a) Kiegészítések a szeptember 26-i kerületi ülés tárgyalásaihoz: vadászat, mesteremberek robotja.
a)
Kiegészítések a szeptember 26-i kerületi ülés tárgyalásaihoz: vadászat, mesteremberek robotja.
Kiegészítések a szeptember 26-i kerületi ülés tárgyalásaihoz: vadászat, mesteremberek robotja.
Posony, October 1. 1834.
Azok után, mellyeket a 27-ik* Septemberi kerületi ülés felől már előbbi levelemben közlöttem,* következék az urbéri vadászatrol szolló 6-ik §. Itt az Ország Rendei csak általában határozták hogy a jobbágyok urbéri munkáikon felül, jövettel menettel három napi vadászati szolgálatot tenni kötelezettnek.* A kir. Válasz ellenben szabályosabb meghatározottsággal kimondja, hogy ezen 3 napi vadászatot egy egész telektől kell érteni, a kisebb telkü jobbágyok pedig aránylag tartoznak ezen szolgálatot teljesiteni, nem különben 8 zsellérek részéről is egy személy köteleztetik megjelenni.* – DUBRAVICZKY ohajtaná (ha ne találtán a kir. resolutio által az utat megnyitva lenne gondolnák a KK és RR) hogy azurbéri vadászat egészen eltörültessék. JESZENSZKY és PALÓCZY pártolák, úgy BALOGH is, ohajtván hogy materialis engedély tekintetében is legalább egy pontnál haladnák felül a kir. Resolutiót. MARCZIBÁNYI azonban sokkal csekélyebbnek tartá az egész tárgyat, mint sem hogy miatta királyi válasz által is megerősitett országos végzéstől elállván, talán hoszasb vitatkozásokra alkalom szolgáltassék, s az urbariomnak létesitése hátráltassék. – A töbség ezen észrevételt magáévá tevén, a szóban forgó szolgálat eltörlésének kérdésébe viszamenni nem kivánt, de a kir. Resolutiót voxok töbségével elfogadta. Valamint azt is: hogy Temes, Torontál és Krassó megyékben az urbéri vadászat kötelességének helye ezentul sem lészen.*
Helyesen 26-ik.
L. fentebb, 553. l.
Iratok, I. k. 526. s köv. l.
Iratok, III. k. 41. l. – Az urbariális vadászatot az első kerületi és országos tárgyalás alkalmával a rendek egészen eltörölték és csak a felsőtábla követelésére állították vissza. Nagy Pál, mint a resolutio is kívánta, a kötelezettség mértékét a jobbágytelekhez viszonyítva akarta megállapítani, azonban az alsótábla többsége a zsellérekre is érthető subditus szóval cserélve fel a colonus megjelölést, még általánosabbá tette a terhet. (Országgyűlési Tudósítások, I. k. 332. s köv. l., II. k. 133. s köv., 264., 285. l.)
V. ö. Országgyűlési Tudósítások, I. k. 332. I., II. k. 129. s köv l.
A 7-ik §-ban a hosszú fuvar kötelessége jövendőre eltörültetvén, helyébe két napi két marhás robotot tettek az Ország Rendei minden egész telek után a jobbágyok kötelességéve. – A kir. Resolutio ebben megegyezik ugyan, mindazáltal a hosszú fuvar helyett szolgálandó munkák közül a szántást kiveszi. – A KK és RR igen kevés szó töbséggel előbbi végzésök mellett maradtak.*
Iratok, III. k. 131. l.
Az ölfa vágás és hordás kötelességéről szólló 8-ik § iránt 3 rendbeli észrevétele volt a kir. válasznak: 1-ő hogy a telkes jobbágy csupán behordani tartozik egy ölfát (ahol t. i. fáizás jovoltával bir) nem pedig öszevágni is, mert ez két zsellérnek kötelessége. – 2-or hogy Temes, Torontál és Krassó megyékben az eddigi szokásnak jövendőre is fentartásával ezen szolgálatnak helye ne legyen.* – 3-or hogy a Sclavoniai megyékben is fentartassék az eddigi szokás, melly szerint a marhával nem biró lakosok által öszevágott ölfát,* azok, kiknek marhájok van, behordani tartoznak ugyan, de ezen kötelesség lakásuk határán túl ki nem terjesztetik. (Magyarországra nézve 2 mértföld a kiszabott távolság.) – A kir. Válasznak első észrevétele voxok töbségével, a 2-ik és 3-ik pedig egyes akarattal elfogadtatott, nem különben Ő Felsége felszóllitása következésében* az is itt e helyen bővebben meghatároztatott hogy a nádlás jóvoltával élő jobbágy 40 kéve nádat vágni s behordani, minden zsellér pedig 20 kéve nádat vágni tartozik.*
