b) 1834 július 30 Kerületi ülés. Tárgy: A fiscus örökösödéséről szóló XVI. tc. hátralévő (6–14.) §-ainak vitája.
b)
1834 július 30
Kerületi ülés.
Tárgy: A fiscus örökösödéséről szóló XVI. tc. hátralévő (6–14.) §-ainak vitája.
1834 július 30
Kerületi ülés.
Tárgy: A fiscus örökösödéséről szóló XVI. tc. hátralévő (6–14.) §-ainak vitája.
Julius 30-án kerületi ülés: Elnökség Török és Marczibányi. Folytattatván a Fiscus örökösödéséről szólló XVI-ik t. czikely hátralévő részei, az országos szerkeztetésnek 6-ik és 7-ik §-sainál* e következő változtatások tétettek:
Proiecta, 36. l.
1. A 6-ik §. azt mondja hogy a deficiens adóságait szerzeményeiből, ha ezek nem elegendők, a leányának fizetendő inscriptitia summából?* kell kifizetni, s csak akkor háramlanak a Fiscusra, ha mind ezekből ki nem telik az adóságok kifizetése, és a Fiscus magát az 1715: 25. czikely utján* előre nem bitositotta – Ezen §. SZÜCS inditványára aként módositatott, hogy a leányágnak járuló inscriptitia summát le rovás nélkül tartozik a Fiscus kifizetni, s őket az adóságok fizetésével nem terhelheti. Igy az 1715: 25. czikelyre hivatkozás is kitörültetett.* – Továbbá PRÓNAY inditványára egy külön §-ban kifejeztetni határoztatott: hogy midőn a deficiensnek kétféle természetü javai maradnak, melyek t. i. egy részben a Fiscusra, más részben a leány ágra, vagy collateralisokra szállanak, az adósságoknak mindenekelőtt a caducus javak* investitióiból kell fizettetni, mellyek vagy épen nem, vagy elégtelennek lévén, aránylag ugy a Fiscus, mint az atyafiak tartoznak a terhek fizetéséhez járulni.*
A leánynegyedet általában nem természetben adták ki, hanem az öröklött javak negyedrészet közbecsűvel megállapították és készpénzben fizették. (V. ö. Hármaskönyv, I. 29.)
A törvénycikk, hogy megakadályozza a fiscus önkénykedését, részletesen szabályozza, miként kell bírói úton érvényesíteni igényét.
A határozat értelmében a kerületi-javaslat 11. §-a így alakult: „Onera per deficientem boni proprietarium contracta praevie ex acquisita substantia suhrahentur, qua non sufficiente aut non praeexistente sexui foemineo competens huicque citra falcidiam praeferenter exolvenda summa inscripticia in computum depurationis pertrahi nequit, verum eum in casum onere talia cum successione in fiscum devolventur.” (Diaet. Extraser. 1834. CXIV.)
Caducitas a kincstárra háruló azon vagyonnak a neve, amelynek tulajdonosa minden végrendeleti örökös nélkül halt el, míg megszakadás esetén a végrendelkezéstől függetlenül, az ősi és adományos javak szállnak a fiscusra.
Ez az új pont, a kerületi törvényjavaslat 12. §-a, így hangzik: „Dum autem deficiens duplicis naturae hona relinquit, quorum quippe pars una in fiscum, altera vero in foeminas aut collaterales deficientis successores devolvitur, caduca vero bonorum in parte nullae vet insufficientes exstarent depurandis oneribus subser viturae investitiones, eo tum inhaerentia possessoris deficientis onera, servata valoris bonorum proportione, tam per fiscum, quam et per foeminas aut collaterales successores supportanda erunt.” (Diaet. Extraser. 1834. CXIV.)
2. Az utolsó deficiens által lefizetett ősi adósságokat, vagy a donationalis javákba fektetett leány ági vagyont csak azon esetben rendeli a 7-ik §. a Fiscus által megtéritetni, midőn a donationalis javakon fekvő investitiák s javitási summák azoknak fedezésére nem elegendők. A §-nak ezen megszoritó része kitörültetett, s a megtérités minden feltétel nélkül általánosan elrendeltetett.*
A kerületi törvényjavaslat 13 §-ának végleges szövege: „Quodsi porro ultimus deficiens onera avita depurasset et ita respectu honim acquisitor evaderet aut substantiam foeminas vet alios consanguineos concernentem honis donationalibus (exceptis praecise fundis immobilibus civicis) fiscus regius succedit, deficientis praestandae obnoxius erit.” (Uo.)
A többi §§-ban egész a 14-ikig (a kerületi szerkeztetés szerint 19-ikig) csak annyi változtatás történt, hogy a 9-ik §-ban vidua aut filiae helyett successores tétetett, mint hogy a collateralisok a szerzeményben is örökösödéssel ruháztattak fel, – a 11-ik §. melly a nota infidelitatis felől rendelkezett, el lévén már a confiscatio a 3-ik §-ban törülve, egészen, – a 14-ik §-ból pedig ezen szavak: virtute articuli 26: 1715. kitörültettek.
