b) Az április 30-i országos ülés tárgyalásainak kiegészítése: Deák indítványának sorsa, a kir. tábláról szóló XII. és a hétszemél…
b)
Az április 30-i országos ülés tárgyalásainak kiegészítése: Deák indítványának sorsa, a kir. tábláról szóló XII. és a hétszemélyes tábláról szóló XIII. tc. vitája.
Az április 30-i országos ülés tárgyalásainak kiegészítése: Deák indítványának sorsa, a kir. tábláról szóló XII. és a hétszemélyes tábláról szóló XIII. tc. vitája.
Egyébiránt a KK és RR Majus 1-ő, 2-ik, 3-ik s 6-ik napjain tartott országos ülésekben, szakadatlanúl folytatják az itélő székek iránti tanácskozásaikat, – s a Banalis táblárol szolló 11-ik, a Királyi táblároli 12-ik, a Hétszemélyes táblárol való 13-ik,* a szóbeli perek biróságairol szolló 14-ik, és a vásári biróságrol alkotott 15-ik t. czikelyeket immár be is végezték. Mind ezekre nézve a kerületi szerkeztetés igen csekély szóbeli levitásokkal helybehagyatott, csupán a Vásári biróság iránt történt azon tős gyökeres változtatás, hogy a kerületi szerkeztetés szerint ennek hatásága csak azon k[irályi] városokra volt kiterjesztve az 1-ő §-ban, hol jelesb vásárok tartatnak, s itt is csak az országos vásárok idejére,* – most azonban ezen hatóság minden k[irályi] városokra különbség nélkül, és a heti vásárokra is, sőt a 17-ik §-ban mind azon mező városokra is hasonló mértékben kiterjesztetett, mellyek rendezett itélő tanácsul birnak, s egyenest a megyei törvényszékre appellálnak.* (A vitatások rendjét folyvást, mennyire a hely s idő engedi valamennyire bővebben fogom adni, a kerületi tanácskozásoknak azért engedvén szélesti terjedelmet, mert ezeknek napló könyvök nincs, és a törvénykezési tárgy már a kerületi vitatás alkalmával egyébiránt is bőven közöltetett.)
A törvényjavaslat 11–13. cikkét még az ápr. 30-i országos ülés tárgyalta meg. (Jegyzőkönyv, VII. k. 355. s köv. l.)
Iratok, II. k. 354. l.
A vásári bíróságról szóló törvénycikk tárgyalását a következő szám ismerteti.
DEÁKnak April 30-án a Banalis tábla feletti tanácskozás alkalmával tett azon inditványát, hogy a felső törvényszékek birái a nemzet által választassanak, e következők pártolók: Somsics, Széll, Novák, Deák, Borsiczky, Bezerédy, Ötvös Mihály, Böthy, Siskovics, azon alkotmányos elvből, hogy a három statusi hatalmak közül csak a végrehajtó adatott által, egyrésziben a kormánynak. – HERTELENDY mert a polgároknak befolyás engedhetett Tárnokszéki biráiknak választásába, a nemeseket tehát roszab karba tenni nem lehet. – RAGÁLYI atyáink példájának követéséből is, mert törvényeinkben sok nyoma van annak hogy a felsőb birák országgyülésén neveztettek, de status intézkedési elvből is, mert a törvényhozó test tudhatja legjobban, minő kezekre kell bizni az általa hozott törvények alkalmaztatását, – PFANSMID (oly értelemben hogy a megyék proponáljanak, s a felség válasszon), Ocskay, Pázmándy, Bernáth, B. Sztojka, és B. Prényi, – a többiek maradjont! kiáltottak, az indítvány tehát elmellőztetett. Nem különben BUSÁNnak azon kivánsága, hogy a Banalis tábla tagjai szaporitassanak, BERNÁTHnak megjegyzésére, hogy ezt politicai tekintetből sem lehet tenni, mert a 136 portára számitott H[orvát] Országi három megye nem fogja birni a temérdek költséget, – szintén elmellőzhetett.
