c) 1834 junius 12, 13, 16, 17 Kerületi ülések. Tárgy: [I.] A polgári törvénykönyv VI. tc.-e az ellentmondásról (contradictio), [I…
c)
1834 junius 12, 13, 16, 17
Kerületi ülések.
Tárgy: [I.] A polgári törvénykönyv VI. tc.-e az ellentmondásról (contradictio), [II.] a VII. tc. a fiág és leányág jogainak egyenlőségéről, [III.] a VIII. tc. a leánynegyedről (quartalitium), a IX. tc. a hajadoni jogról, X. tc. az özvegyi jogról.
1834 junius 12, 13, 16, 17
Kerületi ülések.
Tárgy: [I.] A polgári törvénykönyv VI. tc.-e az ellentmondásról (contradictio), [II.] a VII. tc. a fiág és leányág jogainak egyenlőségéről, [III.] a VIII. tc. a leánynegyedről (quartalitium), a IX. tc. a hajadoni jogról, X. tc. az özvegyi jogról.
A KK és Rk pedig igy folytaták kerületi tanátskozásaikat:
[I.] Junius 12-én még mindég Ragályi és Rutkay elnökségök alatt következett az Ellentmondásrol (De contradictione) szólló VI-ik tör. czik.*
Proiecta, 12. l.
Ennek 1-ő §-ban a Nota és defcetusnak mindeddig kikerült emlitése* ismét elő fordult illy formán: Contradictori extra possessorium contradicenti incumbit, si distinctae ab ea, ex cujus nota vel defectu donatarius inpetrationem fecit, familiae jura opposerit, illa sibi applicare. A nota és defectus emlitését DEÁK itt is elmellőztetni kivánta. SZABÓ javallott is annak helyébe más szerkeztetést, de aminthogy a §-us értelmének más szavakkali kifejezése némü nehézségekben ütközött, az ugy a mint áll, meghagyatott oly világos magyarázattal, hogy az eddigi adományok csak ugyan mind nota, mind defectus czimje alatt történtek, s az ezekből eredendő pereket is tárgyazza a KK és Rknek mostani intézkedése, a nota és defectus megemlitése tehát minden kár nélkül megmaradhat, mert ha a maga helyén egyik, vagy másik eltöröltetnék, jövendőre természetes, hogy ezen szakasznak az eltörlés idején tul erő nem tulajdonitathatnék.
V. ö. előbb, 221. l.
2ik §-us iránt észrevétel nem fordulván elő, a 3-ik §-ban az mondatik: hogy a zálogos birtokosnak ellentmondása bár ha csak az inhaerens summákra lett légyen is szoritva a tulajdonosnak is használ, mert a Zálogosnak birtoka törvény előtt a tulajdonosét képezi.* Ez ellen nem volt senkinek észrevétele, hanem DEÁK tovább megy, a jus regium latens ugy mond, a birtok biztosságát veszélyezteti, ennek nemü némü lágyitására, s a valóságos birtoknak biztositására van a Contradictio felállitva, azért könyiteték ezt eddigi törvényeink is, hogy meghatalmazó, sőt megbizó levelet sem kivánnak a contradictortol, s a magános levél, vagy a zálogos birtokos által is tetetni megengedik, azt tehát neheziteni nem .kell, s a §-ust el kell fogadni, de Corrolarium gyanánt ép a birtok biztositása végett hozzá tenni, hogy bárha a zálogos vagy más akár ki több cointeressátussainak nevében is tett ellentmondást később viszahuzná, ennek csak a viszahuzó személyre legyen foganatja, és a zálogos viszahuzása a tulajdonosnak, vagy akárkinek revocatiója az osztályos rokonoknak tellyességgel ne árthasson. Deáknak ezen inditványa BERNÁTH által pártoltatva elfogadtatott.*
Cum possessorium pignoratarii in iure pro possessorio poprietarii reputetur, interposita per pignoratarium possessorem occasione statutionis contradictio, licet ad inhaerentes tantum summas restricta sit, proprietario suffragatur.
A határozatnak megfelelően a 3. §. a következő résszel bővült: „quaevis insuper contradictio per pignoratarium possessoram prout alterum quempiam nomine reliquorum etiam congenerationalium interposita, tan etsi per contradictorem serius revocetur, effectu revocationis ad propriam dumtaxat recovantis personam et iura restricto, legalem suum vigorem quoad proprietarium, respectivos item congenerationales secus retinebit”. (Diaet. Extraser. 1834. CXIV.)
