a) 1834 május 1 Országos ülés. Tárgy: A szóbeli perek bíróságairól szóló XIV. tc.
a)
1834 május 1
Országos ülés.
Tárgy: A szóbeli perek bíróságairól szóló XIV. tc.
1834 május 1
Országos ülés.
Tárgy: A szóbeli perek bíróságairól szóló XIV. tc.
Posony, Majus 10-én, 1834.
Felfogván a K és RR országos üléseinek utóbbi levelem végén megszakitott fonalát, azt e következőleg folytatom:
Majus 1-ő napján a 187-ik országos ülésnek tárgy a volt a szóbeli perek biróságairol szólló XIV-ik törvényczikely.* Ennek 1-ő §-usa a kisebb érdekü keresetekben, compromissum esetén kivül is, az ország nemes és nem nemes lakosaira minden különbség nélkül nézve, a szóbeli biróskodásnak helyt engedvén, – EÖTVÖS (Beregh) inditványt tőn hogy ezen rendelet a nemesekre kénszeritőleg ki ne terjesztessék; de csak Zmeskáll, Rutkay, Ravazdy, Bencsik, és Széll által pártoltatván, inditványa félrevettetett.
Iratok, II. k. 349. s köv. l.
A 2-ik §-us ezen biróskodást akármelly minőségü világos és nyilvános (plana et liquida) 60 ft értékét felül nem haladó, s nyomban vagy ujabb tettekből (e vestigio vel recentibus factis) tisztára hozható keresetekre, s ezeknek járulatjaira (accessoria) kiterjeszti, s alóla csak a régi zálogot, ilyes rendü örökösödést, nem különben az urbéri, büntető, s köz tiszti perek kérdéseit veszi ki.
A PERSONALIS megkülönbözteti a keresetek minémüségét. Tárgyazhatnak azon ingó, tárgyazhatnak ingatlan javakat. Az elsőre nézve nincs észrevétele. Az utóbbiak ismét lehetnek örökös vagy csak ideiglenes természetüek.* Hogy az elsőbbek, t. i. az invalidatio kérdései* ezen szóbeli biróságra bizatassanak, ugy hiszi magoknak a RRnek sem volt czélzásukban. De az ideigleneseket se kivánná meghagyni a szerkeztetésben. Verbőczy szerint a zálog, bár ha 100 éves is, csak ha bezavarások közbe nem jöttek vagy a summának felosztása nem kivántatik, mindég recens pignus,* tudjuk pedig minő csekély summába zálogasitattak el régenten igen nevezetes birtokok, ugyhogy e szerint, kivált miután az aceessoriumakat, bár mi sokra mennyenek is azok, a RR kivenni nem akarják, megtörténhetnék, hogy 60 ft eredeti zálogos summa következésében ezerekre menő investitiókkal terhelt, nevezetes értékű 100 éves zálogok itéltetnének el a szóbeli biróskodás utján a nélkül, hogy legalább a birtokon belőli feljebvitel nyujthatna egyes biró önkénye ellen a feleknek némi biztoságot. Ő nem gondolja, hogy ily ügyekben a probalevelek visgálatát, következőleg a replicázást is elmellőzni lelhetne, azért is ezen egész biróskodási hatóságot egyedül az ingó javakat tárgyazta keresetekre kivánná szoritani.
Zálogbirtokot illetőek.
Az örökbevallások érvénytelenítései.
A Jegyzőkönyv szerint (VII. k. 389. l.) a personalis így érvelt: „maga Verbőczy állítván, hogy a zálog régisége természetét nem az idő, de a zálog környülállásai határozzák, következőleg lehet 100. esztendős recens pignus is, de lehet 30. 40. esztendős régi zálog is”. A zálogos birtokok esetében az elévülésről a Hármaskönyv I. 82. szól.
Ellenben PALÓCZY, DUBRAVICZKY, RAGÁLYI, HERTELENDY (Zala), ASZTALOS és velök is többség ellenkezőleg vélekedtek. Nehéz feloldású zavaros kérdések, ugymond, az ingó, mint az ingatlan vagyont tárgyazó kereseteknél előfordúlhatnak, a különbözető jel tehát ezen birórság körének meghatározására nézve nem álhat abban: hogy ingatlan, vagy csak ingó javak felett itéljen, hanem abban kell állania: hogy csak oly kérdésekre terjedjen ki hatalma, mellyek világosak, s vagy nyomban, vagy újjabb tettekből azonnal tisztára hozhatók, és ha ilyen a kérdés, valjon mi különbséget szülhet az, hogy ingó, vagy ingatlan vagyont tárgyaz? A törvény lelke abban áll hogy mihelyt szóval el nem intézhető kérdések jőnek közbe, a tárgy azonnal törvény rendes utjára utasitassék, és igy meglehet hogy 60 ftos adósság, vagy számvetés kérdésének a törvényes utra kell relegáltatni, mert szóbeli előadással el nem intézhető, meglehet ellenben hogy sok esztendős zálog kérdésénél mind azon feltételek meglesznek, mellyek a szóbeli biróskodást megengedik. És igy elegendő különböztetési jeleket állitván fel a szerkeztetés, annak annyival inkább meg kell maradni: mivel ezen intézet épen az elszegényedett nemesekre fog legjótékonyab hatással lenni, mert a kiseb nemesség depauperatiójának alig volt sikereseb eszköze, mint azon szerfeletti nehézség, mellyel legvilágosb jusainak kivivásában is a hatalmasb ellen küzdenie kelletett.
