a) Az április 22-i országos ülés vitáinak egy részlete: a felségsértés és hűtlenség szintén a megyei törvényszék elé kerül.
a)
Az április 22-i országos ülés vitáinak egy részlete: a felségsértés és hűtlenség szintén a megyei törvényszék elé kerül.
Az április 22-i országos ülés vitáinak egy részlete: a felségsértés és hűtlenség szintén a megyei törvényszék elé kerül.
Posony, April 29-én, 1834.
El lévén szavazat töbségével határozva: hogy ezentúl mindennemü perekben a megyei törvényszék légyen az első biróság: a felségsértés, és hüségtelenség büneinek megboszulására inditandó perekre nézve is úgy vélekedett 22 megye, s a Jász Kún és Hajdú Kerület, hogy ezeknek itélését sem szükség a megyék törvényszékeitől elvonni. Okaikat ezekben adván elő:
SOMSICS: A törvényhozás évrajzaibol megmutatja hogy ezen vétkek megitélésének jusa eredetileg a nemzetnél volt, s csak azon szerencsétlen zavaros időkben adatott által a királynak, mellyekben sok más egyéb alkotmányos jusaink is béhomályositattak. Ennélfogva az 1191: 56. czikely* semmi uj just nem adott a nemzetnek, hanem csak régi hatóságát állitotta visza, midőn azt rendelé hogy ezen vétkeknek megitélése az ország rendes itélő hatóságaitol el ne vonattassék, és ez az, a miben áll azon törvénynek lelke, nem pedig a királyi táblának adott biróskodásban. Azt rendelni ki az ország itélő székei közül birónak, mellyet legczélirányosbnak lát, a törvényhozás körébe tartozik. S midőn minden egyéb perek a megyék törvényszékeihez utasitattak, és három folyamodási biróságokon mennek keresztül, csak ezeknek legyen e csupán két birója? s csak ezekben itéljenek oly birák, kik egyedül a sértett félnek, a felperesnek kinevezésetől fügnek?
V. ö. a 80. l. 22. jegyzetével.
Ezekhez PÁZMÁNDY azt adá hogy a Fiscusnak is tulajdon azon törvények által kell kormányoztatnia, mint az ország más tagjainak, s hogy a megyék más halálos büntetésű esetekben is itélnek, ezen elv következésében minden kivétel nélkül szükség a megyei hatóság, álladalmát feltartani, mert az alkotmányunknak legerősebb oszlopa.
BEZERÉDY: Ohajtja és hiszi, hogy a szóban forgó vétkek szomorú esete soha, vagy mentől ritkábban fordúljon elő; azonban a törvényhozásnak csak ugyan ki kelletvén gondoskodását mindenre terjeszteni, nem akarná a megyékre azon gyanút ruházni, mintha ők a Fejedelem iránti hűség kötelességének teljesitésében akár ki előtt is hátrab állanának. Ezen szenynek még csak árnyéka sem férhet a megyékhez. Temérdek phásisokon, ment már a felségsértés és hütelenség megbirálásának kérdése keresztül hazánkban, voltak idők s körvények, mellyek azoknak országonkivüli megitélésére is engedelmet adtak,* s ki mondaná hogy ennek állani kell most is csak azért, mert törvénybe ment? A mint azt megváltoztathatták későbbi törvényeink, úgy megváltoztathatjuk mi az 1791: 56-ik czikelyt is, melly különben is egyidőben alkottaték a 12-ik czikellyel, melly a törvényhozás, és eltörlés hatalmát a nemzettel közösnek nyilatkoztatja.
Az 1715:7. tc. szerint a felségsértési perek az uralkodó elé kerülnek, ő pedig személyesen bárhol ítélkezhet magyar tanácsosaival. Ha azonban nem maga jár el, akkor kijelölt magyar bírái csak az országon belül láthatnak törvényt.
BALOGH: Magának a Personalisnak azon felszollitásában hogy kövessük őseink példáját egy erős okot lát arra hogy az 1791: 56. czikely megváltoztassék, mert akkor fogjuk őseink példáját követni, ha valamint ők előbre mentek 1791-ben, úgy mi is egy lépéssel előbre menünk a nemzeti jusok ösvényén.
BÖTHY pedig ha valahol, ép ezen perekben leginkább megkivánja a birák függetlenségét, mellyre nézve a kormány nevezte tribunálok iránt nem egy szomorú példát lehetne felhozni. Ő azon függetlenséget jelen állásunkban a birák szabad választása által véli biztosithatni.
Azonban 26 megye a personalis inditványának elfogadására nyilatkozott, oda nyilatkozott az Egyházi rend részéről TELLINGER (N[agy]-Váradi kanonok) is, azon ellenvetésre: hogy e szerint csak két birája lesz a legsúlyosabb tárgyú pereknek azt felelvén, hogy itt is meglesz a 3 biróság t. i. a királyi s Hétszemélyi, táblák, és Őfelségének királyi kegyelme. (Ezen kanonok úr előbb a kerületi táblák fentartására azon okkal élt: hogy ő ezen táblákat a megyei szolgálatokban érdemeket tett férfiak megjutalmazása helyének tekinti.)
Ezek szerint tehát végzésé lőn, hogy a felségsértés, és hütelenség büneit boszúló perek ezentúl is a királyi tábla előtt inditassanak.
Ezen napnak fontos tárgyú vitatásai között végre még nevezetesség gyanánt jegyzem meg, hogy minden pereknek a megyei törvényszékekhez leendő utasitása ellen az alkalmatos személyek hijánya hozatván fel ellenvetés gyanánt, – NOVÁK azt felelé: hogy ezen könnyü segiteni, ha a RR elfogadják Békés vármegyének azon forró ohajtását, melly szerint azon nemes megye a polgári egyenlőség más egyéb elvei közt a hivatal viselhetés egyenlő jusát is életbe hozni ohajtván, kivánja, hogy tudományosság, erény, és miveltség által magokat megkülönböztető nemtelenek szintén táblabirákká választathassanak és igy törvényszéki birák is lehessenek. – VÁSÁRHELYl Csanád vármegye részéről hasonló utasitását jelenté. A tárgy ezúttal vitatásra nem került.*
Az ápr. 22-i, 179. országos ülés hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, k. 148, s köv. l.
