e) 1834 május 26 A főrendek ülése. Tárgy: Megkezdik a törvényszékek elrendezéséről szóló tc.-ek tárgyalását. I. tc.: A békéltetők.
e)
1834 május 26
A főrendek ülése.
Tárgy: Megkezdik a törvényszékek elrendezéséről szóló tc.-ek tárgyalását. I. tc.: A békéltetők.
1834 május 26
A főrendek ülése.
Tárgy: Megkezdik a törvényszékek elrendezéséről szóló tc.-ek tárgyalását. I. tc.: A békéltetők.
Ötödik tárgy végre a FőRR táblájának az itélő székek rendbeszedése iránt megkezdett tanácskozása. – Ezen munkát Majus 26-án tartott ülésökben, a Békéltetőkrül szólló 1-ő t. cz.* felvételével kezdették meg a M[éltósá]gos főRR.
Iratok, 11. k. 313. s köv. l.
A NÁDOR figyelmeztetvén a főRRket, hogy ez új, s az országos küldötség munkájában elő nem forduló intézet, jónak vélné hogy mellőzvén a javaslat részletes taglalgatását, mindenek előtt adnak a fő RR véleményöket az iránt, valjon szükségesnek látják e hogy ily egészen új békéltetői intézet felállitassék? – Ennek következésében csupán a bévezetés, s az első szakasz lőn elolvasva, melly azon elvet foglalja magában: hogy senki és semmi nemü pert nem kezdhet (kivévén a 3-ik §-ban kijelelteket) mielőtt az e végre különösen rendelt békéltető előtt a barátságos egyezés meg nem próbáltatott.
Ekép ki lévén tűzve a tanácskozás tárgya, nehogy gyakori ismétlésre legyen szükségem, általánosan megjegyzem: hogy a kik csak szóllottak, minnyájan azon kendék beszédjöket, hogy nem csak tisztelik, de teljes lélekkel osztják is a K és RRnek azon szándékát, hogy a perek szerfeletti öszehalmozásának a barátságos egyeség előmozditásával eleje vétessék. Azonban ezen közértelmü szándék mellett is egy sem találkozott, ki a RR által javaslott békéltető intézet felállitásába bárha részletes módositások mellet is, megegyezett volna. – Első szóllott
B. ÖTVÖS fő pohárnok: A SS javaslatát sem a jelen munkálodásra nézve organicus 1791: 67. törvény szellemével, sem ő felségének az alkotvány épségben tartása iránt ismételt kegyelmes biztositásával, sem az alkotványához hiv ragaszkodással viseltető nemzet ohajtásával nem tudja megegyeztetni; s meg van győződve hogy ezen következéssel teljés időszakban a tanácsba hivottaknak minden ujitás lelkétől távol kelletik lenniök s azon 67. cz[ikkely] értelmében legfeljebb oly ujitásra hajolniok, meny az igazság szolgáltatás gyorsitását, a felek biztoságát, s a kőtség kiméllést képes eszközölni. A RR javallatát ezen 3 feltételek egyikének sem véli megfelelni, sőt azt bárha külföldön a körülmények különböző volta, de az intézet belső szerkezetének egészen más állása szerint is jónak s hasznosnak lenni nem tagadja, hazánkban nem csak hasztalannak, sőt kivihetetlennek, s ha kivihető lenne is, károsnak nyilatkoztatja. Hasztalannak azért, mert sem az igazság kiszolgáltatását nem hamaritja, sem biztoságot, sem költség kiméllést nem eszközöl; kivihetetlennek: mert temérdek perek vannak hazánkban, mellyekre épen nem alkalmazható, ilyeneknek tartja azon pereket, mellyekben a cointeressatus feleknek egész tábora érdekeltetik, mint a Bossányi, Eszterházy perekben, ilyeneknek nézi az öszekötött zálogokat, a decimalis pereket, az arányositókat, mellyekben gyakran száz meg száz simplex successionalisták is részesek, továbbá a metalis, concursualis,* számvetési, esküvel elhatározandó, transumptualis,* és más egyéb pereket.* De végtére károsnak is tartja: mert a theoria alkalmaztatásának módját épen nem találja, ellenben fél hogy az ősiség kérdésébe vág, sérti az 1-ő Rész 9-ik czimjét, mert a felperest egyességre kötelezvén, szabadságában gátolja, sőt magát az 1741: 8-ik törvényt is illetni látszik, mert az biztosit bennünket hogy más tartományok példájára nem kormányoztatunk.* A békéltetés bizonyos neme atyáink előtt sem volt idegen. Már 1-ő Lajos alatt az 1351: 24. törvényben az mondatik: hogy a biró pro Judicio pacis 3 mareánál többet ne vegyen. Mutatják ezt az 1486: 5-ik, 1492: 68-ik, 1495: 13-ik,* s más egyeb törvények is, de azért soha sem mertek őseink továb menni azon tilalomnál: hogy a birák ne merjék az egyeséget akadályoztatni. Ha ez immár kevésnek látszik, nem ellenzi azt oda terjeszteni, hogy a nem akadályozás helyett előmozditani törekedjenek a birák. De továb egyátaljában nem megyen, s a RR javallatát egyszerün félreveti.
