a) 1834 május 23 Kerületi ülés. Tárgy: [I.] A sérelmek orvoslását sürgető feliratban javasolt módositást elfogadják a rendek, [II…
a)
1834 május 23
Kerületi ülés.
Tárgy: [I.] A sérelmek orvoslását sürgető feliratban javasolt módositást elfogadják a rendek, [II.] a másik feliratnál újabb módosítást javasolnak. [III.] A Juridicum melyik részét vegyék tárgyalásba a törvényszékek elrendezése után?
1834 május 23
Kerületi ülés.
Tárgy: [I.] A sérelmek orvoslását sürgető feliratban javasolt módositást elfogadják a rendek, [II.] a másik feliratnál újabb módosítást javasolnak. [III.] A Juridicum melyik részét vegyék tárgyalásba a törvényszékek elrendezése után?
Posony, Majus 24-én, 1834.
A Fő RR azon válasz izeneteket, mellyeket utóbbi levelemben közlött 21-ik Majusi ülésökben elhatároztak, következő nap, az az Május 22-én megrostálták* és a K és RRhez által küldötték.* A K és RR pedig az itélő székek rendbeszedéséről szólló munkálatot* (kivévén a Véghelyi biróságrol, és a hiteszegett tanácsosok, vagy is inkáb az alkotmány sértés bűnébe esők büntető biróságárol alkotandó, s még előbb kerületi tanácskozás alá tartózó két t. czikelyeket) ugyan csak Május 22-én tartott 199-ik országos ülésökben bevégezvén; azt azon óvással, hogy az emlitett két törvényczikely még e munkához fog csatoltatni; a Fő Rendekhez általküldötték.*
Iratok, III. k. 1. s köv. l.
A főrendi küldöttség tagjainak névsorát l. Jegyzőkönyv, VIII. k. 215. l.
Iratok, II. k. 313. s köv. l.
A küldöttség tagjainak névsorát l. Jegyzőkönyv, VIII. k. 221. s köv. l.
Majus 23-án a Fő RR magános értckezést, a KK és RR pedig kerületi ülést tartottak. Bezerédy s Palóczy voltak az előlülők. – Legelőbb felolvastatott az alkotmány sértők büntetéséről szólló t. czikelynek küldötségi javallata, melly is köz leiratra bocsájtatott. Utóbb pedig napi renden voltak a Fő Rendektől tegnap vett válasz izenetek. A sürgető felirás tárgyában a FőRR által a Karok és RR akaratjához közelitőleg tett azon javallatot: „observare” helyett tétetnék reali cum effectei „observatum” fuerit, a töbség felkiáltás utján elfogadni látszatott, azonban DEÁK és BÖTHY az előbbinek megtartása mellet szólván, különösen pedig NOVÁK ennek támogatásaúl azt hozván fel, hogy az observatum szót már a mult alkalommal javallatba hozó Marczibányi,* azt azonban a RR el nem fogadták, leginkább azon oknál fogva, mivel azon szó értelmének nincs gazdája, s igy által nem látja, miért érdemeljen az most, azért hogy a Fő RR javalják, több méltánylatot. – Voxolás utján döntetett el a kérdés, s minthogy 5 vármegye jelen nem volt, Arad részéről ACZÉL, a főRR mellé, Török ellenök, RAGÁLYI pedig oly értelemben nyilatkozott: hogy az observatum szó másra is alkalmazható, mint a Fejedelemre, itt pedig vele szollunk s igy az activus szó kétségkivül helyesebb, de ő ahol tart, hogy az observare szóhoz való ragaszkodással magát a felirást is el ne ejtsük. Azonban ismételve felszollitatván az elnökség által, mondaná meg, hová kivánja vaxát számitatni? feleletet nem adott, – a többi 43 megye közül 19 az observare szó megtartására, 24 pedig, és az Egyházirend, a fő RR módositásának elfogadására szavatolván; ezen elfogadás végzésnek jelentetett, s igy az annyi küzdésekre alkalmat szolgáltatott felirás iránt az egyesülés meglett.
A május 20-i országos ülésben. (E kötet 146. l.)
