c) 1834 április 22 Országos ülés. Tárgy: A VI. tc. 1. §-a: minden per a megyei törvényszékek előtt kezdődik.
c)
1834 április 22
Országos ülés.
Tárgy: A VI. tc. 1. §-a: minden per a megyei törvényszékek előtt kezdődik.
1834 április 22
Országos ülés.
Tárgy: A VI. tc. 1. §-a: minden per a megyei törvényszékek előtt kezdődik.
April 22-én a 179-ik országos ülésben, következett a fent irtt 1-ő §. többi részeinek vitatást.
A PERSONALIS két fő változtatást lát a §·lan: 1. hogy a kerületi táblák, s a Báni és Királyi táblák első birósága eltörültetik. – 2) Hogy az 1791: 56. cz[ikkely] rendelése a felségsértés, és hütelenség büneinek bírálata iránt megváltoztatik.* Az 1-őt illetőleg legnagyobb érdeküeknek tartja a juris* pereket. A privilegiumak királyi név alatt jönnek, azoknak erejéről tehát csak a Király nevében constituált biróság itélhet. De az igazság szolgáltatása hármat kiván, gyorsaságot, biztoságot, s a birák függetlenségét. A gyorsaságot a mi illeti, ez leginkáb a perlekedés rendszerének megállapitásátol füg, a mi a RRnek kezében van; a munka öszehalmozását nézve ugyan tagadni nem lehet, hogy ezen hijánytol nem volt ment ekkorig a királyi tábla, azonban segithet a RR bölcsessége, de a vármegyei törvényszéknél még nagyobb öszehalmozás lesz, ha minden perek, mellyek eddig királyi, kerületi táblák, Sedriák,* alispányok, sz[olga]birák előtt folytak, s ezen kivül még az urbarialisok is oda vitetnek. A biztoságot a mi illeti, nagy tekintetet érdemel a levéltár gondviselése, mellyre nézve a felelet terhe nem oly nagy azoknál, kiknek hivataljok nem örökös, s e tárgyban kétség kivül kivánatos a dicasterialis állomány. A perlekedő felek biztosága pedig füg egy részben a perek rendes kidolgozásátol; s ha figyelmezünk hogy jelenleg is Pesten annyi sok ügyvédek közül igen kevés gyakorlott kezeken forognak a juris perek, méltán kételkedhetünk, ha minden megye fog e alkalmatos ügyvédekkel dicsekedhetni. Más részről a perek biztossága megkivánja, hogy a birák minden szükséges tulajdonságokkal felruházva legyenek. Nem kételkedők ugyan hogy minden megyében találtatnak a leg egybeomlottab kérdések elitélésére is elegendő tudamányal biró férfiak, de minálunk gyakorlotság is kivántatik, s ezt csak ugyan nem lehet oly mértékben feltenni más ut, mint azoknál, kink egész életöket egyedül az igazság szolgáltatásnak szentelték. Hozá járul hogy a megyékben vannak oly fényes, elterjedt, birtokos nemzetségek, mellyek ellen juris per indítatván, könnyen érdekletség miatt a legalkalmatosb személyek a biróskodásbol kizáratnának. De végre a privilegialis kérdések elitelésében igen kivánatos hogy az egész országban ugyanazon egy elvek divatozzanak, a mit elérni nem lehet, ha minden megye otthon fogja itélni a juris pereket. A függetlenség pedig minő lábán fog állani, ha a birák minden tisztválasztáskor minden gyüléskor változnak? által látni könnyü s annyi bizonyos hogy ezen állapot szolgált a Pedaneus birák ellen legerősb argumetumúl.
A törvénycikk szerint az uralkodó a rendek kérésére hozzájárult, hogy a felségsértési és hűtlenségi ügyek ne vonassanak el az ország rendes bíróságaitól, hanem a királyi tábla ítélkezzék, a felségsértésben elmarasztalt pedig csak saját birtokrészét veszítse el.
Birtokjogi.
Sedes iudiciaria, megyei törvényszék; elnöke az alispán, tagjai a szolgabírák, esküdt nemesek és táblai ülnökök, más névvel táblabírák.
