b) 1834 május 31 Kerületi ülés. Tárgy: További viták Kölcsey javaslatáról s a Fiscus örökösödéséről.
b)
1834 május 31
Kerületi ülés.
Tárgy: További viták Kölcsey javaslatáról s a Fiscus örökösödéséről.
1834 május 31
Kerületi ülés.
Tárgy: További viták Kölcsey javaslatáról s a Fiscus örökösödéséről.
Ezen inditvány tehát azt tárgyazta, hogy ex latente jure regio a fiscus adományt ne adhasson, hanem csak joggal és tetleg kezére került birtokot ajándékozhasson. A kérdés, (valamint a fentebb emlitett inditványok is) Majus 31-én a voltak előlülése alatt tartatott Kerületi ülésben folyvást vitattaték.
Ellene vettetett az inditványnak 1. hogy a fiscus perekre lesz buzditva, s azáltal a birtak bizonytalansága eszközöltetik. 2. Hogy a nemesedésnek utja megszoritatik, mert valóságos birtokot kivált ingyen nemigen szoktak ajándékozni, ellenben oly latens jus regiumot, mellynek kikeresésére a Fiscusnak irományai nincsenek, könnyen, s ingyen is adnak. 3. Ellene áll az inditványnak a Nádori adományozás, mellynek különböztető jele, hogy egyenest csak oly jószágokat tárgyazhat, mellyek tetleg még a Fiscus kezére nem szállottak.
SISKOVICS: Ugy véli hogy a Zalai inditvány a czélnak, mellyből ered, t. i. a birtok biztositásának egy átaljában meg nem felel, mert a Ficusnak felmarad kereseti jussa, s az egész különbség csak oda megy ki, hogy a gyökeres jus nélkül szűkölködő birtokos nem királyi adományt nyert privatusok, hanem a Fiscus által fog perbe vonatni, az pedig még igen nagy kérdést szenved, kivel jobb a kettő közzül perlekedni. De még azon következése is lenne az inditvány elfogadásának, hogy ex recenti defectu sem lehetne adományt nyerni, mielőtt félszázados per utján a korona nem jött birtokába, mert az ilyes javak tetleges elfogadásátol a Fiscus törvények által tilalmaztatik.* – VITÉZ még azt adja hozzá hogy a Zalai inditvány egyedül azokat oltalmazná, s biztositaná, kik a korona jusait minden birtoki czim nélkül igazságtalanút bitangolják.
V. ö. a 6. jegyzettel.
Ellenben BEZERÉDY védelmezte a Zalai inditványt. Nem áll az, hogy a fiscus perekre lenne buzditva, s ez által a birtok bizontalansága eszközöltetnék. Mert a tapasztalás azt bizonyitja, hogy a melly jószág kikereséséhez minden szükséges oklevelei megvannak a Fiscusnak, azt ugyan senkink nem ajándékozza, hanem ajándékoz olyat, mellynek viszaszerzésére fegyverei hibáznak, következésképen a mellyek miatta teljes biztoságban biratathatnának, és valóban sokkal is könnyeb kezdendő pertajándékozni, mint a pert magunknak folytatni. Az sem áll hogy a nemesedés utja ez által megszoritatnék, mert titulo latentis juris regii egyedül nem igen szokott adománylevél adatni, csupán accessorium gyanánt szokták ezt az impetratio specialis czimjeihez hozzá függeszteni, ellenben mind erkölcsi, mind materialis tekintetben temérdek rosznak volt ezen jus regium latens kútfeje, mert miatta senki sem volt biztos vagyonának birtokában, s mindenkoron úgy kellett félnie, mintha igazságtalan birtokot birna. Végre a Nádori adomány sem szolgálhat ellenvetésül, ez mindég kivétel gyanánt állott az általános törvényszabály mellet, s azt igen sok tekintetek különböztetik a királyi adománytol, arrol tehát, mint egyes kivételről fognak a RR tanácskozhatni, a nélkül hogy annak az, általános törvényszabályt alája vetni kellene.
