b) 1834 május 2, 3, 5 Országos ülések. Tárgy: A vásári bíróságokról szóló XV. tc. kiterjesztetik az összes szabad királyi városok…
b)
1834 május 2, 3, 5
Országos ülések.
Tárgy: A vásári bíróságokról szóló XV. tc. kiterjesztetik az összes szabad királyi városokra, a mezővárosokra és a hetivásárokra is.
1834 május 2, 3, 5
Országos ülések.
Tárgy: A vásári bíróságokról szóló XV. tc. kiterjesztetik az összes szabad királyi városokra, a mezővárosokra és a hetivásárokra is.
Május 2-án a 188-ik országos ülésben. (az alatt mig a fő RR 140-ik számú levelemben közlött ülésöket tartották) – a KK és RR folytatván munkálódásukat, a Vásári biróságrol szólló XV-ik. t. cz. feletti tanácskoztak. Ennek bevezetésében azt javallá a kerületi szerkeztetés: hogy a kereskedésnek gyors igazság szoláltatás által eszközlendő könyebitéseül vásári biróságok állitatnak fel, mellyek oly sz[abad] kir. városokban, hol jelesb vásárok tartatnak, 4 tanácsbeliből, és jegyzőbül fognak állani, de nem egyébkor mint országos vásárok ideje alatt biráskodhatnak.*
Iratok, II. k. 354. l.
Már a kerületi tanácskozás alatt is* sokak nyilvánitották azon aggodalmat, hogy ezen szerkeztetés a kir. városokat eddig ösmeretlen módon két osztályra elkülönözi, s a kormány önkényére látszatik annak elhatározását bizni, hogy mellyik város tartozand a jelesb vásárral biróknak, s igy vásári biróságot álithatóknak sorába? – CLAUZÁL tehát inditványba teszi, hogy ezen homályos és kétséges különböztetés: hol jelesb vásárok tartatnak a szerkeztetésből kihagyassék. Melly inditványszavazati töbséggel el is fogadtatott, ámbár a PERSONALIS azt vetette volt ellene hogy a kerületi szerkeztetés szerint minden város állithat vásári biróságot, hahogy kereskedési viszonyai ezen exceptionalis hatóságot mint beneficiumot kivánják, ellenben ha minden város köteleztetnék azt felállitani, bár van reá szüksége, bár nincs, itt ott maleficiummá is válnék; az exceptionalis törvény közönségessé tétetnék, s a törvény inditó oka, u. m. a kereskedés kivánata eltéveztetnék.
Az e tárgyra vonatkozó kerületi tárgyalásak ismertetését l. Országgyűlési Tudósítások, II. k. 688. s köv. l.
Továbbá VÁGHY inditványt tőn, hogy ezen birósági hatóság a heti vásárokra is kiterjesztessék, minthogy vannak mind királyi, mind mező városok, mellyeknek heti vásáraik fontossab tekintetüek az országos vásároknál. – KOCSI HORVÁTH ellenzé, ahol tartván hogy ezen hatóság szerfeletti kiterjesztése következésében a törvények rendszabásai utoljára még subordináltatnának a vásári statariális biróságnak.
A töbség azonban úgy vélekedett, hogy a melly tekintetek szóllottak az országos vásárok iránt, szint azok szóllanak a heti vásárok iránt is, és ily a Vághy inditványa voxok töbségével szinte elfogadtatott.* A mező városokra való kiterjesztés kérdése majdan alább következvén.
A törvénycikk szövege így módosult: „Vásári bíróságok állitatnak fel, mellyek a sz. kir. városokban az előlülőből, négy tanácsbeliből és jegyzőből fognak állani, de a mellyek nem egyébbkor, mint az országos és heti vásárok ideje alatt egyedül következő esetekben rövid uton biráskodhatnak”. (Jegyzőkönyv, VII. k. 419. l.)
Ezután az 1-ő §., nem különben a következők egész a 13-ik §-usig, mellyekben a vásári biróság elébe tartozó keresetek, úgy a pracedura módja reszletesen elhatároztatnak, a végrehajtás iránt pedig az rendeltetik, hogy ez árverés utján s a vesztes félnek csupán azon ingó javaibol hajtathatik végre, mellyek helyben vannak, s a vásári hatóság alá tartoznak, – továbbá a 14-ik §., melly a nemeseket, ha csak nem béjegyzett kereskedők, egyedül az önkéntes alája vetés, vagy pedig tulajdon panaszaikbol származó viszonkövetelés (reconventio) esetében veti a vásári biróságnak alája; mindezen §§. az ellenök történt ellenvetések elmellőzésével, igen csekély szóbeli változtatással,* érdek nélküli vitatások után a kerületi szerkeztetés szerint jóvá hagyattak.
Mindezekről a Jegyzőkönyv (VII. k. 420. s köv. l.) pontosan beszámol.
