c) 1834 június 4, 6 A főrendek ülései. Tárgy: A királyi városok törvényszékeiről szóló III. tc. 1–8. §-a: a városi törvényszék ös…
c)
1834 június 4, 6
A főrendek ülései.
Tárgy: A királyi városok törvényszékeiről szóló III. tc. 1–8. §-a: a városi törvényszék összetétele, hatásköre. A városban lakó nemesek kérdése.
1834 június 4, 6
A főrendek ülései.
Tárgy: A királyi városok törvényszékeiről szóló III. tc. 1–8. §-a: a városi törvényszék összetétele, hatásköre. A városban lakó nemesek kérdése.
Junius 4-én megrostáltatván az eként bevégzett 2-ik t. cz. iránti végzések szerkeztetése, által mentek a fő RR a királyi városok itélő székeiről szólló 3-ik törvényczikelyre.*
Iratok, II. k. 329. s köv l.
Az 1-ő §. iránt azon észrevétel fordult elő, hogy a birák személyes tulajdonságainak meghatározása (melly ezen §-ban foglaltatik)* más helyüvé, nevezetesen a királyi városoknak majd a publ[ico-] politicumban előfordulandó coordinatiója idejére való. Nem is áll ellent az ORSZÁG BIRÁJA véleménye szerint hogy az uriszék biráinak tulajdonságai felől szintén itt történt határozás, mert az uriszék többé sehol elő nem fordúl, a k[irályi] városok organisatiója pedig rendszeresen előfordúland. – A FŐ HERCZEG NÁDOR azonban úgy vélekedett, hogy nem minden városi tisztviselőknél egyenlő tulajdonságok kivántatnak, nevezetesen a birói tisztségre olyak is szükségesek, mellyekre más politicai, vagy igazgatási ágban tekinteni nem kell. És igy ép a rendszer kivánván meg hogy a mi az itélő székeket tárgyazza, az az itélő székekről szólló törvényben mind feltaláltassék, ha bár a publico politicumra utasitanák is a fő RR a városi birák tulajdonságainak meghatározását, azt onnan kivenni, s a viszalépési jusnál ide iktatni kellene, és igy nincs ok, miért ne fogadtassék el a K és RR javallata. – A minthogy el is fogadtatott.
Az alsótábla javaslata szerint a bíráknak törvénytudóknak vagy olyanoknak kell lenniök, akik hivataloskodásuk folyamán jártasságot szereztek s közülük elsőbbség illeti meg azokat, „kik a város kebelében birtokosok s itélő tehetségek érettségével, erköltseik jóságával és polgár társaik bizodalmával birnak.”
A következő szakaszokban a városi biróság hatóságának köréről lévén kérdés, általában megjegyzem hogy ezen hatóságoknak a RR javallatánál szélesbre való kiterjesztésére mindenüt a TÁRNOK tett inditványt, hivatalos kötelességei közé számitván a k[irályi] városok jusainak védelmét. Nevezetesen a 2-ik §-nál, melly a nemeseket csupán a városi fundusokra nézve veti az ottani biróságnak alája, de a birság s egyéb büntetések szabhatását ezek iránt is tilalmazza,
a TÁRNOK tovább kiván menni, s 4 inditványt tesz:
l.) Kivánja hogy a nemeseik nem csak a városi birtok, hanem a városi helyzetből eredő jusok, s jóvoltok gyakorlata iránt is a helybeli hatóságoknak alája vettessenek. Azon birtoktalan nemesek forognak itt szóban, akik a városi viszonyoknál fogva mint kalmárok, gyárnokok, vagy kézművesek, a királyi városok jóvoltival élnek, s ezeknek oltalmában becsületes, úton keresik kenyeröket. Ha hogy ezen viszonokra nézve is ki lennének a városi hatóság alól véve, a közigazgatásnak ösze kellene rogyni, pedig nem gondolná hogy a nemesség a közigazgatási rendnek felforgatásában állana, sőtt úgy vélekedik hogy alkotmányi rendszerünk a közigazgatásnak legerősebb támasza.