A 4. és 5-ik §-ok iránt semi észre vétel sem fordulván elő. A 6-ik §-us azt mondta, hogy az adományos oly ellentmondó ellen, akinek birtokát ideiglenes czimünek lenni megmutatja, az impetratio czimét bizonyitani nem tartozik,* mivel azomban ebből az következhetnék, hogy bár az ellentmondó egy harmadik egészen idegen nemzetségből bir is valamelly jószágot zálogban, azt az impetrator, ki talán adománya czimjét sem lenne képes bizonyitani, tőle minden proba nélkül elvehetné, s e szerért magát a tulajdonost rövid zálogos perrel visza nyerhetett birtoka iránt hoszas perrel unszolhatná, a zálogosra nézve pedig több jussal birna, mint maga a tulajdonos, mert a kötött esztendőket sem tartozna tiszteletben tartani, PALOCZYnak inditványára a §-us egészen megváltoztatott, s az határoztatott, hogy nem elég a birtokosnak ideiglenes jussát meg mutatni, hanem tartozik az impetrator minden esetben adománya czimjét bebizonyitani, s az ellentmondó által birt javakra in specie alkalmaztatni.*
Possessor pignoratarius ius proprietanii in quaestionem vocare nequit; quapropter si donatarius contradictoris ius temporaneum ostendat, ad probandum impetrationis titulum non adstringitur, verum contradictor, ut ut in possessorio impetrati boni constitutus, obligatur contradictionis suae rationem reddere (Proiecta, 12. l.)
Donatario contradictoris in possessorio constituti ius temporaneum ostendere haud sufficit; verum titulum impetrationis idem donatarius semper probare bonisque per contradictorem possessis specifice applicare tenetur. (Diaet. Extraser. 1834. CXIV.)
A 7-ik §-ban az foglaltatott, hogy midőn a birtokos csak inhaerens summára nézve él ellentmondással, abban a haereditiásra nézve a Statutiot tisztának kell tekinteni, igy még csak a zálogot sem köteles az adományos bébizonyitani, hanem egyenessen liquidatorio szorithatja az el ellentmondót. BERNÁTH megmutatta, hogy ez nyilván ellenkezik a fentebbi §-nak rendelésével, melly a zálogosnak csak a befektetett summára szoritott ellent mondását is a tulajdonos részére haszontelyesnek nyilatkoztatja, kivánva tehát, hogy az egész §-us kitöröltessen, a mi voksolás útján igen nagy szó töbséggel meg is történt.
A 8-ik, 9-ik s 14-ik §-ok semmi észrevételre sem adván alkalmat, a 11-ik §-us FEKETE inditványára ugy módositatott, hogy midőn valamelly plenipotentiarius, vagy ügyvéd, vagy más uradalmi tiszt principálissának javait a bennök rejtező királyi jus szime alatt impetrálja, ne tartozék az ellent mondó bizonyitani, hogy tennen leveléből meritette tudomását, annak se legyen helye, hogy az impetrator magát az illy gyanubol esküvés által kitisztithassa, hanem az illyes adomány minden esetben erőtelen és semit érő legyen,* további észrevétel nélkül általmentek a KK és Rk a VII-ik tör. czikre, melly szóll a férfi és leányág közötti jussok egyenlőségéről.*
A határozatnak megfelelően az országos bizottság javaslatából az aláhúzott szavak kimaradtak: „… atque una ius quoque regium ad alias antelati principales portiones, fassioni non inclusas, extendit et per principalem, statutioni contradicentem, plene probare nequit, impetratorem talem literas iura sua radicalia quoquo modo tangentes, tractasse aique hac ratione notitiam latentis iuris regii et iisdem literis accepisse, tunc impetrator iuramento purgatorio se ab omni suspicione immunem reddere debet, secus nulla et inefficax evadit impearatio.” (Proiecta, 13. l., Diaet. Extraser. 1834. CXIV.)