Ezeknek következésében tehát a personalis inditványa el nem fogadtatott ugyan, de épen az előadott okokbul következteték némellyek, hogy valamint az antiquum pignus kivétetett, mert már magának a szónak értelmében foglaltatik, hogy ez világos, tiszta, és szóval elintézhető nem lehet, hasonlóan ki kell vétetni az invalidatio kérdéseinek, mert ezeknek természetökben is hasonló nehézségek feküsznek.
Ezt SOMSICS ellenzé, attol tartván: hogy e szerint az örökös eladások invalidatiója már előre mint egy megállapitatik, ő pedig ezen kérdést tisztán s minden megelőzés nélkül kivánja a maga idejére feltartani, ott pedig az ősiségből eredő invaidatiót végkép eltörülni. Ellenben a töbség SZABÓ és B. PRÉNYI azon nézetében látszatott osztozni, hogy a perennalitás kérdése tisztán fenmarad a maga idejére, azonban mig e részben valami gyökeres változtatás nem történik, az ekkorig fenálló elvekhez szükség az intézetét alkalmaztatni. – E szerint tehát VÁGHY azt javallá, ne emlitessék a fassiok invalidatiója, hanem általánosan vétessenek ki mind azon kérdések, mellyekben quaestio validitatis contractuum fordúl elő, a mint hogy PÁZMÁNDYnak javallata szerint, a különben helybe hagyott szerkezetekhez hozzá tétetett: hogy akár minémü szerződések megsemmisitésének kérdései a szóbeli biróskodás alól szintén kivétetnek.*
A törvényjavaslat végleges szövege a módositás után igy hangzott: „Akárminő szerződések megsemmisitése, ugy szinte a régi zálogok s illyes rendü örökösödési, nem különben urbéri, büntető és köztiszti per alá tartozó egyébb kérdések ide nem értetvén”. (Jegyzőkönyv, VII. k. 398. l., Iratok, II. k. 349, l.)
A törvényczikkely folytában a 3-ik §-nak azon intézetét is megtámadta a PERSONALIS, melly által a rendezett tanáccsal nem biró községekben 12 ftig a helybeli birónk két elöljáró közbejöttével itélő hatóság engedtetik, ezen felül pedig a földes úrnak szabadság adatik, hogy a hol alkalmatosnak itéli a helybeli birákat, azokat a különben földes uri jusaihoz tartozó biróskodásra egész a legfelső summáig, u. m. 60 ftig felhatalmazhassa. Az előre nézve ellenvetésül hozta fel az Előlülő, hogy az urbéri intézkedés alatt azon elvből mentek ki a KK és RR, h egy a jobbágyi kapcsolat tekintetéből a földes uri biróskodást a jobbágyok közötti minden kérdésekre nézve fel kell tartani,* ez azonban éltető elvében megsértetik, midőn 12 ftig a földes urtol minden biróskodás elvétetik. A második, t. i. a felhatalmazás engedelme pedig lassanként a földes uri biróskodást egészen meg fogja szüntetni, a nélkül hogy itt még csak azon mérséklet is felállitatnék, melly az uriszékek iránti végzésnél felállitatott, t. i. hogy az itélő hatóság ált engedésére a vármegye jóváhagyása szükséges.
Az úrbéri törvényjavaslat VII. cikke. (Iratok, I. k. 537. l.)
A RR azonban öszehangzó felkiáltással maradtak a szerkeztetés mellett, – BORSICZKY annak bizonságáúl hogy ez nem ujság, különösen az 1647: 79, czikelyre* hivatkozván, melly a falusi biráknak itélő hatóságát summához való szoritás nélkül még a nemesekre is kiterjesztettnek bizonyitja.
A tc. kötelezi a városokat, mezővárosokat, a végvidéki és hajdú kapitányokat, valamint a falvak bíráit, hogy az előttük perlekedő uraknak és nemeseknek ne a helyi szokás szerint, hanem az ország törvényeinek megfelelően szolgáltassanak igazságot.
A következett §§-sok, mellyek a rendezett itélő tanácsal biró községektől kezdve a nemesi községeken, egyházi adományosokon, sz[abad] kir. városokon, sz[abad] kerületekben, Turopolya mezején s a tengerparti vidéken keresztül egész az országos nemesekig, osztályrol osztálya rendelkezést tesznek, hogy kik legyenek a szóbeli birák? egészen helyhe hagyattak, egész a 13-ik §-ig – ez pedig, melly azt rendeli, hogy a birák 8 nap alatt tartoznak a panaszt vizsgálat alá venni, minthogy ez magában sikeretlen intézet, ha csak az is meg nem határoztatik, mennyi idő alatt tartoznak bevégezni? a mit tenni nem lehet, mert az esetek, belső mivoltjok, de a felek távolsága szerint is nagyon különbözők, a §. tartalma különben is a szolgabirákra, mint más hivatalos dolgok által elfoglalt személyekre, kiterjesztve nem lévén, de sanctioja is hibázván, az egész §. annyival inkáb kihagyatott, mivel a perlekedés sora rendje – ordo processualis – rendszeres intézet alá fog kerülni.
