b 1834 szeptember 24, 25, 26. Kerületi ülések. Tárgy: Az úrbéri IV. tc. 1–5. §-ához fűzött királyi javaslatok: módosítások a föld…
b
1834 szeptember 24, 25, 26.
Kerületi ülések.
Tárgy: Az úrbéri IV. tc. 1–5. §-ához fűzött királyi javaslatok: módosítások a földesúrnak járó jobbágyi adózásokon.
1834 szeptember 24, 25, 26.
Kerületi ülések.
Tárgy: Az úrbéri IV. tc. 1–5. §-ához fűzött királyi javaslatok: módosítások a földesúrnak járó jobbágyi adózásokon.
September 24-én kerületi ülés. Elnökség az előbbeni. – Következett a IV-ik t. cz. a jobbágyoknak földes uri adózásairol.
A bévezető pontnak ime szavait: Cum omnis terrae proprietas ad dominium spectet,* a királyi resolutio ekép kivánta meg megváltoztatni: Cum terrae, quam subditus excolit, proprietas ad Dominium spectet.* – A javallott változtatás elfogadtatott, s az et quidquid terrarum rusticus excolit ex concessione dominali promanet nyomban következett kifejezésnek szintén a Resolutio által javallott kihagyásával csak a következő kifejezés maradt a szerkeztetésben: Justitiae et aequitati consentaneum est, ut ab illis datiae et praestationes dominis obveniant.
Iratok, I. k. 518. l.
A bevezetést, főleg az omnis szót már az első tárgyalásnál többen – köztük Kölcsey, Deák – feleslegesnek találták. (Országgyűlési Tudósítások, II. k. 78. l.)
A füst pénz fejében fizetni szokott 1 ft adózásra nézve ezen kifejezést kivánta Ő Felsége használtatni: pro singillativo intravillano sessionali fundo, hac in parte in concreto semper taxando. Ezt a KK és RR el nem fogadták, s maradtak a titulo census annui florenum unum solvet kifejezéseknél, azon oknál fogva: mert akár az urbér értelme, akár az ezt magyarázó szokás eddigi gyakorlata tekintessék is, minden esetre bizonyos, hogy ezen adózás már füst pénz nevezetére nézve is nem a belső telki, vagy zselléri illetőségekre, de jelesen a házakra volt kivettetve. Midőn azonban a k[irályi] választ e részben a KK és RR el nem fogadják, nyilván kijelentik: hogy a mennyire az országnak némelly részeiben netalán a királyi válasz tartalmával egybehangzó, vagy a most megállapított fizetésnél kedvezőb szokás divatoznék; az továb is megtartassék.*
Iratok, III. k. 128. l.
Továbbá Ő Felségének azon kivánságában, hogy Sclavoniában az eddigi szokás, melly szerint a zsellér ugyan 1 ftot, de a jobbágy egész telektől 3 ftot, fél telektől 1 1/2 forintot, s igy aránylag lejebb tartozott fizetni,* továbbá is fentartassék, a KK és RR megnyugodtak, valamint abban is, hogy a füst pénz fele része Sz. Mihály, másik fele pedig Sz. György napkor fizettessék.
A szlavón urbárium I. részének 1. és 2. fejezetét olv. Pauly, i. m. 624. s köv. l.)
A 2-ik §-hoz melly arrol rendelkezik, hogy a jobbágy tartozik földes urának kilenczedet adni, Ő Felsége ezeket kivánja hozzá tétetni: nisi eadem 8t. i. nona) e praevigente hactenus usu in aequivalenti praestaretur, aut plane immunitas praestationis hujus stipulata haberetur, aut usu veniret. Ezen toldalék elfogadtatott.
