c) 1834 június 2 Kerületi ülés. Tárgy: A polgári törvénykönyv I. tc. 2. §-a a várható magszakadás alapján történt adományozás érv…
c)
1834 június 2
Kerületi ülés.
Tárgy: A polgári törvénykönyv I. tc. 2. §-a a várható magszakadás alapján történt adományozás érvénytelenségéről.
1834 június 2
Kerületi ülés.
Tárgy: A polgári törvénykönyv I. tc. 2. §-a a várható magszakadás alapján történt adományozás érvénytelenségéről.
Junius 2-án Kerület – olvastatott a 2-ik §. „Ex eadem nota, vel eodem defectu, ex quibus jam alter impetrationem fecerat, eamque praemissa legitima statutione etiam usu roboraverat, vel saltem intra 32 praescriptionis capaces a statutione annos, scopo consequendae usuroborationis legalem viam ingressus, vigorem donationis sustentaverat, esto impetrator, vel ejus successores in possessorio non constituantur, collatio valide fieri non potest.*
Proiecta, 5. l.
Erre nézve azon észrevételek fordultaik elő hogy még eldöntve nincs, valjon ugy a defectus mint a nota meghagyatnak e adományi czimeknek, valamint azt sem lehet igy közbevetve eldönteni, hány év kivántatik a praescriptiora, melly észerevételek következésében Borcsiczky, Bernáth, Pázmándy, K. Horváth, Dubraviczky, és Palóczy inditványaira a kérdéses tárgyaknak egész épségben illető helyre lett fentartásuk mellett a §. eként módositatott.
„Ex eodem in specie legali collationis titulo, ex quo jam alter impetrationem fecerat, eamque praemissa legitima statutione etiam usuroboraverat, vel saltem intra legales praescriptionis annos scopo consequendae usuroboratianis juris viam ingnessus, vigorem donationis sustentaverat, esto impetrator vel ejus successores in possessorio non constituantur, collatig non valet.”*
A kerületi üléseken átdolgozott törvényjavaslat nem került az országos ülések elé s így nyomtatásban sem jelent meg. A félbenmaradt munkálatnak egy kéziratos példánya József nádornak az Országos Levéltárban őrzött titkos levéltárában található (Diaetalia Extraserialia, 1834. CXIV.) a nádor következő sajátkezű feljegyzésével: „Proiecta legum civilim prout haec post susceptam abjecti huius in circularibus a mense Majo 1834 usque finem Augusti ejus anni habitis sessionibus pertractationem subsisterunt”. (A következőkben: Diaet. Extraser. 1834. CXIV.) – Egy másik, rosszabb példánya megvan az Orsz. Levéltár Kossuth-Archiv gyüjteményben (509. fasc.), Kossuth szerkesztői iratai között.
Junius 3-án ismét kerületi ülés tartatván, a 3-ik §. melly azt rendeli, hogy azon esméretes záradék haeretibus et posteritatibus legatariis ef cessionariis, a leány álnak is javára szolgál, jóvá hagyatott egyszersmind pedig voxek többségével Palóczy, Bernáth, Ragályi inditványára egy külön oly értelmü §. is alkottatott, hogy ha magában áll is ezen záradék haeredibus et posteritatibus, az a férfiág magvaszakadtának esetére, a királyi fiscus ellen nem csak a jövendőben kiadandó, de eddig kiadott adományokban is a leány ágnak javára fog magyaráztatni.*
Clausula etiam generalis haeredes et posteritates solum complectens, ad casum enascituri defectus sexus masculini sexui femineo contra fiscum regium aeque suffragetur. (Diaef. Extraser. 1834. CXIV.)
Junius 4-én pedig azon kérdések kerülvén vitatás alá, valjon a nemtelenek fognak e jövendőben nemesi jószágot birhatni? Ezen nevezetes kérdés 27 megye s az egyházi rend voxával 17 megye s a két kerület ellen oda ütött ki, hogy a nemesi fekvő vagyon birhatási jog (capacitas possessorii) a nemtelenekre ki ne terjesztessék, és igy az eddig törvény által ki nem mondott incapacitas possessorii törvény erejére emeltetett!! (Bővebben jövő levelemben.)*
A 151. számban.
*
Junius 2-án a RR országos ülést is tartottak mellyből a két tábla közt még fenforgó felirás tárgyában Majus 28-án kerületileg elhatározott 7-ik izenetjöket* szórul szóra jová hagyva, a fő RRhez küldötték,* kik azt Junius 3-án tanácskozásba vették, s előbbi értelmök mellett tovább is meg maradván, azt a RRhez Junius 4-én által küldött 7-ik válasz iznetjökben* a RRnek tudtul adták.
Iratok, III. k. 12. l.
A küldöttség tagjainak névsorát 1. a jún. 21-i 204. országos ülés hivatalos jegyzőkönyvében, Jegyzőkönyv, VIII. k. 236. l.
Iratok, III. k. 13. l.
*
A fő RR egyébiránt folyvást üléseket tartanak ugyan az itélő székek rendbeszedésénk tárgyában, mindazáltal Junius 3-áig bérekesztőleg mindég az uri székekről szólló törvény ezikkellyel foglalatoskodtak. A nevezetesebb változtatások, mellyekben megállapodtanak, e következendők: A földes úr elnökséget viselhet az uriszéken, bár táblabiró, bár nem, de ha hogy még le nem tette a törvényes hitet, azt első öszeülés alkalmával letemni tartozik. – Convacatusok lehetnek törvénytudó urasági tisztek is, ha maga a földes úr viszi az előlülést egy, ellenkező esetben kettő. – A 7-ik §-nk azon része, melly hatalmat ád a földes úrnak, hogy a megye megegyezésével, alkalmatosnak itélendő községeknek birói hatóságokat engedhessen, csupán SZEPESSY és PALUGYAY által pártoltatván, kitörültetett, s a már rendezett tanáccsal biró községek, itélő hatósági rendszeréről szolló 8-ik §. szintén nem a RR, hanem az országos küldötség munkája szerint fogadtatott el.
Ellenben Junius 4-én által menvém a Királyi; és a Bánya Városok itelő székeire, ezek hatóságának körét kiszélesitették, alája vetvén a Honoratiorokat, s a nemeseket s, nem csak quoad fundos civiles, sed etiam quoad exercitium jurium et beneficiorum Civilium. – A byrsagiumok kérdését pedig maga idejére halaszták. (Mind ezekről bővebben jövő levelemben.)