Következett ezután a Királyi táblárol szólló 12-ik t. czikely. Minthogy azonban a vármegyei törvényszékekrőli végzés alkalmával elhatároztatott hogy a felség sertés és hütelenség iránti perek jövendőben is a királyi tábla előtt kezdődjenek, a PERSONALIS kiváná hogy itt az 1-ő §-ba, ahol t, i. az mondatik hogy a királyi tábla itélő hatósága csak a feljeb vitt perekre fog kiterjedni, tétessék oda: kivévén az 1791: 56. czikelyben foglalt eseteket.* – Ezt SOMSICS ellenzé, a minapi végzést oda magyarázván, mintha akkoron csak az végeztetett volna, hogy ezen perek a megye törvényszéke előtt ne inditassanak, azonban hol inditassanak? az még elhatározva nincs, s ő ezen kérdést sértetlen kivánja a büntető törvénykönyvre felhagyni. – SOMSICS ezen véleménye sokak által pártoltaték, miglen RAGÁLYI felolvasá a megyei törvényszékekről alkotott 6-ik t. cz. 1-ő §-át, mellybe világosan betétetett hogy a királyi táblának első birósági hatósága az 1791: 56. czikelyben foglalt esetek kivételével lőn csak eltörülve. – Ennek következesében a PERSONALIS inditványa elfogadtatott.
V. ö. az április 22-i országos ülés vitáival. (E kötet 84. s köv. l., a végzés 85. l.)
DUBRAVICZKY kivánta hogy a K[irályi] táblánál a büntető perekre nézve 18 tabbol álló uj senatus alkottassék. – Ez alkalommal OCSKAY küldőinek azon ohajtását jelenté, hogy a Personalitius Itélő mesterek ne üljenek egy táblánál a Personalissal, mert kinevezésökért* hálával tartozván, nem lehetnek egészen függetlenek szavazatjaikban. – Mire BORSICZKY igy szóllott: én ezt nem gondolom, mert practice tudom hogy Ő Nagysága csak azt nevezi ki Protonotariussának, a kit Bécsből megengednek hogy kinevezzen. – Mire a PERSONALIS azt felelte, hogy a personalisok jusaikat teljes épségben gyakorolják.
„a királyi tábla előlülője két itélőmester nevezhetvén ki a királyi táblára, már azzal 3 voksa légyen.” (Jegyzőkönyv, VII. k. 362. l.)
Továbbá BALOGH inditványt tett, hogy a királyi tábla tagjai közé a polgári rendből is neveztessenek. Ennek azonban a tárnoki szék iránti végzés ellene vettetett. – NOVÁK a királyi városok hasonlatosságánál fogva javulja, hogy vacantia esetében a megyék proponáljanak kinevezés végett egy egy tagot. – RAGÁLYI azon proportiónak helyre állitásárol kivánt gondoskodni, melly hajdan a királyi kinevezéstől és az ország főméltóságai kinevezésétől függő tagok száma közt fenállott, de amazoknak szaporitásával megszünt. – NICZKY (Sopron) kivánja, hogy a királyi ügyek igazgatója az ülésben jelen ne legyen. – MADOCSÁNYI hogy a perek per extensum referáltassanak. Mind ezen inditványok maradjon! által elmellőztetvén, a törvényczikely kerületi szerkeztetése jóvá hagyatott.
Következett a Hétszemélyi táblárol szólló XIII. t. cz. Erre nézve RAGÁLYInak azon inditványa, hogy a 7virátus tartozzék a maga itéleteit motivisálni, nem különben, SZIRMAYnak inditvánva. hogy a törvény szerint tartozzék itélni, s BERNÁTH kivánsága szerint magát szorosan a törvényhez alkalmaztatni, – az Ordo processualisra* utasitattak, – TÖRÖKnek azon inditványa pedig hogy a 7viratusnk külön referensei legyenek – nem különben DUBRAVICZKYnek azon kérelme, hogy ezen tábla más névvel neveztessék, elmellőztetvén, – ezen t. cz. is maradjon által helybe hagyaték.
A jogügyi munkálat második szakasza a „Proiectum ordinis processua is”.