A mi már a Criminis lesae, et notae infidelitatis pereket illeti, emlékezzenek meg a RR, hogy ezen vétkeknek elitélése 1790 előtt az uralkodó önkényétől függő delegált burákra tartozott, 1790-ben az antecoronationalis tractatus többi pontjai közt kivánták az Ország Rendei, hogy ezek is a Királyi tábla előtt folyjanak, tulajdon azon (21-ik 7-beri) resolutióban* fogadta el a Felség ezen kivánságot is, mellynek más egyéb sarkalatos törvényeket köszönhetünk; ezt atyáink kedvezésnek vették, s ámbár tulajdon azon országgyülésen alkottatott a 67-ik czikely is, melly a rendszeres dolgozatokat elrendelé, ezen pereket mindazáltal a rendszeres pertractatiora ereszteni nem akarták, hanem nyomban megalkották az 56-ik czikelyt – és igy kéri a RRket, hogy annak változtatásával most is hagynának fel.
Az országgyűlés a hitlevél tervezetével együt több törvényjavaslat között terjesztette az uralkodó elé kívánságát. (Az 1790/1-i országgyű és Iratai [Acta] 155. l.) A szept. 21-i leiratot l. uo. 185. l.
Ezen előterjesztés következésében több ágakra oszolván a vitatások, egyik kérdés volt: valjon a kerületi táblák megmaradjanak e vagy eltörültessenek. A kik a megmaradásra voxoltak, leginkább azon elvből indultak ki, hogy ezen táblák a Protonotariale forum helyébe állitattak,* mellyeknek választásába a nemesség bé nem folyt, s igy valamint egy részről az 1791: 12. czikely a birói hatalmat függetlené tette a kormánytol,* úgy semmi sem áll ellent, hogy az egyrészben legalább a választási változásoktul is függetlené tétessék. De járul még a concentratio elve is, és SÁROS, ABAUJ, vármegyék, s KASSA, EPERJES, LŐCSE Városok nyilatkozása szerint az országnak ezen táblák iránti megelégedése, mellyet az itt ott netalán előfordult vissza élések meg nem gyengithetnek, részint mivel ezeknek nem maga az intézet oka, és részint mivel azokon segiteni lehet.
Az 1723:30. tc. rendelkezése szerint, mivel az ítélőmestereknek állandóan a királyi táblán jelen kell lenniök, megszűnik eddig vidéken gyakorolt eljárásuk, az ítélőmesteri bíróság elé tartozó ügyek elintézésére pedig négy kerületi táblát kell felállítani.
A törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlásáról szóló cikk kimondja, hogy a bíróságoknak törvénnyel megállapított szervezete királyi hatalommal nem váloztatható meg, a törvényes ítéletek végrehajtása parancsokkal nem gátolható, az ítéletek nem másíthatók meg és sem a királynak, sem valamely politikai kormányszéknek a felülvizsgálata alá nem vonhatók a bírák pedig a törvények és jogszakások szerint ítélkeznek.
Ellenben a kik eltörlésre voxoltak: félre tévén azt, hogy ezen kerületi táblák a kényelem tekintetének melly miatt alkottattak, épen meg nem felelnek, mert 20–30 mértföldnyire menni a biró után nem nagy kényelem, félre tévén azt is hogy bár mi legyen is az oka, annyi csakugyan bizonyos, hogy az országnak hasonlithatatlanúl igen nagy része a kerületi táblák iránt minden bizodalmát elvesztette, s a mi ily mélyen lesülyedt a köz véleményben, annak múlhatatlanul bukni kell; törvényhozói tekintetben legfőkép azon elvre támaszkodtak, hogy alkotmányos létünk egyik fő alapja azon szabadságban áll, melly szerint első biráját a nemzetnek magának kell választania; az igazságrendje pedig azt kivánja hogy biráját ki ki közel, s ha lehet otthon találja. A mint hogy csupán Gömör, Beregh, Abauj, Ugocsa, Árva, Thurócz, Sáros, Posony Posega, Horvát Ország – és Eperjes, Lőcee, Kőszegh, Kassa városok, – de ezek is különböző változtatásokkal pártolván a kerületi táblák felmaradását, azok igen nagy szó töbséggel eltörültettek.