Csődper.
Oklevelek átiratban való kiadása iránt indított per.
A felsorolt példákat a főrendi izenetnek Eötvös felszólalása alapján megfogalmazott szakasza így ismerteti: „A zálogokban és főképp az öszve kötöttekben, mellyek eránt gyakran egyedül a perbeli értekezés szerezhet elegendő világosságot, ugy az arányosságot követő perekben, hol nem csak feles számu alperesek, de néha a birtokon kívül lévő örökösök is idézendők, a határbeli perekben: hol főképp a bírói szemrevétel és visgálatok dönthetik el a kérdést, a számvetési és számvevői perekben: hol minden számadási adatok öszve állitása nélkül csak homályban forog a követelés a hit letételt tárgyazó ügyekben, hol annak letétele nélkül a tárgy elintézését gondolni sem lehet, mind ezekben és több effélékben ki nem látja ama feltornyozott akadályokat, menyek a békéltetők igyekezetét már eleve foganatlanná teszik!” (Iratok, III, k. 54. l.)
„ad normam aliarum provinciarum non gubernabuntur.”
Az első két törvénycikk egymással egyezően biztosítja, hogy a peres felek szabadon egyezkedhetnek a bíró nem akadályozhatja, sem fizetésre nem kötelezi őket, a legutolsó törvénycikk pedig kiegészítésül hozzáfűzi, hogy a bíró a végrehajtás előtt bírságot sem szedhet.
B. BEDEKOVICS hasonlólag a hátráltatás, költség szaporitás és kivihetetlenség ellenvetéseivel élt, még bővebben fejtegetvén azon téteményt: hogy vannak temérdek perek, mellyekben per kezdete előtt a békeltetést vagy épen nem, vagy csak haszon nélkül lehetne megprobálni. Ide számitja a juris pereknek minden faját, azokat, mellyekben oly számosak a beidézendők, hogy maga ez elrettent a per inditástol, továbbá azoknak, mellyeknek valódi nyereség nem is tárgyuk, hanem csak ösvényt nyitnak más perre, mint a transumptualisok, vagy mellyek más perből folynak, mint a renovatoriusok,* mellyek egy harmadikat érdeklenek, a hol t. i. evictionak* van helye, mellyekben egyezni nem lehet, mint p. o. a Fiscus pereiben, végre mellyek némileg Criminalitásba vágnak, mint az invalidatoriusok ex dolo et fraude, s a t. Hozzá járul ezen tekintetekhez, hogy a RR javallata szerint a tisztviselőknek egy határozatlan hatóságú új osztálya támadna, mellyet bajos is lenne ugy körül irni, hogy hatalma vagy szerfeletti, vagy csak tünékeny ne legyen. Nem látja által, miért nem probálhatná az egyeséget ezentul is a perbeli biró, ki a körülményeket is jobban ismeri s nagyobb tekintettel is bir? annyival imkább, mert az egységnek nem csekély rúgója a pertől való félelem, már pedig mielőtt a valósággal elkezdetett, a panaszosnak perlekedő czélja felől egészen bizonyosak vagyunk, s addig egyezni sem sietünk. Ha attol félünk hogy az egyeztetés ellenkezik a biró érdekével, meg kell emlékeznünk, hogy azon idők elmultak, midőn a birák élelem forrásának tekintették a perek sokaságát, ha pedig attol tartunk, hogy elfogultság következik a nem sikerült békéltetésből, s meg nem nyugszunk abban, hogy ennek ellene áll a hites kötelesség, a RR javallata épen meg nem óv, hogy csak ugyan erre kerülvén a dolog, a biró elfogult ne lehessen. – Beszédje végével nem idegen, hogy a törvényes biró előtt, de nem minden perben, és nem kénszeritőleg probáltassék meg az egyezés, de a javallott intézetet el nem fogadja.
A perújítás különböző fajtáinak közös neve.
Szavatosságnak.
A TÁRNOK ezekhez még némellyeket hozzájok ád: Ditsőségének tartja, hogy magyar, de azért megvalja hogy a jó biráknak inkáb szükiben, mint bőségében vagyunk, s ha most még a békéltetést is másra bizzuk, tagadja hogy elegen találkoznának, kik ezen fontos tisztségre elegendő tudománnyal, erkölcsiséggel, akarattal, szorgalommal birnának s azon felül még ingyen és részrehajlás nélkül szolgálnának. Ha pedig ily békéltetők találkoznának, a birákban lenne fogyatkozás. Századok tapasztalására hivatkozik, hogy ahol lehetséges volt az egyeség, meg is történt, de hogy ő azt, ki bizván jussaiba, perre szálni kiván, egyeségre kénszeritse, ezt az igazság idaeájával öszeférhetőnek nem véli, úgy azt sem hiszi hogy könnyeb lenne az egyeséig idézés előtt, midőn még fris erőben vannak a heves indulatok, mint szem később, midőn azokat az unalom, költség, idő, s alkalmatlanság lecsillapitották. Ő a javallott intézetben csak idő vesztést lát, mert a békéltető munkálódásának nincs alapja, nem lévén a tárgyrol ösrnérete, s általában meg van győződve: hogy a javait mód a kitüzött czélnak nem csak meg nem felel, sőt az egyenest gátolja, s akadályozza, – s bár ha külfödön jó is ezen intézet, málunk jó nem lenne, különben is az angol béke birák intézetét hazánkra alkalmazni épen nem kivánná.