Proiecta, 14. s köv. l.,
[II.] Erre nézve két észrevétel, fordult elő a 2-ik §-ba t. i. szó volt (proditio fraterni sangvinis) vértagadás büntetéséről s a kérdéses jószág elvesztésében volt megállapitva. SZALLOPEK ezt szerfelett terhesnek tartotta, mivel az ártatlan gyermekek örökségére is kiterjed. PRONAY azon szempontbol indult, hogy a jószág elkobzása (confiscatio) barbarus büntetés, melly minden civilisált népeknél el van törölve, minthogy az ártatlan örökösöket sujtja. Jobnak látná az egész tárgyat, mint bünről, s büntetésről szóllót a büntető törvény könyv idejére halasztatni, ezen kérdés voksolásra tétetett 22 megye voksolt az elhalasztásra, 22 ellene, a Jászkun kerület amoda, az Egyházi Rend ide, az elnökség már már megakadásba jött, de SZUCSICS elejét vette a kellemetlen kérdésnek, által jövén azok hoz, kik az elhalasztásra voksoltak, a ami e szerént határozásba menvén a §-us kitöröltetett. 2-ik kérdésre adott alkalmat a 3-ik §-nak azon rendelete, hogy a birtokvesztett leányok csak a szükséges és hasznos épületek árának megtéritését kivánhatják. Erre nézve voksok többségével szükséges és hasznos javak kihagyatván, végzésbe ment, hogy midőn a leányok magát a birtokot itélet által elvesztik, minden nemü investitiot javitásaik, épületeik árát megtériteni kivánhatják.*
A változás mindössze annyi, hogy az országos bizottság javaslatából (Proiecta, 15. l.) az aláhúzott szavak kimaradtak: „Foeminae e honis secus masculini iudicialiter exclusae, titulo liquidationis omnium investitionum ac meliorationum, utilium atque necessariorum aedificiorum pretium, prout quiscunque extraneus possessor, exigendi ius habent.” (Diaet. Extraser. 1834. CXIV.)
[III.] Junius 13-án a quantalitiumról, Leányi 4-edről szálló 8-ik tör. czik. 4-ik §-sának kihagyásával, Junius 14-én pedig a hajadoni jogrol szólló 9-ik tör. czik. egészen helybe hagyatott.* Junius 15-én Vasárnapi szünet. Junius 16. 17-én az Özvegyi jusrol szólló 10-ik törvényczikben hosszas vitatások után megállapitatott, hogy az Özvegyi jussnak eddigi állása nemüleg megszoritatni, utób második voksolás által az határoztatott, hogy az 1-ő §-us meg nem áll,* hanem módositatni fog, végre abban állapodtak meg a Rk, hogy bizonyos mennyiséget a jövedelemnek meg kell állapitani, mint minimumot, a meddig t. i. nints helye a restrictionak, ugy hogy azon summáig a jövedelem csak az özvegyet, azon felyül, pedig félrészben az özvegyet, félrészben pedig a mellesleges atyafiakat illesse. Voksolás után nem épem baj és zavar nélkül 1000 pengő ftkra határoztatott,* még igen sok kérdés vagyon hátra e tárgyban*
Proiecta, 15. s köv. l.
Az országos bizottság által javasolt 1. §. értelmében a gyermektelen özvegy férje vagyonának felét, a gyermekes a gyermekeivel egyenlő részét örökli özvegyi jogon, „salvis alioquin iuribus eidem titulo coacquisitionis, successionisque coniugalis et vidualis sensu tit. 98. 99. 101. et 102. l., nec non art. 11, 1687: et 26. 1715. competentibus, congenerationali nihilominus successorii contra viduam improlem, quae medietatem bonorum maritalium obtinendam habeget, in casu tit. 98. partis l. ad restrictionem intertentionis huius procedendi facultas salva peraeque manebit.” (Proiecta, 19. l.)
Diaet. Extraser. 1834. CXIV. Természetesen gyermektelen özvegy esetében.
E napok tanácskozásainak részletesebb ismertetésével adós maradt Kossuth, csak a június 18-i kerületi ülésnél veszi fel ismét a fonalat. (L. a következő számban, 254. s köv. l.)
*
Tudva lesz a hazában testvér hazánk Erdély Ország Gyülésének az elnökségi kérdés miatt felakadása, vagy is inkább meg sem nyitása, ugy az is, hogy Országunk rendeit a közös fejedelemnél közbe vetésre, külön felirásra megkeresni határozzak. Ezzel Vér Farkas Erdély küldötje Junius 14-én estve megérkezett, a követek rokoni érzelmekkel fogadták, s 16-án 29 megye conferentiat tartván, egy szivvel lélekkel pártfogásra nyilatkoztak. Mondják ő felségének kedvező resolutiója megelőzte a közben járás szükségét, s hogy az erdélyi diaeta Junius 17-én csak ugyan megnyitatott.*
Estei Ferdinánd királyi biztos (v. ö. 15. l. 20 jegyzet) a sok huzavona után végre május 28-án megnyílt erdélyi országgyűlésen azzal tetézte korábbi baklövéseit, hogy szabad választás helyett maga akarta kinevezni az országgyűlés elnökét, Gr. Nemes Ádám személyében. A rendek erre nem kezdtek meg a tanácskozásokat, hanem küldöttséget indítottak a királyhoz és a pozsonyi országgyűléshez, mindkettőnek pártfogását kérve a sorozatos alkotmánysértésekkel szemben. A királyi resolutio Nemest választott elnöknek ismerte el és így az országgyűlés tárgyalásai háromhetes késedelem után megindulhattak.