2.) A városban lakó nemesek auszugalis tartozásait szintén a városi biróságnak alája vetteni javalja. Ez azonban egy későbbi §-nál fordúlván elő, oda utasitatott. ,
3.) Hasonlóan kivánja a városi biróság hatóságát az úgy nevezett honoratiorokra is kiterjeszteni. A népnek ezen osztálya törvényeink előtt ösméretlen, azonban a közigazgatásnál mindennap előfordul, s határozatlan helyzete a törvényhatóságok élénk öszeütközéseit okozza: Magyar országban csak két néposztály lehet: kiváltságos, és nem kiváltságos. Az első rendbe tartoznak a polgárok, s ha nékiek mint kiváltságosaknak kisebségökre nem szólgál: hogy a városi biróság hatalmának alá vannak vettetve, azt a honoratiorok sem tarthatják kisebbségnek, mert ők nem kiváltságosak, következőleg a polgároknál alsóbb fokon állanak. Különben is a helybeli hatóság (jurisdictio territorialis) alól senki sem vonhatja ki magát, kit a törvény világosan ki nem veszen, ezt kivánja a jórend, s a statustudománynak minden mivelt nemzet által elfogadott közönséges elvei. A honoratiorok osztályát tehát törvényeink nem ösmervén, a városi biróság alól azt egy törvény sem vévén ki, s ezen birói hatóságnak a honoratiorokra való kiterjesztése lealacsonyitásnak egy átaljában nem tekintődhetvén, a tapasztalás szerinti gyakori ütközések elmellőzése végett világosan törvénybe tétetni kivánja hogy a k[irályi] városokban lakó honoratiorok mindenekben a városi biróság alá tartoznak. – Végre
4.) Az mit a RR a byrsagiumokra nézve mondanak,* egyenest ellenkezik ezeknek természetével, mert p. o. a nyelv váltság büntetését hogy lehessen külön perre s más biróságra utasítani? megfogni nehéz. Nem akarna azonban már itt a RR javallatával ellenkezőt világos törvényel kijelenteni, mert nem kételkedik, hogy midőn a byrságok felőli tanácskozás napirendre kerül, azok talán a mostanitol egészen különböző alakba fognak öltöztetni. Ezen kérdést tehát itt csak egyszerün mellőztetni kivánná.
Az alsótábla javaslata szerint a városi biróság, ha itélhet is a nemesek bizonyos ügyeiben, bírságot vagy más egyéb büntetést nem szabhat ki. (Iratok, II. k. 230. l.)
Ezen indítványok közűl az auszugalis perek kérdése unás helyre halasztatván, a többi három köz értelemmel pártoltatott, s el is fogadtatott. – GR. MAJLÁTH Zemplényi főispán inditványára a szakasz szerkeztetése is megváltoztatni határoztatván oly móddal: hogy elől mindjárt emlitessék meg a városi biróságnak általános hatósága, melly a polgároknak, s ott lakó nemteleneknek (a honoratiorokat is oda értve) minden személyes és vagyonbeli ügyeire kiterjed, úgy következzék kivétel gyanánt a nemesek iránti végzés.*
A főrendek javaslatának szövege: „Ezen első folyamodási biróság előtt lesznek, valamint eddig, ugy ezentul is el látandók és meg itelendők a polgároknak vagy a várasokban lakó nem nemes személyeknek, (ide értvén az úgy nevezett honorátiorokat is) minden akár személyes, akár vagyonbeli s akár magok köztt, akár mások által ellenök inditandó pereik. A város határában helyheztetett városbeli házakra és földekre nézve pedig, úgy szinte a városi haszonvételek eránt a nemesek szinte a városi biró hatóság alá tartozandanak; ez olly kérdésekre is ki terjesztetvén, mellyek az elő adattak eránt való tcllyes vissza helyheztetés tekintetében kerekednek." (Iratok, III. k. 62. l.)
A szakasznak 2-ik része, melly azt rendeli hogy a kötelező leveleik által a városi biróságnak magokat önként alája vető nemesek az előtt törvénybe állani tartoznak, a kötés ereje mindazáltal csupán a vagyonbeli ügyekben terjedhet az örökösökre, – köz értelemmel elfogadtatott, de egészen különböző tárgyat foglalván magában, külön szakaszba foglaltatni rendeltetett.
Junius 5-én a fő RR ülést nem tartottak.
Junius 6-án folytatták a városi itélő székek iránti tanácskozást. – A 3-ik §. mint egy corollariuma gyanánt az előbbeninek azt rendeli, hogy az oklevelekbe iktatni szokott ama közönséges záradék: akár melly biró hatalmával,* csak nemesi itélő széket fog jelenteni, s ugyan ezt kelletik érteni a polgárokról is.