Ezen Nádori adományra nézve még BORCSICZKY azt is megjegyzi, hogy ha úgy tekintjük azt, mint eszközt a valóságos birtokos gyenge jussának erősitésére, úgy azt a Zalai inditvány ki nem rekeszti, ellenben ha hogy általa sem ön jussainkat nem erősitjük, sem a fiscustól semmit nem nyerünk, hanem csupán és egyedül más birtokos honfitársainknak háboritására, egész vidékek kipusztitására, s nemzetiségek kiüzésére módot s alkalmat szolgáltat a nádori adomány, úgy az nem csak nem jótétemény a hazára nézve, sőtt a birtok biztoságának valóságos átka, s a latens jus regiummal egyetemben ellenkezik az 1791: 67. törvény által előnkbe tűzött azon czéllal, hogy a birtok biztositásárol gondoskodjunk.*
V. ö. a 172. l. 25. jegyzetével.
Hosszas vitatás után kérdésbe tétetett: elfogadtatik e a Zalai inditvány, vagy pedig marad a mint áll a szerkezteté? A kérdés felett azonban voxolás alatt élénk szóváltások keletkeztek. Ugyan is a szerkeztetés ezt foglalván magában. Donatio per eventualem defectum impetrata velut bona nondum caduca adeoque non conferibilia pro objecto habens, non valet. Némellyek úgy vélekedtek hogy ebben a zalai inditvány benfoglaltatik, – mások hogy egyik a másik mellet megálhat, következőleg hogy a kettőt ellentétbe helyheztetni nem lehet, s ők mind a kettőt készek elfogadni, t. i. a szerkeztetést a multra, a Zalai inditványt a jövendőre. Ennek ellene vettetett hogy a törvénynek viszaható erőt tulajdonitani nem lehet. De SOMSICS, BORSICZKY, BEZERÉDY, DEÁK és mások egészen máskép magyarázták a dolgot, t. i.: Lehet e ex eventuali defectu impetratiót* tenni? azt törvényeink ekkorig világosan el nem határozták, honnan következett hogy a királyi Curia most igy, majd amúgy itélt (mire CSÁSZÁR két ellenkező Curialis itéletet fel is olvasott.*) Ezen kétséget eloszlatni, s a birónak törvényt szabni melly szerint a még el nem itélt esetekben biróskodni köteleztessék, a törvényhozó testnek nem csak juss, de törvény magyarázási hatalmánál fogva kötelessége is. Nincs tehát itt azon esetekről szó, mellyek már elitéltettek, a birói hatalom oltalma alatt szerzett tulajdonnak szentnek kell maradni, s ily értelemben nem is lehet a törvénynek viszaható erőt adni. Ellenben lehet eset hogy egy valaki ex eventuali defectu az adományos nemzetség életében impetrált; s magát szokottan esztendő alatt statuáltatta is, az kinek jövendő defectusábol történt az impetratio, birtokbul ellenmondott, később per alatt valósággal meghalt, s más valaki tulajdon azon birtokra már ex reali defectu adományt nyert – kérdés: a kettő közzűl kinek itélje a biró? törvény iránta nincs és igy hozni kell, melly ugyan a multra fog szolgálni, de azért nem lehet mondani hogy viszaható ereje lenne. És ezen esetekre szóll az országos szerkeztetés midőn azt mondja donatio per eventualem defectum impetrata (tehát ez előtt impetrált, de még el nem itélt) non valet. – Jövendőre pedig állana a Zalai inditvány t. i, hogy ezentul Fiscus solummodo talia bona possit conferre, quae de jura et de facto ad Coronam devoluta sunt. – Ezen magyarázat szerint tehát több vármegyék a szerkeztetésre, és a Zalai inditványra is voxoltak, ez mindazonáltal csak 17 voxot nyervén, a szerkeztetés a mint áll jová hagyatott.
Adományul kérést, felkérést.
A Planum tabulare II. részének első sectioja közli a kúria döntéseit „de actionibus fisci regnii”. (Posonii, 1817. 55. s köv. l.)
Junius 1-ő napján vasárnapi szünet.