A válasz izenet utolsó §-ban azt mondják a főRR: hogy miután a K és RR a kéttábla kölcsönös függetlenségét elösmerik, a törvényes előlülői hatalmat fentartani magok is kivánják, s kimondják azt is hogy jeészrevételeit magok is igazolják, s erősitik, a dolognak bővebb fejtegetését ez uttal feleslegesnek tartják a főRR. Az Ország nádora különösen kijelentvén, hogy ismervén az oszággyülési előlülőnek hatóságát, ezzel valamint eddig, ugy ezentúl is tiszti kötelessége szerint a törvény értelmében élni fog.*
V. ö. Iratok, III. k. 2. l.
Erre DEÁK megjegyzi: az előlülői hatalommal a törvény értelmében való élést kétségbe venni senki sem akarta. Csak oda czélozott a RR észrevétele hogy az élésből, visza élés ne legyen. De azon mondását a főRRnek, hogy mi az ő állitásaikat megigazoltuk, el nem fogadhatom, mert ők a gyülés tartást az előlülői hatalom körébe helyheztették, mi pedig azt mondottuk, hogy ennek korlátlan hatóságát, s azt hogy izeneteink félretételére, vagy elhalasztására kiterjedhetne, el nem ösmerjük. Ha ez igazolás, úgy én nem tudom, mi a tagadás. Ezt röviden meg kell a fő RRnek mondani, úgy azt is hogy mi csak a törvényes hatalmat ösmerjük el, – a tárgyat bővebben ez uttal fejtegetni magunk sem szándékozván.
PFANSMID a Nádornak azon kijelentésére is felelni akarna, hogy „valamint eddig, úgy ezentúl is élni fog”. Ez annyit tesz hogy eddig is törvényesen élt előlülői hatalmával, s igy a RR emlékeztetése törvénytelen volt. – De POGÁNY feleletül adja, hogy az óvás inkáb a jövendőség miatt történt, s nyilván is kijelenték a RR előbbi izenetjökben,* hogy jelenleg a visza élések ellen biztositva vannak. – HERTELENDY (Torontál) pedig ugy vélekedett hogy nem lehet nagyob biztositás, mint mikor az ország első magistraturája a törvényhez való ragaszkodását jelenti.
Tizenkettedik izenetükben. (Iratok, II. k. 398. l.)
Végre még BALOGH kérdé: valjon a Nádor szóllhat e külön a K és RRhez, a másik tábla izenetében? mert ő csak a főRR egész tábláját együtt véve ösmeri oly moralis testnek, mellynek jusa van a RRkel izenetet váltani? Ezen észrevétel azonban már a következett tárgy vitatása alatt, és igy későn tétetett. Deák javallata pedig ellenzés nélkül elfogadtatott.
[II.] Következett a másik izenet. A 4-ik és 6-ik §-kat elfogadván a főRR, ezek iránt minden további kérdés megszünt. A 7-ik §. ugy mint az ismételt feddésre vagy intésre adandó felelet tárgyában, minő módositást javallottak a főRR? mult levelemben megirtam.*
V. ö. előbb, 153. l.
CSAPÓ örömmel látja hogy végre csak ugyan áltlátják a FőRR hogy az ismételt intést felelet nélkül hagyni nem lehet, de csudálkozik hogy midőn ezt áltlátják, a törvényre, s törvényes szokásra való hivatkozást ki akarják törülni. Ő erre nem álhat, mert kivánja hogy fájdalmas érzésünk kijelentessék, s az is nyilván kimondassék: hogy az eredhető rendetlenség megboszúlása magokat a RRket illeti, mind törvény, mind törvényes szokás szerint, s hogy ezt eddig is gyakorlották. Ő tehát az előbbinél marad és semmi változtatást el nem fogad.
Ez ellen csak PFANSMID szóllott, PLATHY pedig modositást javallott, s így a Csapó inditványa köz értelemmel elfogadtatott.
[III.] Most az elnökség el akará az ülést oszlatni,
azonban ASZTALOS emlékezteti a RRket: ideje arrol tanácskozni, a törvénykezési munkának mellyik osztályát fogják pertractatióba venni. Ő maga részéről a Büntető törvénykönyvet kivánja,* nem pedig az országos küldötség munkájának sora szerint az Ordo Processualist.