Ez úttal azonban azon 2-ik §. második fejezetére nézve, melly a hetedet és nyolczadot, ahol tizedi adózás nélkül divatozott, továbbá is megállapitja,* észre vették a KK és RR hogy ezen határozat a kilenczednél terheseb adózást fogadván el, résszerint a 9-ed iránti törvényekkel* megütköző, résszerint pedig (mennyiben t. i. a tizedet is magában foglalná) az úrbéri intézetnél tul terjeszkedő, minthogy a jobbágynak köteleztetése a világos törvények által kiszabott kilenczed mértékén túl nem hághat; s ezen határozat azzal sem lenne megegyeztethető, mint a K és RR későbben a Juridicum munkálatban a tized iránt végeztetnek;* az adófizető sorsának biztositása tekintetéből is itt látják helyét azon nyilván fentartott viszalépési lehetőségnek, melly szerint az előbbeni határozatok megütközések esetében a későbbiekhez, vagy ezek viszont amazokhoz alkalmazhatók. Mihez képest ezen pont szerkeztetését aként vélik megváltoztatandónak: hogy ahol kilenczed helyet 7-ed vagy 8-ad volt kötelezve, jövendőben csak 9-ed fog szedetni, ahol pedig ezen 7-ed vagy nyolczad 9-ed és 10-ed helyett, vagy 10-eddel együtt szedetett, ott szintén 9-ed fog szedetni, a 10-ed pedig azon rendelethez fog alkalmaztatni, melly iránt a törvénykezési munkában határoztatott.*
A rendek annakidején azért hagyták meg ezt az adózást, mivel a 7. vagy 8. kevesebbet tett ki, mint a 9. 10. (Országgyűlési Tudósítások, II. k. 106. l.) A törvényjavaslat szövege is, természetesen, nem hetedet és nyolcadot említ. (Iratok, I. k. 519. l.)
1351: 16., 1402: 47., 1500: 27., 1507: 15. stb.
A tized kérdését a polgári törvénykönyv reformjának tárgyalásakor aug. 19-én vitatták meg a rendek kerületi ülésükben. (V. ö. e kötet. – s köv. l.)
Iratok, III. k. 129. l.
Továbbá a 3. § fejezeténél, mellyben t. i. az foglaltatik, hogy ahol 9-ed megváltása iránt alkukötések nem köttetnének, ott az eddigi szokás megtartassék; a Resolutio még világosan megérintetni kivánja, hogy Temes, Torontál és Krassó megyékben az extrasessionalis fundusoktol divatban lévő úgy nevezett industrialis 30 xr taxa,* nem különben a kerti veteményeknek s káposztának tizedtőli mentsége is jövendőre fentartatik. – Ezt a KK és RR is elfogadták.
A 30 krajcárt holdankint kellett fizetni. Az extrasessionalis vagy industrialis telkek közé tartoztak a káposztaföldek és gyümölcsösök. (Pauly, i. m. 31. l.)
Abban is megegyeztek a KK és RR hogy az első fejezetnek azon része, melly a 9-ed váltság iránt egyeségeket kötni enged, külön pontba foglaltassék, és ezen szavak ubicunque demum id fieri potest kihagyassanak,* de a királyi válasz még a szerkeztetésnek azon részét is kihagyni kivánta, melly által a törvényhatóságoknak kötelességökbe tétetik, hogy ezen hasznos intézetet előmozditsák. – A RR azonban maradtak tulajdon szerkeztetésök mellett, mert csupán a törvényhatóságoknak kötelességül tett sikeres közben vetéstől remélhető a czélba vett ohajtás foganatja.
Az újonnan megfogalmazott szakaszt olv. Iratok, III. k. 225. s köv.l.
Végre a len és kender tárgyárol szólló 4-ik fejezethez hozzá tétetni kivánta a k[irályi] válasz, hogy ahol len és kender urbarialis földeken nem termesztetik, ott a fonásnak nincs helye. – Mely toldalék a KK és RR által is elfogadtatott.*
A törvényjavaslat úgy intézkedett, hogy a jobbágy vagy kilencedet ad, vagy telkenkint hat fontnyi fonást végez. (Iratok, I. k. 519. l.) A főrendek 1833 szept. 13-i ülésükben a fonás szokásának teljes eltörlését javasolták, a rendek azonban a megválthatás mellett döntöttek. (Országgyűlési Tudósítások, II. k. 244., 285. l.) A resolutio elfogadásával tovább csökkent a fonás szolgáltatás alkalmas.