LÁNCZY Békési főispán: Őszült fejében az igazság szolgáltatás zöld asztalánál meritett tapasztalásira támaszkodva, bár ha nem akarna is kételkedni a kivihetőség, a szükséges individuumok elegendősége, s a sz[olga]biráknak reá érése felől, (mellyekről azonban nagyon is kételkedik) hat rendbeli ellenvetést tesz a RR javallatának ellenébe: 1. hogy ez az időnek irtóztató pazarlásával járna. 2. Hogy egy perből hármat teremtene, mellyeknek utóbbika mindég terhesb lenne az elsőnél. 3. Haszontalan költség vesztegetést okozna. 4. Törvény által tiltott kifürkészés rendszere lenne. (Exploratorium systema.) 5. Egész nemzetségek romlását okozandó veszélyes jurium propalatio.* 6. A felvett czélnak egyenest ellenére, a szegényebbek hatalmasak általi elnyomásának törvényesitése. – Ezeket egyenként felvéve, egyes casuisticábol meritett okoskodással, s a dolog folyamatjának részletes taglalgatásával hoszú beszédben mutatatja, azzal végezvén előadását, hogy magát Isten, és lélekösméret ellen véteni hinné, ha ezen a viszálkodások magvának hintegetésére vezérlő javallatra valaha reá állana.
A birtokjogok felfedése. – Közületek és magánosok egyaránt féltékenyen vigyáztak, hogy a rájuk bizott, vagy tulajdonukat képező birtokjogi oklevelekbe idegenek be ne tekinthessenek, nehogy az így felfedett adatok alapján birtokjogukat megtámadják. A birtokjogot bizonyító okleveleket csak bírói felszólításra volt köteles a tulajdonos a bíróság előtt bemutatni.
B. SZEPESSY Püspök: A tárgyat annyira kimeritettnek valja ugyan, hogy ahoz nehéz lenne valamit hozzá adni, mindazáltal úgy hiszi, hogy a mi már mondatott, azt más tekintetekből, más óldalrol, s máskép is meg lehet mondani, és ez az, a mit lehetőleg röviden tenni szándékozik. Mire hoszas beszédben ezen thesisekkel foglalatoskodik: A RR azon ohajtásának, hogy a perek öszehalmozása meggátoltassék, már megfelelnek az eddigi törvények, mellyeknek a törvényhatóságok és itélő székek közönséges szokása által elég is tétetett, következőleg új vegyes politico juridicum intézetre szükség nincs. – Ez különben is foganatba nem mehetne, mert et nimium desideratur, et istud nimium gratis et benevole desideratur. Legfeljebb tehát azt lehetne hozzá tenni hogy a birói intés minden perben előre bocsájtassék, és hogy megjelenés alkalmával a barátságos egyeség ajánltassék.
Sok más (majdan folytatandó) beszédek után végzés lőn: hogy a RR javallata el nem fogadtatik, hanem az ajánltatik, hogy a barátságos egyeség, miután már a per elkezdődött, az első biró által megpróbáltassék. – A módalitás iránti tanácskozás másnapra halasztatott, s erre nézve Majus 27-én az határoztatott: hogy a barátságos egyességet minden perben kivánatosnak hiszik a főRR, azonban melly perekben? és azoknak melly stadiumában legyen nem csak szabadságában hanem kötelességében is a birónak ezen egyeségre a feleknél próbát tenni? az ad ordinem processualem halasztassék. – Ez nap elfogadták a fő RR az uri székekről szólló t. ez. 2-ik és 3-ik át, az első §-ba pedig G. MAJLÁTH inditványára, a civium szó után bétették azt, a mi a RR tábláján elfogadást nem nyert,* t. i. habitationem aut possessorium Civile haud* retinentium. Az 1638: 2-ik s 1647: 22-ik törvényekre való hivatkozás pedig, qua otiosa provocatio kitörültetett.*
A §. kerületi vitáját l. Országgyűlési Tudósítások, II. k. 421. s köv. l.
Ez a szó itt felesleges, mint a főrendi izenet szövegéből is (Iratok, III. k. 56. l.) megállapítható,
A vitát részletesen ismerteti a következő szám.
Majus 28-án a sürgető felirás* szokott szertartással megpecsételtetvén felküldetett.* A RR kerületi ülésökben a másik felirás 7-ik §-nál megmaradtak és az adó felajánlásának kérdését még most fel nem vétetni határozák. A fő RR egész nap a békéltetők iránti válasz szerkeztetésével foglalatoskodtanak.
Iratok, III. k. 9. s köv. l.
A 202. országos ülés hivatalos jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, VIII. k. 231. l.