Majus 3-án a 189-ik országos ülésben következett a 15-ik §., melly azt rendeli, hogy a vásári biróság az előszámlált eseteken kivül még akkor sem munkálódhatik, ha a felek benne compromittálnának, s azért a bánatbér megitélésébe sem bocsájtkozhatik. – BORSICZKY a compromissum tilalmát ellenkezésben vélte a természeti szabadsággal, melly szerint kölcsönös akarattal akár kinek biróskodásába megegyezni szabad, de ellenkezni vélte a törvényei is, melly nyilván megengedi, hogy magát akár ki külföldi biróságnak is alája vethesse. – Ellenben DUBRAVICZKY, CSÁSZÁR, HAVAS úgy vélekedtek hogy itt a törvény czélját kell tekinteni. Ezen itélő hatóság csak a vásári időre van szoritva, ha megengedjük hogy compromissum utján bár mi magános követelések is elébe vitessenek, majd annyira el lesz foglalva, hogy rendeltetési czéljának meg nem felelhet, s azon jótékonyság, melly a kereskedési viszonokra háramlana, egészen megsemmisitetnék. És igy nem a természeti szabadság szempontjábol kell a dolgot felvenni, hanem abbol hogy midőn a törvényhozás egy bizonyos foglalatosságot kitüz valakinek számára, teljes habalmában van eltiltani más olyan foglalatosságok elvállalásátol, mellyek a czélnak elérését akadályoznák. Nem a magánasok tiltatnak tehát a compramittálástol, hanem a vásári biró tiltatik el a compromissianalis biráskodás elvállalásátol. – És ámbár RAGÁLYI azt veté ellen, hogy a heti vásárokra is ki lévén ezen hatóság terjesztve, inkáb ahol tart hogy dolga nem lesz, mint sem hogy szerfelett elfoglaltatnék, mindazáltal hozá járulván HAVASnak azon észrevétele is, hogy a compromissum megengedése a végrehajtás iránti szabályokkal egyátaljában meg sem fér, – a Borsiczky inditványa csak ugyan félrevettetett, s a szerkesztetés a mint áll, jóvá hagyatott. Igy hasonlóképen a 16-ik §. is, melly egy portékának két különböző személynek lett eladása esetében a vásári biróság hatóságát csupán a megkárositott által netalán előre fizetett summa, és az eladások közt fenforgó árbeli különbség megtéritésére szoritja – szintén a kerületi szerkeztetés, és nem az országos szerint,* (mert ez még szükebben szabna ki ezen hatóság körét) jóváhagyatott.*
Proiectum de coord. 37. l., Országgyűlési Tudósítások, II. k. 689. l.
A május 3-i, 189. országos ülés hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, VII. k. 448. s köv. l.
Majus 4-én vasárnapi szünet.
Majus 5-én kerületi ülés – mellynek foglalatját előbbi levelemben már terjedékenyen közlöttem.
Majus 6-án a 190-ik országos ülésben tovább folytatván a vásári biróság iránti intézkedés: a 17-ik §., melly a nem oly nevezetes vásárokkal biró k[irályi] városokban is megengedé ugyan a vásári biróságot, annak hatóságát azonban egyedül a vásár lefolyta alatt történt adások s vevésekre (nem pedig a kereskedési szövetkezésekből származott, s különösen kijelelt vásárokra kötelezett adósságokra is) és ugyan azon vásár alatt elintézhető panaszokra szoritá,* – miután már az 1-ő §-ban a k[irályi] városok közötti minden különböztetés megszüntetett, szükségfelettinek találtatván, ezen egész 17-ik § kitörültetett.
Iratok, II. k. 358. l.
A 18-ik §. ezen most kitörlött 17-ik §. tartalmához hasonló hatóságot nyujtott azon községeknek (mező városoknak) is, mellyek rendezett tanáccsal birnak, s ennek itéletétől, az uriszékről szólló 2-ik t. cz. határozata szerint egyenesen a megyei törvényszékre appellálnak.
DUBRAVICZKY inditványba hozta, ne tétessék semmi különbség az ily rendezett tanácsol biró községek és a királyi városok vásári biróságainak hatósága között, mert azon tanácsok különben is nagyobb tekintetü pereket szoktak itélni, s vannak közöttök olyanok, mellyeknek vásárjaik sok királyi városok vásárját felül mulják. Ennek bizonságaúl példába hozatott Nagykörös, Kecskeméth, Losoncz, Miskolcz, Unghvár, Bodrog Keresztur* (ámbár ezen utólsó a jelen §. által kijelelt községek sorába nem számithatónak állitatott) – mellyekre nézve a kereskedés előmozdításának tekintete szintén, sőt itt ott nagyob mértékben is fenáll.
Ennek érdekében Dókus emelt szót, kiemelve, hogy „noha az olly rendezet itélő tanácsol nem bir, mellytől az itéletek ezentul a megye törvény székére vitetnek fellyebb, még is leginkább egy vásárra, melly a hegyaljai szüret végével szokott tartani, olly jeles és nevezetes, hogy erre több bétsi és más nagy kereskedők rendszerint meg szoktak jelenni s e részben igen sok királyi városokat, mellyekre most már a vásári biróság az eddig előszámlált több esetekben átaljánosan s egész hatósággal kiterjesztetett, felül haladhat”. (Jegyzőkönyv, VII. k. 450. l.)