September 25-én kerületi ülés. Elnökség az előbbeni. – A mult napi végzések hitelesitése alkalmával Rudics inditványba tette, hogy ámbár a 7-ed és 8-adnak kilenczedre ált változtatása elhatároztatott, ahol mindazáltal a földes urak pusztáikat ezen világos feltétel alatt népesitették (a mint a szónok ön magát is ezen esetben lenni mondotta), s a települő jobbágyok ezen feltételt önként elfogadták, ott a kötések szentsége fel ne bontassék. – Deák feleletül az V-ik cz[ikkely] azon rendeletére hivatkozék, mellynél fogva a contractuale tractamentum csak azon esetre birhat erővel, ha minden részeit együt véve lágyab az urbéri tractamentumnál.* – Az elnökség Bács v[ármegye] követének inditványát a tegnapi végzéssel merőben ellenkezőnek nyilatkoztatá: miben a KK és RR is megnyugdtak s a IV-ik t. cz. iránti tanácskozásaikat folytaták.
V. cikk 5. §. (Iratok, I. k. 531. .)
Következett e részben a szüretről szólló 3-ik §, melly iránt azonban a dolog érdemét legkevésbé sem változtatva csupán szóbeli módositást javalván a kir. resolutio, az elfogadtatott.*
Azon pont stílusának módosításáról volt szó, amely a szüret idejének kitűzését egyes megyékben, a régi szokás alapján, a földesurra hagyta. (Iratok, I. k. 522. l., III. k. 39., 129., 228. s köv. l.)
A robotrol szólló 5-ik §. első fejezete iránt leginkább Posega, Verőcze és Szerém megyéket tárgyazta a kir. válasz észrevétele. – Ezen megyékben t. i. ekkorig csupán 24 marhás napot tartozott a jobbágy robot fejében ingyen dolgozni,* ellenben hatalmában állott a földes úrnak akár mennyi napokat supererogálni, minden marhás napszámot 24, gyalog munkát pedig 12 xrral fizetvén.* Ezen supererogatio hatalmát Ő Felsége megszoritatni kivánja, oly formán: hogy ezen túl a Slavoniai jobbágy sem tartozzék mind ösze 52 marhás napnál többet dolgozni, abbol mind azáltal eddigi szokás szerint csak 24 napot ingyen, 28-at pedig 24, és illetőleg 12 xr napi bérért.*
V. ö. Pauly, i. m. 624. s köv. l.
V. ö. Országgyűlési Tudósítások, II. k. 123. l.
Iratok, III. k. 41. l.
SZALOPEK: Előre bocsájtván hogy a Sclavoniai földes urak sorsa az eddigi rendeletek szerint már mindenben roszab lesz, mint eddig volt; a királyi válasz javallatának el nem fogadására intézett előadását azon elven épiti, hogy a Sclavoniai földes urak azért kivánhattak ingyen robot fejében 24 napot, mivel viszont szabadságokban volt határtalanúl supererogálni. Ezen beneficiummal állott viszonyban a robottok kisebb száma. Most már ha jónak látják a K és RR hogy ezen határtalan hatalom korlátozok közé szoritassék, azt nem ellenzi; de igazságosnak látja, hogy a korlátlan supererogationak elvesztett jótékonyságáért némi pótolék adassék, melly végett azt hozza javallatba, hogy a robotra nézve ezen 3 megyék a Magyarországi többi megyékkel egyenlő karba tétessenek.
