c) 1834 szeptember 22 Kerületi ülés. Tárgy: a III. tc. 6. §-ával kapcsolatos királyi javaslatok: a nádlás, a boltnyitás joga.
c)
1834 szeptember 22
Kerületi ülés.
Tárgy: a III. tc. 6. §-ával kapcsolatos királyi javaslatok: a nádlás, a boltnyitás joga.
1834 szeptember 22
Kerületi ülés.
Tárgy: a III. tc. 6. §-ával kapcsolatos királyi javaslatok: a nádlás, a boltnyitás joga.
September 21-én vasárnapi szünet.
September 22-én kerületi ülés. – Elnökség: Majthényi és Kölcsey. – Folytattatván a napi renden lévő tárgy feletti tanácskozás, Ő Felsége által a 3-ik t. cz. 6-ik §-ussa iránt tett azon észre vétel, hogy a Bánsági jobbágyság a régi urbariom értelmében* továbbá is fentartassék azon szabadságban, melly szerint a nádlás végett kijelelt tavakban halászniok szabad volt,* GYERTYÁNFY által támogatva elfogadtatott.*
VI. fejezet 3. pont. (Pauly, i. m. 165. l.)
Iratok, III. k. 37. l.
A határozat az átdolgozott törvényjavaslat 8. §-ába olvadt be. (Iratok, III. k. 222. l.)
Második nevezetes tárgy volt a bolt nyitás jusának kérdése. – Ezt az Ország rendei minden korlátozás nélkül a földes uri curialis jusok közzé számitották;* mit Ő Felsége maga is elfogadott ugyan, mind azáltal nehogy a nemzeti kereskedés emelkedése a földes uri önkénynek legyen alája vetve, szükségesnek itélte, hogy a boltnyitás a jobbágyoknak megengedtessék, úgy mint azonáltal hogy ezért a földes úrnak bizonyos itt törvény által meghatározott taxát tartozzanak fizetni, úgy a mint ez a Bánsági megyékben eddig is divatozott.
Iratok, I. k. 517. l.
GYERTYÁNFY ezen divatot a Bánsági urbariom illető pontjainak felolvasása mellett bővebben előterjeszté, melly is abban áll: hogy a boltos kereskedés 4 osztályokra különöztetik, s a földes úrnak fizetendő taxa az első osztálytól 20, a másodiktol 15, a harmadiktol 10, a negyediktől 5 ftokban határoztatik.*
Az első osztályba tartoznak a jó és közepes minőségű posztóval, selyemmel, különlegességi áruval kereskedők, akik áruikat gyárakból, raktárakból első kézből szerzik be, a 2. osztályba tartozók kevésbbé finom árukkal kereskednek, nem főútvonalak mentén laknak, a vásárokat látogatják, a 3. osztályúak falusi boltosok, akik más kereskedőktől vásárolnak, a 4. osztályúak pedig házalók, akik országos és heti vásárokra járnak. (Pauly, i. m. 278. l.)
Némelyek ugy vélekedtek hogy a Resolutionak észrevétele szabadságot adott a Rendeknek elébbi végzésüktől egészen eltérni, és a bolt nyitás jusát a jobbágyoknak minden taxa nélkül megengedi. A mit mindazok, kik tagadták hogy a bolt nyitást a földes uri jusok közé számitani lehetne, erősen sürgettek; ezek sorában állott leginkáb TÖRÖK és BÜK, ki az egész Corpus jurisra mint evictorára provocált hogy a bolt nyitás a földes uri jusok közé nem számitható. Igy vélekedett BALOGH is, ki egyéb iránt épen nem látta szükségesnek mutogatni, hogy jussa legyen e a földes urnak vagy nem, mert midőn concessiok adásárol van szó, mindég a jusokat emlegetni képtelenség.
Azonban a töbség e részben kezét már a resolutio által is elfogadott országos végzéssel megköttetve érezvén, a minden taxa nélküli bolt nyitásra csak 11 megyék voxoltak, ellenben az előbbeni országos végzést is csak 14 megyék pártolák, – és igy végzésé lőn hogy a jobbágyoknak bizonyos taxa fizetés mellett szabad lesz boltot nyitni. A taxák mennyiségére nézve elfogadtatott ugyan a Bánáti urbariom szerinti 3 első classis, de a 4-ik BALOGH inditványára egészen eltörültetett, minthogy az állandó boltot nem tarto, hanem portékáit csak házalva áruló személyekről szóll, itt pedig nem az árulást hanem csak a bolt nyitást lehet taxáltatni. – Világosan elhatároztatott az is, hogy a termesztményeknek bár kisebb mennyiségben árulgatása ezen taxáltatásnak szintén nincs alája vetve, úgy nem különben: hogy a jobbágyok ha magok boltot nem nyitnának is, az illető taxa lefizetése mellett bolt nyitás véget szobáikat akárkinek bérbe adhatják. Végre pedig BERNÁTH inditványára az is elhatároztatott, hogy ahol a most megálapitott taxáknál kissebb taxák divatoznának, ezen szokás továbbá is fentartassék.*
A határozat értelmében megfogalmazott pont a törvényjavaslat új, 7. §-a lett. (Iratok, III. k. 127., 221. s köv. l.)
September 23-án kerületi ülés. – Ezen ülést leg inkáb a nádlásnak kérdése húzta ki. – SZOMBATHELYInek DEÁK által támogatott inditványára elhatároztatván: 1.) hogy a nádlás beneficumában a jobbágyok eddigi szokás szerint meghagyatnak, 2.) hogy ahol privativus nádallási használlat végett egy bizonyos nádas plága a jobbágyok számára kiszakittatott, s ezen nádas későbben akár mikép kiszárítatott, ott a jobbágyok a kiszáritott földnek birtokában maradjanak. – De BALOGHnak azon inditványa, hogy kiszáritás esetében ott is kapjanak compensatiót, ahol különös darab nádas számukra kihasitva nem volt; egyetlen egy vox töbséggel el nem fogadtatott. – September 24-én a IV-ik t. czikelyben a len és kender pontjáig haladtak a RR.*
A szept. 23.-i és 24.-i tárgyalásokról olv. részletesebben a következő számban.
*
Megérkeztek: Török és Bőthy. Haza mentek: Aczél, Prónay, Ravazdy, Andrássy.