A 2-ik kérdés, t. i. a juris perek első biroságai iránt még azok közül is, kik ezeket a megyei törvényszékeknek által adni nem akarták, sokan meggyőződtek azon elvnek igazsága felől, hogy az appellatorius itélő széket az első birósági hatósággal egyesiteni nem tanácsos, valamint arrol is: hogy ha más kisebb tekintetü tárgyak is három biróságon mennek keresztül, ezen ellátásbol a legnagyobb érdekü juris pereket kivenni szintén nem lehet; ezen tekinteteket tehát vélményökkel egyesiteni akarván, azt javaslották: hogy még egy állandó biróság szerkeztessék ösze Pesten, melly a K[irályi] Curiának egészitő részét tegye s a juris pereket első folyamodásban itélje.* Ezen vélemény azonban többségre nem talált.
Ezt a javaslatot még az országos bizottság elé Gr. Teleki József, Ürményi Ferenc, Br. Perényi Zsigmond, Péchy Imre, Justh Ferenc és Sombory Imre terjesztette különvélemény formájában. (Proiectum de coord. 44. s köv. l.) Most a tárgyalások során Vay János elevenítette fel. (Jegyzőkönyv, VII. k. 178. l.)
Egyébiránt a PERSONALIS által ezen kérdésre nézve elő adott okokra az ellenvéleményüek által a következő észrevételek tétettek:
Hogy a privilegiumak erejéről csak a K[irályi] tábla itélhetne, az egyátaljában el nem fogadtatott. A birói hatóság köre s terjedelme egyedül a törvényhozó hatalom rendeléseitől füg, s valamint eddig csak azt ruházta fel e részben itélhetési hatósággal, úgy ha most a megyei törvényszéknek adatik törvény által ezen hatóság, az fog itélhetni szint oly hatalommal, mint eddig a K[irályi] tábla.
A gyorsaságot illetőleg, – mindég többet várhatni, ha mind az 52 megye a maga juris pereit otthon fogja itélni, mint akkor, ha az 52 megye öszes juris pereit egyetlenegy biróság itélné. Különben is e részben minden bajt el lehet a Processualis ordo* intézeteivel háritani, mert az igazság szolgáltatásbani hátra maradást eddig is nem annyira a perek sokasága, mint a kifogások okozták. A levéltári biztositásokrul gondoskodni igen is szükséges, de ha e részben is, mint minden változtatásnál eleinte talán némi baj mutatkoznék, az idő megorvosolja a maga bajait. Az ügyvédek hijányát a mi illeti, eddig ugyan inkáb a szerfeletti számosság, mint a hijány felett volt panasz, különben pedig a pesti procátorok (kik közt szintén nem mindenüt teremnek Szathmáry Mihályok)* a juris perekben való járatosságot a gyakorlatnak, s azokkal való foglalatoskodásnak köszönhetik; a gyakorlat mindenüt járatosságot fog szülni. Egyébiránt is, nem azért folytak eddig a juris perek Pesten, mert ott jó ügyvédek laknak, hanem azért laknak ezek Pesten, mert legtöbb perek ott folynak. Hogy pedig a megyékben a biráskodásra alkalmatos tagok elegendő számmal nem találtatnának; ez mindenesetre oly partialitás, melly a megyéknek csak kisebb részét érdekelhetné, de különben lenn áll; nyittassék csak a tettleges gyakorlatra kör, s mező, és mindenüt elegendő alkalmas személyekre találunk, kivált ha a törvénykezésbe az annyira ohajtott nyilvánosság behozatik, ez a birákban is hatalmas inger lesz a tökéletesitésre. Azonban most is vannak elegendő alkalmatos személyek a megyékben, csak szüntessük meg a nepotismust, s ott keressük az embert, ahol keresni kell. – Egyéb iránt sok hivatalos ember azt gondolja; ha ő meghall, vagy helyéről lelép, a világnak mindjárt el kell veszni; meghall szegény, s még különb ember akad a helyére. A juris perek nehézsége továbbá nem valamelly elkerülhetlen állapot, hanem a homályos törvény