A PERSONALIS elösmeré ugyan hogy oly városban, mint p. o. Miskolcz, a kereskedés tekintete, kivált mig a Cambio Mercantilis törvény nem létesitetik, igen is szükségessé teszi a vásári biróságnak statarialis hatóságát, de ő ezt azért még is csak kivételi törvénynek tekinti, mellyet minden községi tanácsokra kiterjeszteni annyit tenne, mint a czéltol elmenni, a hitelt veszélyeztetni, a földes uri hatóságot sérteni s a törvényhozás hijányát elárulni, – annyival inkáb, mivel a f[öldes] uraknak hatalom adatott, hogy ha menekedni akarnak az uriszék tartása terhétől, tetszésök szerint rendezett tanácsot állithatnak. Igy majd minden faluban statarialis biróság támad, akár van reá szükség akár nincs, kivánná tehát legaláb azokra szoritatni, kik az ily hatóság gyakorlására alkalmatosak.
Továbbá mivel ezen §-ban az rendeltetik, hogy a nemesek ellen intézett vásári panaszokat ily községekben a sz[olga]biró s esküdt itélje el, – SZENT IVÁNYI nem látta szükségét hogy a vásári biróság hatóságában. a személyekre nézve különbség tétessék. Inditványa azonban töbséget nem nyert. – Ellenben a nemteleneket illetőleg POSZAVECZ nem akart a §-ban felállitott különböztető jellel megelégedni, de még azt is kivánta hogy az ily hatósággal felruházandó községek magok nevében birják a vásári jogot, mert a vásárbirósági hatóság egyenesen csak a vásári jog birtoknak lehet szövetkezése. – Mire azonban BEZERÉDY megjegyzé: hogy e szerint a sz[olga]biró sem itélhetne mert a vásár nem a sz[olga]biróé. – DURRAVICZKY pedig a personalisnak feleletül adá hogy a rendezett tanács felállitása, s ezzel a biróskodási hatóság általruházása nem füg egyedül a f[öldes]ur önkényétől, sőt korlátozva van a megye jóváhagyási hatalmával, melly az illető tanácsnak alkalmatos volta iránt tökéletes megnyugtatást gerjeszthet, továbbá ha a rendezett tanács itélő hatósága nem sérti a f[öldes]uri jussokat, bizonyal a vásári biróság sem sértheti.
Ezeknek következésében a §. oda módositatott, hogy a szóban forgó községeknél a feljebbi szakaszokban a királyi városokra nézve megállapitott szerkezetü és hatóságú vásári biróság itélendi el a vásárosoknak nemtelenek ellen benyujtott panaszait.*
V. ö. Jegyzőkönyv, VII. k. 457. s köv. l.
Végre a 19-ik §. ezt rendeli hogy a többi községekben, mellyek az elébbi szakasz tartalma alá nem esnek, a nem nemeseknek egyedül a vásár alatt keletkezett kötelezésekből származó panaszait a földes úr sz[olga]birónak s esküdtnek közben jöttével ugyan azon vásár lefolyta alatt intézendi el, mit ha a földes úr elmulasztana, a vármegye fog rendelkezni. A nemesekre nézve pedig a sz[olga]biró s esküdt biróskodásának lészen helye.
Ezen §-ra nézve BREZOVAY azt kivánta, hogy hasonló hatóság adassék itt is, mint a többi helyeken. – BENCSIK hogy a földes úr sz[olga]biró s esküdt nélkül is biráskodhasson s VITÉZ mindazon hatóságot kivánta a földes úrnak megadatni, melly a fentebbi szakaszban a rendezett tanácsoknak adatott. – A PERSONALIS pedig az egész szakaszra nézve azt jegyzé meg: hogy a RR eltávoztak az intézet inditó okátul, t. i. a kereskedés tekintetétől. Nem annak kell itt rúgónak lenni, királyi vagy mező város e valamelly hely? s van e, vagy nincs rendezett tanácsa? hanem annak: ha van e oly vásári kereskedése, melly ezer statarialis biróságat megkivánja? A RR pedig általános provisiót csináltak az exceptionalis törvényből. Mindezeknek ellenére azonban a §. azon megszoritott értelemben, melly a kihagyott 17-ik §-ban volt foglaltatva, megállapitatott.* A következett 20-ik és 21-ik §§ ellen pedig, mellyek a vásári hatóságok, jegyzőkönyveiről rendelkeznek, továbbá azt határozzák: hogy feljebvitelnek nem lesz hely, hanem a törvény rendes útja felmarad, – semmi észrevétel sem fordúlván elő, a törvényczikkely bérekesztetett.
V. ö. Jegyzőkönyv, VII. k. 466. l.
