogy a jó praesesnek hasonlónak kell lenni a jó asszonyhoz, kinek férje ellenében nincs akaratja, mindazáltal kérdi, valjon mai időkbe, midőn az oriási léptekkel haladó emancipationalis szellem a hivatalok nimbusát kiméletlenül tépdeli, tanácsos e a kor szellemének ezen irányát még a törvényhozás által is előmozditani?
SOMSICS ellenben igen örömest elfogadja azon elvet, hogy az igazság kiszolgáltatásának helyes elrendelése a nemzetiek polgári kifejlődésének egyik legbiztosabb rugója; de ha hazánknak akár népességére, akár hitelére, akár vagyonunk biztosságára, akár meny más kifejlődési tekintetre forditja, figyelmét, szomorú véleményt kell az igazság szolgáltatás felől is táplálnia, s már csak ez egyben is elegendő okot talál arra, hogy a bár milly mohos kő falat is lerontsuk. De ő azt nem is ösmerheti el, hogy az alispányi és szolgabirói forum alkotmányunkal annyira ösze szőt régi intézet lenne; sőt igen jól tudja hogy csupán 1729-ik esztendőben* adatott a Pedaneus biráknak hatalom a törvényszéken kivül itélhetni. Akkor azonban reá értek ezen tisztviselők az itélésre is, de az óta annyi kötelesség ruháztatott reájok hogyha még birák is maradnának, rendesen egyiknek sem felelhetnének meg. A század előtti körülményeket helyre nem állithatjuk, s igy az azokhoz alkalmaztatott intézet mellett is meg nem maradhatunk. Erre mutat a fixumoknak* divatba jötte is mellyek által a köz szükség az állandó biróságnak képét már felállitotta. Távol légyen azonban tőlünk azon gondolat hogy mi a politicumot a juridicumtol egészen elkülönöznénk, s oly tribunált kivánnánk álitani, mellyre nézve a megyei közönség minden befolyásbol kizáratnék; a megyei biróság választása alkotmányos jusaink közé tartozik s ezt nem hogy gyengiteni, csomkitani, sőt erősitni, szélesitni kívánná. Oly elkülönözésről itt tehát szó nincs, ellenben hogy az igazság szolgáltatása iránt nagyobb bizodalmat helyheztethet az organicus törvény egy moralis testbe, mint egyes személybe, s hogy biztoság is nagyob van ott, hol nem a panaszos fél önkényétől függ a biró személyének kijelelése, hanem a feleknek egy bizonyos közös itélő székök van, az csakugyan tagadhatatlan, ő tehát a Pedaneum forumok eltörlésére szavatoz.
1729:35. tc. állapítja meg, hogy az alispánok és a szolgabírák milyen ügyeket intézhetnek el s melyekben tartja meg illetékességét a megyei törvényszék.
Törvénykezési időszakok.
BALOGH elhatározottan kijelenti hogy a Politicummal, a mi némileg öszeköttetésben van a végre hajtó hatalommal, a biróskodást összezavarni nem lehet, mert a birói hatalomnak a végrehajtó hatalomtul egészen függetlennek kell lenni. Hogy a Pedameus biróságok eltörlésével alkotmányos létünkben valamely gyökeres változás történnék, azt épen meg nem foghatja, ha pedig más változást értett Torna v[ármegye] követe, akkor megvalja, hogy ő a tökéletességben a stabilitásnak nem barátja, s igen is kivánja hogy polgári létünk jobra változzék, nem is tudja ki ütötte fel a Pedaneus biróságra az örökös tökéletesség bélyegét? s azért azt, hogy hazánk állásában is annál jobbat alkotni nem lehetne, egyátaljában el nem ösmeri, de azon sem csudálkozik, hogy a nemzet töbsége most mást kiván, mint kivánt 44 évek előtt, mert ezen kurta 44 esztendők alatt annyi történt, a mennyi századok alatt sem történt ez előtt.
BEZERÉDY: Jelenti hogy küldői engedvén az ország töbsége véleményének a Pedaneus biróságok eltörlésére reá állottak, de midőn azt kijelenti, kivánja egyszersmind azt is: hogy azon elemeket mellyeket az alispányi és szolgabirói intézetben alkotmányunkkal megegyezőnek találtunk, azokat nem csak még ne semmisitsük, sőt vigyük által a törvényszékekre is, s állitsuk ezeket oly lábra, hogy teljes mértékben élhessünk a rendezett biróság minden jóvoltaival.
