a) Illésy és Fogthüy hazatérő követek búcsúztatása.
a)
Illésy és Fogthüy hazatérő követek búcsúztatása.
Illésy és Fogthüy hazatérő követek búcsúztatása.
Posony, Junius 13-án, 1834.
(„Non ego te meis chartis inornatum silebo …”)
Azon levelek, melly által a megyék követei Illésy János Jász-Kunsági, és Foghtüy János Hajdu kerületi követektől búcsút vesznek, imigy sóllanak:
Illésy János Jász Kun kerületi követnek társunknak, barátunknak tőlünk elválásán sajnálkozásunkat eltitkolnunk nem lehet. Viszatekintve a részvételre, mellyet a köz ügyben vett, az egyenességre, mellyel szavazata függetlenségét fentartotta, kénytelenek vagyunk vallást tenni, hogy távozása nekünk veszteség. Ennek érzésében jelentjük ki e sorokban iránta viseltető szeretetünket, barátságunkat; mellyet a távolságban is hiven megőrizünk, s tőle hasonlót kérünk, és várunk. Költt Posonyban, Junius 4-én, 1834. (52 követ aláirása.)
*
Fájlalva érettük hogy körünkből Foghtüy János Hajdú kerületi követet, s barátunkat is a körülmények kiragadják. A köz jót ily hiven szerető, s szavazati függetlenségét ily tisztán fentartó férfiú természetesen ébresztette bennünk az óhajtást: bár őtet mind végig birhatnánk! Ha azonban ez ohajtás nem teljesednék, szünetlen baráti érzelmekkel vesszük tőle búcsúnkat, s hisszük: hogy otthon is a haza ügyében munkálni s törekvéseinket előmozditani meg nem szűnik. Költ Posonyban, Jun. 4. 1834. (52 követ aláirása.)