„auctore quocunque iudice”. V. ö. Országgyűlési Tudósítások, II. k. 488. s köv. l.
B. SZEPESY ezen magyarázatot a szavak értelmével ellenkezőnek tartja, s azt kivánja hogy midőn valaki magát akár melly birónak alája veti, hitelezőjének hatalmat adni itéltessék, hogy az ország törvényes birái közül akár kit is választhasson. – G. MAJLÁTH, PALUGYAY, B. MEDNYÁSZKY és mások ezen egész szakaszt a polgári törvények javitása idejére halasztani kivánták. Az ORSZÁG BIRÁJA ellenben ugy hiszi hogy általános szabály szerint a nemes ember csak nemesi biróságnak lévén alája vetve, minden ellenkező eset kivétel, a kivételek pedig szoros magyarázatuak. Mind azért tehát, nehogy valaki többel terheltessék, mint magát terhelni akarta, mind pedig hogy a törvényhatóságok surlódásai megelőztessenek, a §. ugy a mint van annyival inkább megmaradhat, mivel a TÁRNOK véleménye szerint is ebből a polgárokra sem ered sérelem, mert tudván hogy a közönséges záradék városi biróságot nem jelent, szerződéseikben ezt világosan ki fogják tétetni. Sőt HORVÁTH püspök egyenesen a hitelező polgárok biztosága tekintetéből védelmezte a §-ust, különben megtörténhetnék, hogy több kötelezést gondolnának azon záradékban fekünni, mint mennyit annak a törvény tulajdonit.
A §. a voxok töbségével meghagyatott. – A 4-ik §. arrol rendelkezik: hogy midőn a nemes ember különös biztositó zálog (specialis hypotheca) gyanánt városi birtokát köti le, a városi biróság előtt törvényben állani tartozik; nem tartozik pedig generalis hypotheca esetében, valamint akkor sem, midőn különös hypotheca gyanánt polgári s azokkal együtt nemesi javak is kijeleltetnek.
A TÁRNOK §-nak ezen utolsó részét megváltoztatni kivánja, midőn a hitelező mind polgári, mind nemesi javakat jeleltet ki követelésének zálagáúl, nagyob biztoságot gondolt magának szerezni, mintha csak egyiket kivánta volna, s ha már a polgári javaknak lekötése just ád neki nemes ember adósát városi biróság elébe idéztetni, s ebben biztoságát gondolja feltalálni; még inkább nem fosztathatik meg ezen kedvezéstől a kétszeres biztositás esetében, mert qui plus habet, debet etiam minus habere.
LÁNCZY: A dolog érdeme abban fekszik, hogy tulajdon egy adósságát két perrel követelni kéntelen senki sem legyen, s ezen tekintetben három eset fordulhat elő. 1. Midőn általánosan minden, különösen pedig polgári javak jeleltenek ki hypothecának. Ekkor a pert városi biróság előtt kell kezdeni az egész követelésre nézve, s előbb a polgári javakat vévén foglalás alá, ezeknek elégtelensége esetében a nemesi javaknak compassus* mellet kell foglalás alá vétetni. Megforditva hasonlóan álván a dolog; midőn nemesi birtok van különös hypothecának, s általánosnak városi is kijelelve. – 2.) Generalis hypotheca esetében mind a két rendbeli vagyon egyenlő fokon lévén helyheztetve, ilyenkor a nemesi birtoknak, s véle a nemesi biróságnak is elsőséggel kell birni. – 3.) Midőn főképpen polgári, s ezek mellé pótlékúl nemesi javak is jeleltettek, az elsőség kétségkivül a városiakat, s velök együt az ottani birósátgot illeti. – Hasonló értelemben szóllottak GR. MAJLÁTH és B. MEDNYÁNSZKY. – Ellenben PALUGYAY, B. SZEPESSY és B. PONGRÁCZ azon értelemben voltak, hogy a generalis hypotheca is szabadságot adjon mind azon birói hatóságok között választani, mellyeknek a lekötött javak alája vannak vettetve. A többség elfogadta a Tárnok inditványát, a Lánczy különböztetését jóvá hagyva, s eként a RR szerkeztetésének végső pontja megváltoztatott.*
Megkeresendő, az itélet végrehajtását eszközlő levél.