A jogügyi bizottság munkálatának IV. része a „Codex de delictis eorumque poenis”.
KÖLCSEY és DEÁK figyelmeztetik a RRket, hogy ez sok és fontos tekinteteket magában foglaló kérdés. Jobnak vélnék, ha először magok között cserélgetnék fel iránta gondolatjaikat. Ezt sokan jónak vélték, de BORSICZKY nyomban kivánta a tanácskozást.
BÖTHY tehát munka tárgyaúl javallá, hogy ki lévén már a gravaminalis küldötség munkája nyomtatva,* mint hogy a lengyelek iránti inditvány alkalmával oda ment a töbség véleménye, hogy ezen kérdést a gravamenek sorábol* fogja kivenni, s felirás tárgyává tenni:* vegyék fel a RR ezt a hólnapi nap.
Iratok, II. k. 57–308. l.
A gravamenek közt a hetedik helyen szerepelt a lengyel kérdés. (Iratok, II. k. 84. c kiv. l.)
V. ö. Országgyűlési Tudósítások, II. k. 410., 449. l.
MAJTHÉNYI: Nem barátja ugyan a conferentiáknak, de nem is ellenzi legalább recreatio napja lesz. – Megyéje részéről más inditványokat tészen: 1.) Kéressék meg ő felsége hogy a diurnumok iránti t. czikelyt (jövendőre való következtetés nélkül)* azonnal sanctionálja. – 2.) Hogy az országos naplókönyvben előforduló gyakori igazitások hibás szerkeztetésre mutatván, a RR helyesb módokrul gondolkozzanak. – 3.) Hogy a kerületi napló könyv (melly már elenyészett) ismét életre hozassék.*
Az országgyűlés 1833 május 20-i feliratával terjesztette fel a törvénycikket „a mostani ország gyűlése költségeinek szabad ajánlásképpen a nemesi rend által való viseléséről”. (Iratok, I. k. 234. s köv. l.)
A kerületi naplóra vonatkozólag l. Országgyűlési Tudósítások, I. k. 251. l. 7. jegyzet.
SZALOPEK viszament az Asztalos inditványára: Az országos küldötség munkája szerint következnék a Ordo processualis, ugy de ez nagy részben attól füg, minő változtatások fognak in emendatione Legum Civilium, a birtok czimjeire, állandóságára nézve történni. De még inkáb füg attol, valjon megegyesül e a két tábla a fő RRhez már által küldött coordinatio fororum tárgyában azon elvre nézve, hogy minden pernek a megyei törvényszék legyen első birája. Ez egészen más Ordo processualist kiván, mintha a Királyi tábla első biróságnak meghagyatik. Annak okáért jónak látja: hogy mielőtt az Itélő Székek iránt a két tábla cgyesűlne, a perlekedés rendszere fel ne vétessék. Ellenben, akár mint lesznek az itélőszékek elrendelve, a törvényeket csak ugyan ki kell igazitani, ő tehát az emendatio Legum Civilium tárgyát kivánja pertractatioba vétetni.
GR. LA MOTTE: Csak ebből is meggyőződik, hogy fontos tekintetek fordulnak e kérdésben elő. Jónak látja tehát, engedtessék egy kevés idő a megfontolásra s értekezésre.
HERTELENDY (Torontál) hasonlóképen, – annyival inkább, mert ha valahol, itt van a kölcsönös capacitationak helye, minthogy nem gondolja, hogy az utasitások még arra is kiterjednének, mellyik Sectiót kell eléb felvennie a Juridicumbol. Midőn tehát értekezés előrebocsájtását kivánja, távol van ahol a mit Majthényi mondott, t. i. hogy az recreatio napja lesz. Ő legalább nyugodtan mondhatja, hogy pihenésre nem vágy és szakadatlan kiván dolgozni, dolgozik is. Nem kell attol tartani, hogy a RR tanácskozásaikban munka nem léte amiatt akádályt szenvednének.
Az előlülő úgy jelenti ki a végzést: hogy hólnap megrostáltatván ama ledictálandó törvényczikely, a felvetett kérdés tanácskozásba jöhet, addig a RR magok közt értekezhetvén.
