c) 1834 julius 25 Kerületi ülés. Tárgy: A polgári törvénykönyv XV. tc.-e: a házastársak kölcsönös örökösödése.
c)
1834 julius 25
Kerületi ülés.
Tárgy: A polgári törvénykönyv XV. tc.-e: a házastársak kölcsönös örökösödése.
1834 julius 25
Kerületi ülés.
Tárgy: A polgári törvénykönyv XV. tc.-e: a házastársak kölcsönös örökösödése.
Julius 25-én kerületi ülés. - Elnökség: az előbbeni.
Miután a jobbágyok közötti collateralis successio kérdése, mint már fentebb megirám, elhatároztatik, következett a XV. törvényczikkely De mutua conjugum successione* – melynek 1-ő szakaszánál
Proiecta, 31. s köv. l.
DEÁK következő inditványt tőn: Az országos küldötség véleménye épül az 1687: 11-ik t. czikelyen, melly szerint a gyermektelen házastársak vi conjugialis successionis az ingó, nem különben ingatlan zálogos, és városi, minden esetre pedig szerzeményes javakban egymásnak örökösödnek* De valamint ezen törvény, ugy Verbőczy 1-ő része 102-ik czimje szerint is* ki vannak a házastársi örökösödés alól zárva a perennalis szerzemények, s ezekben az örökösödés nem a házastársnak hanem a kir. Fiscusnak tulajdonitva. Hogy a donationalis javakban miért nem adtak törvényeink helyt a házastársi örökösödésnek? meg lehet fogni, mert a királyi adományhoz kötött feltételnek tartatik, hogy az adományos magvaszakadtával megüresült javak az adományozóra visza száljanak.* De mi oknál fogva lehet extradonationalis örökös czimü szerzeményekben* megtagadni a házastársi örökösödést? ezt lehetetlen megfogni. Verbőczy azon okát adja megfoghatatlan rendelésének, hogy ha részesiteni akarta házastársát ily nemü örökös szerzeményekben, szabadságában állott az acquisitionalisba* házastársának nevét betétetni* De igen szembetünő, hogy Verbőczy összezavarja a conjugalis succesiot, a coaquisitio idaeájával, valamint az is, hogy az általa felhozott ok épen nem alkalmazható a házaság előtti szerzeményekre.* Miután tehát minden bizonyossággal fel lehet tenni, hogy a gyermektelen, s ellenkező akaratját végrendelés által nem nyilvánitó házastárs inkáb férjet vagy feleséget, mintsem a királyi fiscust akarta boldogitani, kivánná hogy a házastársi örökösödés nem csak az ingó és zálogos javakra, de az extradonationalis örök czimü szerzeményekre is kiterjesztessék.
A törvénycikk megszüntette azt a méltánytalannak mondott szokást, hogy amíg az örökösök és végrendelet nélkül elhúnyt férj zálogos és szerzett javait, valamint ingóságait felesége örökölte, addig ennek hasonló hagyatéka rokoni lett és kimondta a „mutua et reciproca successio”-t. (Városi javakat külön nem említ a törvénycikk.)
A Hármaskönyv I. 102. szerint a férjnek házassága idejében szerzett javait nem örökli az özvegy, ha neve nem szerepel a fassionalis levelekben, hanem csak haszonélvezet illeti meg özvegysége alatt.
A Hármaskönyv, I. 10. fejtette ki, hogy a király az utódok nélkül elhúnyt mágnások, nemesek és birtokosok „igazi és törvényes” örököse. „Omnia enim bona et jura eorum possesionaria ab ipsa sacra regni Hungariae corona … orig. naliter dependent et ad eandem semper respiciunt devolvunturque eorum possessore legitimo deficiente”.
Tehát a vásárolt, vagy zálogba vett birtokban.
Litterae acquisitionales, instrumentum acquisitionale, szerzeménylevél, az az okirat, amely a birtok megszerzését bizonyítja.