A főrendek módosító javaslata: „Ezen rendelkezésnek nem lévén helye a biztosító zálog közönséges kötelezése esetében, mcllyből azt hogy a nemes magát a városi biráskodásnak elhatározólag alávetette volna, következtetni nem lehet s ollyan per a nemesi itélő-szék előtt lészen felveendő. Azon esetben, hol különös biztosító zálog képpen nemesi javak és polgári vagyon egyszersmint leköttettek, szabad akaratjától függ a felperesnek akár a nemesi itélő-szék előtt követelését folytatni, ha mindazonáltal a polgári vagyon előlegesen és a nemesi javak hozzá járókép lennének ki jelelve, akkor a biróság egyenesen a városi itélő-széket fogja illetni." (Iratok, III. k. 63. l.)
§. 5. A városi adóbeli tartozásokra nézve minden nemesek kivétel nélkül, városi biróság alá tartoznak, a házbér (census domalis) iránt ellenben csak nyilvános lekötés esetében.
A TÁRNOK kivánja, az adóbeli tartozások mellet emlitessenek meg minden más városi köz terhek is, mellyek t. i. a házi és (úgy nevezett) Cameratica pénztárt illetik mert ezek az adóval tökéletesen egy természetüek. – SZEGEDY abban akadt fel, hogy ha ez elfogadtatnék, nyomban azon másik kérdés támadna: mik a városokban azon köz terhek, mellyek a nemeseket is illetik? – Ez pedig a Publico Politicum idejére való. A thesis elfogadásában minnyájan megegyeztek a fő RR. a modalitásra nézve azonban különböző értelemben valának, minthogy ezen terhek még törvény által voltakép elhatározva nincsenek. – A NÁDOR úgy vélekedett hogy a jobbágy telken lakó nemesek iránti végzés hasonlatosságánál fogva itt is ki lehetne tenni onera publica art[icu]lo t[ali] determinanda. – A TÁRNOK ezt két kézzel fogadná, de mit titkolódzék annak kimondásával, a mit minnyájan érezünk, t. i. hogy ha csak addig nem tart az országgyülése, mig unokaink foglalandják el hellyeinket, a publico politicum felvételéhez remény nem lehet. – Az ORSZÁGBIRÁJA tehát így javallotta quoad restantias contributionales et reliquorum onerum publicorum, quibus nobiles in sensu legum subjecti sunt. A mi el is fogadtatott, az izenetben az határoztatván megérintetni, hogy ezen terheknek kijelelése az adó biztosi, és közpolgári tárgyakban következni fog.
A TÁRNOKnak második inditványa volt, hogy a házbér iránt hasonlókép városi biróság alá tartozzanak az ottlakó nemesek. Azon okok, mellyekkel mind ő, mind pedig B. ÖTVÖS, GR. CZIRÁKY, GR. MAJLÁTH s mások védették az indítványt, ezek valának: 1. A közigazgatás tekintetéből csak annyiban kell a helyhatóságot megkorlátolni, mennyiben azt a kiváltságos helyzet mulhatatlanúl parancsolja, ezt pedig a privilegialis állapot nem parancsolja. – 2. Az 1635: 21. t[ör]vény szerint a polgárok között csinált minden egyéb adóságokra nézve is városi hatóság alá vagynak vettetve a nemesek.* 3. A házbér oly teher, melly a városi fekvő értéknek accessoriuma, s polgári örökségben gyökereztetik. 4. A nemeseknek is ártana, s becstelenségökre válnék a RR által javallott kiváltság; mert egy az hogy szálást nehezebben kapnának, hacsak magokat a városi biróságnak önként alája nem vetnék, a mi kétség kivül inkább kisebségre szolgálhatna, mint a törvénynek ezen általános rendelete, más az hogy házbér tartozás esetében a háztulajdonos igyekezne magát inkább alperessé változtatni, s a nemesnek mint nemfizető haszonbérlőnek butorait lefoglalná. 5. A házbér tartozás kérdésében, sok olyas kérdések fordulnak elő, mellyek a hely szinén való visgálatot kivánnak, p. o. eleget tett e a ház tulajdonos azon igazitási feltételeknek, mellyeket magára vállalt, s a t.