SOMSICS: Ezt egy átaljában el nem fogadja. Lehetetlen a Sclavoniai urbariomnak józanon azon magyarázatot adni, hogy szerintén a supererogatum határtalanúl meg lett volna engedve; mert ki gondolhatna képtelenség nélkül olyas törvényes provisiót, melly szerint a jobbágyot minden héten 6 nap uri munkára kergetni szabad lenne? A Sclavoniai urbariom csak azt mondja: hogy az egész telkes jobbágy 24 marhás napot fög földes urának dolgozni, hogyha pedig a földes úrnak többre lenne szüksége, minden napért 24 xrt tartozik fizetni. Ezt kétségkivül csak a legembertelenebb visza élés volt képes aként magyarázni, hogy a robot szám nélkül szabad, az igazgató fő kormányszékek pedig minden előfordúlt alkalommal aként magyarázták ezen határozatlan rendelést hogy a robotoknak supererogatummal együtt nem szabad 52 napot meghaladni.* A kir. resolutiót tehát annyival is inkáb el kell fogadni, mert az eddigi felsőb intézetekkel tökéletesen egybehangzik. Nem is áll azon ellenvetés: hogy miért kellene a Sclavoniai földes úrnak hasonló telekért csak 24 robot napot kapni, mivel 1737-ben, midőn a Sclavoniai urbariom (ha ugyan annak lehet nevezni) béhoztatott,* a 24 napi robot egyik feltétele volt a telepitésnek, mert kétségkivül különös kedvezésekkel kellett a veszély teljes török határszélekre a népet édesgetni.
A resolutio követelése valóban nem volt új, mivel már az 1808–1810. évi urbéri rendelkezések tiltották, hogy a földesur 28 marhás vagy 56 kézi robotnál többet kívánjon jobbágyaitól a 24, ill. 12 krajcáros térítés ellenében. (Pauly, i. m. 637. s köv. l.)
III. Károly 1737.-i urbéri szabályzata, mely a jobbágy és földesur viszonyát rendezni próbálta, nem gyökereződött meg, s ezért került sor az 1756. márc. 15.-i rendelkezés kiadására. (Pauly, i. m. 623. s köv. l.)
NAGY PÁL égbe kiáltó dolognak tartván az eddigi divatot, melly szerint a Sclavoniai jobbágy minden héten 6 nap robotban dolgozott, 7-ik nap pedig ismét robotban földes urát a templomba vitte: a Resolutiót annyival inkább elfogadja, mert a Sclavoniai földes urak más különös adózásokkal is birnak, ilyen p. o. a 3 ft füst pénz* a Magyarországon divatozó 1 ft helyett.
Pauly, i. m. 625. l.
SZALOPEK ezen 3 ft fizetésben is a jobbágy hasznát találja fel, mert Sclavoniában a kilenczed természetben nem szedetik, hanem két ftal váltatik meg, s ezen fentebbi 3 ftba bé van számitva; ugyhogy a 9-ed váltság is sokkal olcsób Sclavoniában, mint akár hol egyebüt az egész hazában.
Voxolván a KK és RR, igen nagy szó töbséggel a Resolutiót elfogadták.
Továbbá kivánta Ő Felsége, hagyassék ki a szerkeztetésből a KK és RRnek ama javallata, melly szerint szabadságában állott volna a földes úrnak a vonó marhával biró zsellértől megkivánni, hogy két gyalognapszámja helyett egy marhás napot dolgozzék.* – MARICS azon oknál fogva ragaszkodott a RR végzéséhez, mert a zselléreknek is legelő adatni rendeltetett. – BŐTHY azonban úgy vélekedett hogy a kiszabott 1/8 rész teleknyi illetőségen nem igen lehet marhát nevelni. Csak különös mellékes iparkodás által juthat tehát a zsellér marhához; nem tanácsos pedig az igyekezetet terhelni, különben elfojtatik. – Ezen kérdés is szavazat utján döntetvén el, a Resolutio elfogadtatott, következőleg az határoztatott, hogy a zsellért marhás robotra kényszeriteni nem lehet.*
Iratok, I. k. 523. l.
Iratok, III. k. 130. l.