A Hármaskönyv I. 102. folytatólag (v. ö. 28. jegyzet) mondja: Az ismét férjhez ment özvegy, hozományának megtérítése után, kizárható férje szerzett javainak haszonélvezetéből. „Qui enim per iura haereditaria uxori suae cupit complacere, student nomen eius in emptionis et in fassionis seria ponere”. A zálogos birtokokból azonban az özvegy a gyermekek és osztatlan atyafiak módjára részesedik, mivel azok pénzért visszaválthatók, a pénz pedig ingóságnak számít.
T. i. hogy aki részeltetni akarja feleségét a szerzett javakból, gondoskodjék, hogy ennek neve bekerüljön az iratokba.
JÁRMY: A házastársi örökösödést ugy érti, hogy ennek hellye van mindazon javakban, mellyről a gyermektelen házastársnak szabadságában állott volna végrendelést tenni. Következésképen nem csak egyik vagy másik házastársnak tulajdon szerzeményét, hanem az örökségbe kapott, de szintén szabad rendelkezés alá tartozó javakat is, a házastársi örökösödés tárgyai közé számitván; csak általában ugy kivánná ezen §-ust szerkeztetni, hogy a miről szabad lett volna végrendelkezést tenni, abban egyik házastárs a másiknak, (ha gyermek és testamentom nincs,) örökösse lészen.
Deáknak inditványa 26 Megye, s két kerület voxával 22 megyei vox ellen elfogadtatván, HERTELENDY javaslatára a szerkeztetés a szerint rendeltetett tolra vétetni, mint azt Jármy kivánta. – Ennek azonban RAVAZDY ellene szólott, mivel ugymond a Szabolcsi követ az avitumot is be kivánta foglalni, ő pedig az aviticitást fel akarja tartani. – Azonban CLAUZÁL és JÁRMY megmagyarázák, hogy senkinek esze ágában sem volt Conjugalis successiot adni a gyermeke, ascendensek, vagy osztályos atyafiak előtt az ősi javakban. Hanem van eset, midőn valakire ősiség gyanánt szállottak bizonyos nem donationalis javak, azonban mégis szabad rendelkezés alá tartoznak, mert sem gyermeke, sem attya, sem osztályos rokona, ki abban örökösödhetnék, ily esetben tehát a végzés elve szerint is lehetetlen a conjugalis örökösödést megtagadni, miután az aviticitas elve csak a familiára nézve áll, familia azonban nincs, mert ha lenne, ekkor szabad rendelkezés alá nem tartozhatnék, következőleg házastársi örökösödés tárgya sem lehetne. – Melly magyarázat közönségesen jóvá hagyatott. RAVAZDY azonban megmaradt azon értelménél hogy ősi javakban nem ád házastársi örökösödést.*
Az elfogadott szöveg így hangzik: „§. 1. Alterutro coniugum sine prolibus et ab intestato decedente in universa huius tam mobili quam immobili substantia, de qua decedens liberam disponendi activitatem habuisset, superstes coniux succedet; imo si quaepiam per genitores vel consanguineos decedentis apprehensa sunt, eadem repetendi ius habet, quo in casu mobilia una cum literalibus documentis sub iuramento revelari et marito resignari debebunt”. (Diaet. Extraser. 1834. CXIV.)
Ezután a következett 2-ik, 3-ik és 4-ik §§, – Julius 26-án pedig a törvényczikely hátra volt részei kevés változtatással helybe hagyattak,* – s napi rend sora szerint következvén a királyi Fiscus örökösödésének fontos kérdése, KÖLCSEY kezdette meg a tárgy vitatását.*
Az országos bizottság javaslatának 5. és 6. §-át, egyszersmind módosítva azokat az 1. §-ban kifejezett elvnek megfelelően, összevonta a kerületi törvényjavaslat, úgy hogy ez nem 12, hanem csak 11 §-ból áll. (Proiecta, 32. l., Diaet. Extraser. 1834. CXIV.)
Olv. bővebben a következő számban.
Bárczay hoszas távollét után megérkezett.
A fő Herczeg Nádor még is Bádenben van. Resolutiút remélünk az urbariom tárgyában.