A törvénycikk 2. §-a kimondja, hogy a városokban lakó nemesek kötelesek a polgári terheket viselni és adózni, házaik, polgári javaik és tartozásaik tekintetében pedig a városi hatóság alá tartoznak.
Ezen okoknál fogva köz értelemmel abban állapodtak meg a fő RR hogy a házbér tartozás iránt minden nemesek a városi biróságnak alája vetve legyenek.*
A tanácskozások eredménye a következő főrendi javaslat lett: „Minden akár a vármegyében birtokos, akár birtoktalan nemes kivétel nélkül köteles a házbéri tartozásokra, ugy szinte a városi adóra és azon egyéb terhekre nézve, mellyek a városban lévő nemeseket a törvények értelméhez képest érdeklik, a illető városi tanács előtt törvényben állani.” (Iratok, III. k. 64. s köv. l.)
Hasonló lélek vezérlé a fő RRket a következő §§-nál is – nevezetesen a 6-ik §-nál, melly az auszugalis adóságokrul szóll,* s mellyct a RR azon oknál fogva egészen elmellőztek,* mint hogy a nemesembert (ha csak magát nyilván le nem kötelezte) adóságaira nézve városi biróság alá vetni nem akarták.
Az országos bizottság javaslatában volt a 6. §. (Proiectum de coord. 10. l.)
V. ö. Országgyűlési Tudósítások, II. k. 491. s köv. l.
A fő RR ellenben még az országos küldötségnek B. Mednyánszky, Szegedi, Lányi és Kukulyevics által védelmezett javallatán is túl menve, a TÁRNOK inditványára nem csak a birtoktalan, de a városban lakó minden birtokos nemeseket is auszugalis tartozásaikra nézve a városi biróságnak alája vetették. Mind azért, mivel az inditó okok, mellyek a thesist javalják, birtokos, és birtoktalan ellen egyiránt szóllanak, mind pedig azért is, mivel az 1635: 21. törvény czikely városi adóságaikra nézve nem tesz a nemesek között különbséget.
Így végre a 8-ik §. is, melly a városban lakó nemeseknek nemtelen szolgáit is kivette a K és RR értelme szerint a városi hatóság alól, szintén a TÁRNOK indítványára egészen megváltoztatott, bizonyos lévén, hogy a nemesnek csupán személyét és ingó s nemesi javait veszik ki törvényeink a városi biróság hatósága alól; a nemesi kiváltság pedig oly kevéssé megy által a nemtelen szolgákra, mint a hogy csak senki sem fogná kivánni őket a nemesek ingó javai közzé számitani. Különösen a városi politia rend, és bátorság volt az, nelly a főRRket arra inditotta, hogy a nemeseknek nemtelen szolgáit a városi biróságnak alája vessék.*
A főrendi javaslat: „Olly személyek mellyek köz tudomás szerént a nemesi szabadságot most nyilván nem gyakorolják és azt az 1825-7-i 20-dik törvény czikkelyben meg szabott módon bé bizonyitani nem tudják, úgy nem különben a nemesek mind két nemen lévő nem nemes cselédjeik mind személyeikre, mind vagyonaikra nézve városi biróság alatt lesznek." (Iratok, III. k. 66. l.)
Ezen változtatásokkal béfejeztetvén a városi itélő székekről szólló t. cz. a fő RR Junius 7-én ülést nem tartattak.
A KK és RR pedig Junius 6-áig igen csekély változtatással a Királyi adományokrol szólló 1-ő t. cz. 4-ik s 5-ik §§-ait helybe hagyták, s ismét felvévén VÁSÁRHELYI inditványára az árverés útján árultatni szokott adományozás törvénytelensegét, minthogy ezt az 1741: 19. czikely nyilván tilalmazza, abban csak nem közönséges volt az értelem hogy sanctiora van a törvénynek szüksége, de minden uj meg uj inditványnak ellenére számos ellenvetések hozattak fel, mig végre PÁZMÁNDInak és BERNÁTHnak egyesitett indítványára az ily donatio semmit érőnek nyilatkoztatott, hozzá tétetvén, hogy a megyéknek szabadságában álljon kebelökbeni minden birtokos nemest a Homo regius tisztének felvállalásától eltiltani.* – Junius 7-én által mentek a 2-ik t. czikelyre de Consensu Regio. – Az incapacitás érdekes kérdését jövö levelemben adni fogom.
Olv. részletesen a 152. számban.