Tulajdon ezen §-us 3-ik osztályában kivánták a KK és RR arrol rendelkezni, hogy a jobbágyok munkája bérbe ne adassék, kivált olyas embereknek, kik azt a mezei gazdálkodástol, s igy a jobbágyok szokott szives foglalatosságátol különböző, s azért kétszeresen terhes, embertelen munkákra forditják; azt határozták tehát: hogy ahol a földes úr helybéli vagy más bérbe adott jószágainak mivelésére nem fordithatja jobbágyainak robotjait, minden marhás nap 20, gyalog nap pedig 10 xrjával fog a jobbágyok által megváltatni. – Erre Ő Felsége azon észrevételt teszi, hogy a jobbágyok robotjaiknak megváltására akaratjok ellen ne kénszeritesenek.* – Azonban CLAUZÁL és MADOCSÁNYI azt bizonyitgaták, hogy ez csak szinlett liberalizmus. Többnyire a Cameralis helységekben szokot a robot arendába adatni, ott szoktak az emberi kéz bérbe adásával kereskedést üzni. Kedvezést adtak tehát a RR az adózó népnek, midőn megengedték, hogy a földes úr fel nem használhatván maga a robottokat, azok urbariális áron megváltathassanak. – A RR tehát maradtak tulajdon végzésök mellett, s visszaemlékezvén, minő erős harczal lehetett csak ezen kis kedvezést is kivivniok,* nehogy ujabb taglalgatásba ereszkedéssel végsőket veszedelmeztessék; bővebb világositásokba mind a mellett sem ereszkedtenek, hogy a szerkeztetést sokan homályosnak tartották.*
„eam esse altissimam mentem regiam: ut norma dusque praevigens secundum quam coloni inviti ad aere parato reluendas operas stringi nequent, porro etiam manuteneatur”. (Iratok, III. k. 40. l.)
Az első kerületi törvényjavaslat még felhatalmazta a földesurat, hogy jobbágyainak felesleges robotját bérbeadhassa. (Iratok, I. k. 290. l.) az alsótábla 1833 aug. 30-án ily megváltásnál elsőbbséget adott a jobbágyoknak (Országgyűlési Tudósítások, II. k. 124. s köv. l.), a főrendek pedig szept. 19-n hozták a határozatot, amelyet azután a rendek is elfogadtak, hogy a robotot a jobbágyok meg fogják váltani. (Uo. II. k. 261., 237. l.)
A törvényjavaslat szövege: a jobbágyi munkák „urbéri áron … a jobbágyok által meg fognak váltatni” (singulae … operae … percolonos reluentur) kétségtelenül nem fedi azt az értelmet, hogy a jobbágy köteles megváltani robotját.
A robot munka kiszolgáltatásának módjára nézve abban állapodtak volt meg a KK és RR: hogy a jobbágy tulajdon annyi marhával tartozzék földes urának dolgozni, mint a mennyivel rendesen magának dolgozik. Ő Felsége ellenben azt kivánta, hogy a szántásra nézve tartassék fen az eddig helyenként divatozó szokás; egyébiránt minden más egyéb munkánál csak két marhás munkát legyen szabad kivánni. – PFANSMID a KK és RR végzését pártolá, minthogy különben a hegyes vidékeken vagy épen nem vehetnék hasznát a földesurak jobbágyaik munkájának, vagy pedig magok a jobbágyok szenvednének kárt marháikban. A kérdés voxolásra tétetvén 26 voxal 22 ellen, a KK és RR előbbi végzésök mellett maradtak.*
Iratok, III. k. 130. l.
