c) 1834 július 31 Kerületi ülés. Tárgy: A királyi városi fiscus örökösödése.
c)
1834 július 31
Kerületi ülés.
Tárgy: A királyi városi fiscus örökösödése.
1834 július 31
Kerületi ülés.
Tárgy: A királyi városi fiscus örökösödése.
Julius 31-én kerületi ülés. – Elnökség az előbbeni.
Következett a királyi városi Fiscus successiojának kérdése.* – Mellyre nézve e következő inditványok s határozatok tétettek:
Az 1649:16. tc. mint régtől fogva élő gyakorlatot erősítette meg azt a szokást, hogy az örökösök nélkül elhunyt polgárok javai „non in fiscum Suac Maiestatis regium, sed in fiscum civitatum devolvantur”, kivéve a hűtlenség bűnében elmarasztaltak vagyonát. A városi fiscus azonos volt az illető várossal.
1. PALÓCZY és SZABÓ a földes uri hatóság alatt lévő fundusokon lakó nemesek iránt a 13. §-ban tett rendelkezés* hasonlatosságánál fogva azt kivánták, hogy a városi fundust biró nemesek után a városi fiscus nem csak magában a fundusokban, mint a szerkeztetés mondja,* de a superaedificatumokban és investitiokban is örökösödjék. Ezen inditvány elfogadtatott.
A törvényjavaslat e pontja szerint a jobbágytelken élő nemes ingóságát a királyi fiscus örökli; azonban a telek, az épületek és az investitiók a földesurat illetik.
Nobilibus omnibus iu civitate degentibus et sine testamento deficientibus (exceptis praecise fundis immobilibus civicis) fiscus regaius succedit (Proiecta, 37. l.)
2. KOLEDA inditványa, hogy a városi és királyi fiscus közötti successiora nézve a nemesség tegyen elhatározó vonalt, és minden nemtelen után a városi, minden nemes után (a városi fekvő értéket kivéve) a királyi Fiscus örökösödjék, – el nem fogadtatott, mivel az ugy nevezett honoratiorok sorsa még bizontalan állapotban van.*
V. ö. Országgyűlési Tudósítások, II. k. 136. s köv. l.
3. HERTELENDYnek azon inditványa hogy jurisdictio civitatis ratione domicilii legyen azon sinor mérték, melly a városi fiscus successioját elhatározza, – szintén el nem fogadtatott, mert a szerkeztetésnek eme szavai: Personarum quae in medium civitatis contribuunt tulajdon azon értelmünek itéltetett. – Ellenben
4. azon elv, hogy kir. városokban donationalis javak nem lévén, az utolsó deficiens ugy szerzeményeiről, mint ősi javairól szabadon rendelkezhetik, nem különben hogy collateralisoknak a Fiscus előtt a szerzeményekben adott örökösödést a k[irályi] városokra is kiterjesztetik; a szerkeztésbe világosan kitétetni rendeltetett.*
A kerületi javaslat 20. §-a ezt a végső alakot nyerte: „In universa seu mobili seu immobili ab intestato deficientium civium, liberarum item et ignobilium, quae in medium civitatis contribuunt, personarum substantia, salva ascendentium et coniugum legeli haereditate, consanguineos iuxta propinquitatis gradum et his dumtaxat non existentibus fiscum civitatis nuccessio respiciet; liberis autem iurisdictiori civicae haud obnixiis personis, prout et ab intestato deficientibus nobilibus omnibus (excentis fundis immobilibus civicis, eorumque superaedificatis et investitionibus) in defectu coniugis et consanguinearum fiscus regius succedit.” (Diaet. Extraser. 1834. CXIV.)
E szerint vége lévén a Fiscus örökösödése tárgyának, SÁRKÖZY még inditványt tett, hogy ha defectus történik, a vármegye vegye gondviselése alá a javakat, s ország szerte közhiré tétetvén az esetet, csak akkor adja által a Fiscusnak, ha törvényes idő alatt senki nem jelenti magát, a ki örökösödési jussal bir. – Ezen inditvány elfogadtatott.*
Az országos bizottság javaslatának utolsó, 16. §-a, amelyről Kossuth nem emlékezik meg, változtatás nélkül került a kerületi javaslatba, mint annak 21. §-a, az imént, 4. pont alatt említett határozat pedig a kerületi javaslat utolsó, 22. §-a lett: „Quamprimum enatae cuiuspiam caducitatis casus concernenti iurisdictioni seu per respectivum fiscum, seu secus insinuatus fuerit, haec caducam eiusmodi substaniam sut sequestrum publicum sumere, denunciatum ab intestato defectus casum via consilii locumtenentialis regii regnotenus publicandum procurare, ipsam autem haereditatem tum dumtaxat praetendenti fisco resignare tenebitur, si exacto a die publicationis anno praetensa a concernenti fisco caducitas per neminem contraverteretur.” (Diaet. Extraser. 1334. CXIV.)
Által mentek ezután a XVII. czikelyre de inventis thesauris, és 22 voxal 17 ellen azt határozták a RR., hogy a Fiscus ezentúl a talált kincsekből részt ne kapjon. – Augustus 1-ő napján folytatván e tárgyat, voxok töbségével azt határozák, hogy a talált kincseknek fele a találót, fele a földes urat illesse, de a kincs keresésre nem csak a földes ur, hanem, a haszonvevő (p, o. jobbágy) engedelme is megkivántatik. Továbbá PFANSMIDTnak a bányászi örökösödés iránt tett inditványa maga idejére halasztatván – Augustus 2-án de communicatione et repetitione literarum szólló XVIII. cz[ikely] került napirendre.*
Olv. részletesebben a következő számban.