TÖRÖK: A politicus tisztviselőben megkivánja hogy időszak szerinti választás alá jöjjön, a biróban ellenben függetlenséget, s igy állandóságot is ohajt, az állandóságot pedig, és a választást egy személyben egyesiteni nem lehet. A szolgabirák továbbá most kivált annyival kevésbe felelhetnének meg kettős kötelességeiknek, mivel a békebiróság, és sommás perek elitélése is reájuk bizatik. Egyébiránt a 44 év előtti történet iránt, azt hiszi, hogy akkor a nemzetnek ebben is, mint sok más egyebekben, nem annyira a dolog, mint a mód ellen volt kifogása.
PALÓCZY: Két kérdés foglalatoskodtatá főképpen az országos küldötséget, – az usufructuatio* és a Pedaneus birák. A mint ezen kérdés, ott eldőlt,* kirepült Pest falai közzül, megdisputálta tudós tudatlan, ujat ebben többé nem mondhatunk, ő tehát csak azon ohajtását jelenti: 800 éves bizontalanság után legyen már valahára a perlekedő fél bizonyos arrol, hogy a biró hozta az itéletet, nem pedig más által adatott kezébe. Jósef Császárrol, (minden tisztelettel a nagy férfiú hamvai iránt) azt hiszi, hogy ő az utban módban hibázott; s nem csak nem csudálkozik hogy 1790-ben a Pedaneus biróság viszaálitatott, de azon csudálkoznék, ha visza nem állitatott volna, in merito azonban igazsága volt e? az már más kérdés, az 1790-ki küldötség véleménye legalább maga is elfogadta a Jósef Császár véleményét.*
A jobbágytelek haszonvételének eladása.
Proiectum 2. l., Proiectum de coord. 13. l.
A jogügyi bizottság Proiectum acliculorum de coordinatione fororum c. munkálatának (v. ö. 49, l. 16. jegyzet) IV. articulusa így rendelkezik: Attributa vicecomitibus … et iudicibus nobilium iudicandi provincia … velut rectae iustitiae administrationi minus cohaerente pro futuro sublata atque ita pedaneis hss primae instantiae focis, secus etiam per noviorem sedium iudiciariarum regulationem non amplius necessariis cessantibus, honim fin vicem status et ordines … unum in singulo comitatu, primae instantiae iudicium, sedem quippe iudiciariam, constituendam decreverunt.
HASKE megjegyzé hogy a fixum judicium behozatala is az állandó biróság elvének elfogadására mutat, egyébiránt midőn az itélő székeknek rendszeres elrendelésében dolgozunk, maga az értelem kivánja hogy ne széltágaztassanak, sőt mentül inkáb egyszerükké tétessenek.
RAGÁLYI felelget: minden vélemények közt leghibásabnak tartja azt hogy a Pedaneum forumok csak 1729-ben kapták volna hatóságukat, csak kiterjesztetett az akkor, a mint 1802-ben s 1807-ben is kiterjeszteték,* s ő meg van győződve hogy egyenesem azon 1807-ki rendszabás, hogy a Pedaneus birák exmissio nélkül is pracedálhassanak, volt a jövendő eltörlésnek első talpköve. A statusi hatalom elkülönözésének idaeájárol annyit tud, hogy az egy franczia iró agyában támadt,* de realisálva sehol sem lévén, azt képtelenségnek tartja.
Az 1802:22. és 23., 1807:13. tc., a birtokukból erőszakosan kivetettek visszahelyezéséről.
Montesquieu L'esprit des lois c. művének XI. könyve fejtegeti azt, hogy az állam hatalmával való visszaélés ellenszere a három legfontosabb funkció – a törvényhozó, végrehajtó és bírói – különböző alanyokra ruházása.
A pedaneus birák megtartására csupán Marmaros, Bereg, Zala, Torna, Posony, Thurócz, Szabolcs, Árva, Honth, Ugocsa, Komárom, Sáros, Abauj, Csanád, és Bihar voxolván, azok igen nagy szó töbséggel eltörülhettek.*
Az ápr. 21-i országos ülés hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, VII. k. 123. s köv. l.