September 26-án kerületi ülés, az előbbeni elnökség alatt. Folytattatván a napi renden lévő tanácskozás, a kir. Resolutionak azon észrevétele, hogy midőn más helységből kell a jobbágyoknak robotra járni, csak azon esetben tartoznak a jövetnek bészámitása nélkül a munka helyén napköltekor megjelenni, ha másfél órányinál távolabrol nem hajtatnak. Az országos végzés két órányira tette volt ama távolságot. – Voxok töbségével a kir. Resolutionak ezen változtatása, nem különben az e pontra tett többi aprób érdekü észrevételek is felkiáltással elfogadtattak.* – Ellenben az 5-ik fejezetnél tett azon észrevétele a kir. Resolutionak, hogy a sürgetős munka alkalmával megengedett robot kettőztetésre csak ugy lehet a jobbágyot kötelezni, hogy egy nap marhás, két nap pedig gyalog munkát tegyen;* voxok töbségével el nem fogadtatott, okúl adatván: hogy a sürgetős munka természetében fekszik a marhás, és gyalog napok egymásiránti kiegyenlitése, mert kaszálláskor csak gyalog, hordáskor pedig csak marhás napokat fog a földes úr kivánni, kit egyébiránt is nem lehet arra igazsággal kötelezni, hogy midőn gyalog munkára van szüksége, p. o. kaszálláskor, marhás napot tartozzék elfogadni; de magára a jobbágyra is terheseb lenne némelly esetben a kir. Resolutio, mert szerintén 3 napot veszitene, a munka kettőztetés hetében a helyet hogy sokszor a földes úr két nappal (marhával dolgozva) be érné.*
Igy az, hogy bánáti megyékben a jövetel, távolságra való tekintet nélkül beszámít a munkába.
A törvényjavaslat heti kétnapi marhás robot igénybevételére hatalmazta fel a földesurat (Iratok, I. k. 525. l.) A resolutio csak megismételte a Mária Terézia-féle urbérszabályozás végrehajtásakor a királyi biztosoknak adott utasítást. (Pauly, i. m. 450. l.)
Iratok, III. k. 130. s köv. l.
Kivánta azt is Ő Felsége, hogy a házas és házatlan zsellérekre a napszám kettőztetésének kötelessége ki ne terjesztessék.* – Ezt DEÁK pártolá, mert épen a sürgetős munkák ideje azon idő szak, mellyben ezen szegény emberek egész esztendei élelmöket munkájokkal megkereshetik; különben is ha megengedtetnék a munka kettőtzetés, lehetetlenné válnék a § azon rendeletének teljesitése, hogy a robotnak legalább 1/4 része téli hónapokra maradjon. – Voxok töbségével a Resolutio elfogadtatott.* – Nem különben elfogadtatott az is, hogy Temes, Torontál és Krassó megyékben eddigi szokás szerint a munka kettőtzetés utáni hét a jobbágyoknak szabadon hagyassék.*
A zsellérekről a törvényjavaslat nem emlékezett meg. A resolutio megfelelt a gyakorlatnak, hogy a zsellértől nem kívánható meg a robot megkettőztetése. (V. ö. Pauly, i. m. 256. l.)
A határozat értelmében a szakasz ezzel a betoldással bővült: „Házas és házatlan zsellérek azonban a munkát illy kettőztetésére nem szorittathatnak.” (Iratok, III. k. 232. l.)
Pauly, i. m. 276. l.
A 6-ik sectióra névze, mellyben az rendeltetett hogy a tartozott robotra megjelenni makacsul elmulasztó rest jobbágy költségére szabadságában áll a földes urnak kétszerezett napszámot pénzen fogadni: – a kir. resolutio ezt csak egyes napszámra kivánta szoritatni. – DEÁK, SOMSICS és BEZERÉDY ellenzék, részint mivel nem lehet roszab elvet avagy csak képzelni is annál, hogy a törvénybe mintegy inger tétessék a kötelesség elmulasztására; de leginkáb azért, mivel Ő Felsége ezen javallatával viszonyba teszi a Supererogatumra kénszeritő földes ur büntetését is, s ezt is csak egyszerü munka bér megtéritésére szoritja, mire a szólló követek egyátaljában nem álhatnak, meg lévén győződve, hogy az ur s jobbágy közötti bizodalmatlanságnak, viszálkodásoknak s czivakodásoknak eredeti kutfeje legnagyobb mértékben a supererogatiókbul ered. – A kérdés voxolásra tüzetvén, csak 9 vox pártolá a kir. resolutiót, a RR tehát előbbi végzésök mellett maradtak. ALMÁSY inditványára hozzá tétetni határozván, hogy a kiszabott duplumot nem tiszta büntetésnek kell venni, hanem ilyes alkalommal egy nap a jobbágy robot illetőségébe fog bészámitatni.*
Iratok, III. k. 233. l.