nimbusának következése, s annak következése, hogy magában a törvénykönyvben is Centuria dubietatum* foglaltatik. Alkossunk világos törvényeket, és megszünik a nehézség, a gyakorlotságot pedig megadja a praxis; mert hiszen a királyi tábla tagjait sem teremtette az Isten egyenesen oda a táblához, ők is csak gyakorlatnak köszönhetik birói járatosságukat, azt pedig más is sajátjává teheti s igy a fiatal emberből is válhat, és válik sokszor jobb biró, amint azok kik 50–60 éves korukban neveztetnek birákká, s inkáb physice, mint moraliter vesznek részt a tribunálokban. A principiumok egysége hogy nagyon kivánatos, az igaz: de szomorú lábon áll ott az igazság szolgáltatása, hol ezen egység garantiáját egyes személyekben kell keresni. Törvény világosságába kell azt helyheztetni, az applicatiót pedig a feljebvitel öszepontositásában. A mi a biró függetlenségét illeti, hogy erre az állandóság egyik helyes eszköz, tagadni nem lehet, de ez előzményeket kiván, különben ajz orvosság roszabb lesz a betegségnél, az előmények pedig állanak a sajtó szabadság teljes virágzásában, és a nyilvánosságban; ahol ezek hibáznak ott a peres feleknek nem lehet más biztositásuk, mint az időszak szerinti választás alkotmányos jusa, melly alkalmasint nagyob biztoság, mint a kinevezés királyi kegyelme.
A jogügyi bizottsági javaslat második része volt a Proiectum ordinis processualis.
Az Országos Levéltárban lévő Curias Levéltár Postadvocatos sorozatából megállapítható, hogy a század 30-as évemben különösen birtokjogi perekben sokat foglalkoztatott ügyvéd volt.
Kitonich Jánosnak († 1619) Centuria certarum contrarietalum et dubie tatum ex decreto tripartito desumptarum e resolutorum c. munkája ismételten megjelent a Corppus Iuris függelékben.
Ezen fontos tekinteteken kivül pedig legtöb figyelmet érdemel az, hogy ha minden perek a vármegyék törvényszéke előtt kezdődnek; egy vágással eleje van véve mind azon institutum, és judicatus elleni kifogásoknak, mellyek törvénykezési rendszerünket ekkorig oly kétessé, s bizontalanná tették, hogy a sok biró közötti válogatásban végre elveszett az igazság, mint a sok bába közt a gyermek.
Ezeknek következésében 30 megye, s a sz[abad] kerületek voxával 14 megye s a k[irályi] városok ellen az határoztatott hogy ezentúl minden perek a megye törvényszékei előtt kezdődjenek. (Folytatás következik.)
April 23-ik 24-ik és 25-ik napján a kerületi szerkeztetésnek jóváhagyásával egész a Jász Kunsági kerületekig haladtak a RR.
*
Stuller Ferenc h[ites] ügyvéd, ki a stenographiában is gyakorlott, megyen az Erdélyi diaetára,* honnan havankénti 8 p. ftért tudositásokkal szolgál.* Én tiszta szivből ajánlom, előfizetni lehet nála Kolosvárat, itt pedig Deseő ügyvéd urnál, Posony, magyar ucza No 491.
Az erdélyi országgyűlés megnyitását viharos előzmények után (v. ö. előbb, 15. l. 20. jegyz.) május 28-ára tüzte ki Estei Ferdinánd főherceg, királyi biztos.
Stullert Hajnik Károllyal együtt Wesselényi hozta magával Pozsonyból, ahol mindketten résztvettek az országgyűlés elején a tervezett kerületi napló írásában. Hajnik később visszament Pozsonyba és Stuller egyedül szerkesztette hivatalos gyorsírói mánőségben az országgyűlési naplót. Ugyanakkor „kolozsvári Tudósítások” címen a Kossuthéhoz hasonló tudósításokat is adott ki, ebből 32 szám jelent meg Stuller kezéből. Szept 13-án az országgyűlési naplót betiltották, Stuller visszament Pozsonyba,. a Tudósításokat pedig Virágh Károly kolozsvári ügyvéd folytatta.
