b) A szeptember 15-i kerületi ülés végzései a legelőfelosztás kulcsa tárgyában.
b)
A szeptember 15-i kerületi ülés végzései a legelőfelosztás kulcsa tárgyában.
A szeptember 15-i kerületi ülés végzései a legelőfelosztás kulcsa tárgyában.
Ezek bérekesztőleg September 13-áig történtek. September 14-én vasárnapi szünet, September 15-én Somsics és Bernáth elnökségök alatt a legelő kérdése folytattatott: nevezetesen: minő kolcs szerint kell a jobbágyi legelőnek kiadatni? – Emlékezni fognak tisztelt levelezőim,* hogy az ország Rendei az elkülönözhető legelőt kiterjedésére nézve két osztályra különböztették, t. i. a bőséges, és az elegendő legelő osztályára. Minémüségére nézve hat osztályt állitottak, u. m. 1-be a sik és könnyen felszántható, 2-be a felszántható ugyan, de már a nedvességet kevésbé tartó, és igy nem oly fü termő dombokon lévő, 3-ba a berkes és erdős, 4-be a posványos, és székes, 5-be a homokos és köves, 6-ikba végre a kő sziklás helyeket számitván. És ezek szerint ott, ahol bőséges legelő találtatik, az 1-ő és 2-ik osztálybol 8 holdat, a 3-ik és 4-ikből 12-őt, az 5-ik és 6-ikból 16-ot határoztak egy jobbágy telek után kiszakitatni. – Ahol pedig a gazdálkodás rendje kevesebb vonó marhát kiván, szükebbek a határok, de még is elegendő a legelő, ottan a minémüségnek fentebbi osztályozatjai szerint minden egész teleknek 4, 6, és 8 hold legelőt adatni kivántak. (Békés, Csanád és Csongrád megyékre a minimumot 16, a maximumot 22 holdakra határozván.)*
V. ö. Országgyűlési Tudósítások, I. k. 289. s köv. I., II. k. 32. s köv. l.
Iratok, I. k. 511. l.
Ő Felsége ez iránt abban nyilatkoztatja ki a maga véleményét, hogy ezen haatározás idealis calculuson épül, s méltán aggódhat, hogy a szerint a jobbágyok sok helyüt érzékeny veszteséget szenvednének. Minthogy tehát a helybeli körülmények elannyira különböző volta mellett általános szabályokat határozni nem lehetne, s csupán a helyszinén teendő vizsgálatokon, és földmérői munkálatokon építhető tetleges adatok nélkül a mértéket kiszabni még kevésbé lehetne, következőleg a gyakorlati kivihetőség tömérdek nehézségekkel járna, Ő Felsége jobnak látná, hogy a legelő kihasitásának s elkülönözésének kérdése megyei küldötség közbejöttével, úr és jobbágy között meg próbálandó, s minden esetre re interea integre servata a megye törvényszékének, s onnan a Helytartó tanácsnak bémutatandó szabad alku kötésre bizassék; melly ha nem sikerülne, az egész dolog, s maga a practicabilitás kérdése is urbarialis uton pertractáltassék, ahol is szem előtt kell tartani, hogy a legelőre nézve (melly különben is az urbér béhozatalakor a classificatio alapját tevő beneficiumokba bészámitatott) a jobbágyságra veszteség ne háramoljék.
A tárgy első alkalommal szerelett is megvitatva s kimeritve levén,* most kevés vitatások történtek, a resolutiót ugyan, mint a Kormányszékek önkényére tágas utat nyitót, kevesen pártolák, azonban a részint igazságtalannak, részint kivihetetlennek vélt országos végzést is módositatni kivánták. Első alapos kérdésnek tehát az tétetett fel: Megmarad e az Országos Szerkeztetés, vagy módositatik? Melly kérdésre 26 megye s a Hajdú kerület 23 megye s a Jászkun kerület ellen a redactio meg tartására nyilatkozván, további tanakodásra szükség nem vala, s a kérdésnek egészen vége szakadt.*
Az 1833 márc. 23.–30.-i kerületi, aug. 8-i országos ülések tárgyalásairól olv. Országgyűlési Tudósítások, I. k. 289. s köv. l., II. k. 32. s köv. l.
Iratok, III. k. 124. s köv. l.
Következett a Tüzi faizás kérdése, – mellyre nézve igen hoszas tanakodások után az határoztatott, hogy a jobbágyoknak a tüzi faizás, úgy a mint a Theresianum Urbariomban rendeltetik,* továbbá is megadassék.*
II. pont. 4. § (Pauly i. m. 354. l.)
Olv. részletesebben a következő számban.
Vitéz, és Tarnóczy hazamentek. Fekete, Brezovay Poszavecz megjöttek.