V. ö. Pauly, i. m. 391. l.
Telkenkint szintén egy ölet. (Pauly, i. m. 625. l.)
A resolutio a iII. ckk 5. §-ával kapcsolatban s utalt arra, hogy a nádlás kérdését szabályozni kell. (Iratok, III. k. 37., 42. l.)
A törvényjavaslat ily értelmében megfogalmazott pontját l. Iratok, III. k. 235. l.
A 9-ik §. azt rendelvén, hogy a telki tartozmánnyal nem biró müvészek, mesteremberek, kalmárok és kereskedők robottjaikat kész pénzül megválthatják, s ezen váltság mennyisége, ha egyezés utján tisztába nem hozathatnék, urbéri uton fog meghatároztatni. – Ezt Ő felsége is elfogadta ugyan, mind azáltal kivánta, hogy miután a Bánsági, és Sclavoniai megyékben erre nézve bizonyos mennyiség lenne meghatározva (t. i. egy gyalog napért amott 10, itt 12 xr, marhás napért pedig kétszer annyi),* ez jövendőre is fentartassék.*
A bánáti és szlavón urbárium rendelkezéseit l. Pauly, i. m. 273., 277., 629. l.
Az alsótábla 1833 szept. 2.-i országos ülésében Temes megye követe már javasolta, hogy a bánáti urbárium rendelkezése maradjon érvényben, azonban a rendek akkor elutasították indítványát. (Országgyűlési Tudósítások, II. k. 137. l.)
SOMSICS inditvnyba tette hogy ezen határozás, mellyet ő felsége is jónak lát, különben a Bánátra és Sclavoniára nézve is jóvá nem hagyná, az egész országra kiterjesztessék. – Ezen inditványt RUDITS erősen pártolá. A mesteremberek voltak (ugymond) ekkorig a földes úrnak valóságos fejős tehenei. Ugy taxálta őket, a mint akarta, s ha sokallották taxáltatását, az ügyes asztalost, vagy más mesterséget üző személyt kapálni, kaszálni hajtotta. – Mások ellenben a népességnek, és igy a munka becsének is nagyon különböző volta miatt általános határozást igazságosnak nem itéltek. Mire NAGY PÁL azt felelé, hogy nagyon csalatkoznak, akik azt vélik, hogy az országos szerkeztetés mellett módjok lenne a mesterembereket szerfelett taxálni, mert a robot megváltása nem kötelesség, hanem szabadság, és igy a szerfeletti taxát el nem fogadja a mesterember, hanem megmarad a robot mellett, s 16 xron fogad maga helyébe napszámost. A RR mind azonáltal voxok töbségével előbbi végzésök mellett maradtak Magyarországra nézve. – SZALOPEK azonban még Sclavoniára nézve is ellenkezett a Resolutiót elfogadni, okúl adván hogy az urbariomban emlitett 12 xr robot váltság öszeköttetésben áll egy más taxával, mellyet különösen tartoztak a mesterségtől fizetni.* Most azonban minden ilyes taxáltatások a 11. §-ban eltörültetnek* és igy legalább a robot váltságnak kell szabad alkura bizatni. – NAGY PÁL tagadta az állitott öszeköttetést. DEÁK pedig a mesterség taxáltatását minden esetre viszaélésnek nyilatkoztatja, mert habár tetszett is a RRnek elhatározni hogy a bolt nyitás a földes uri jusok közé tartozik, mindazáltal még ekkorig soha nem hallotta hogy a csizma varás is földes uri jus lenne. – Ezeknek következésében a királyi válaszban kivétel úgy a Bánsági, mind a Sclavoniai megyékre nézve, voxok töbségével elfogadtatott.
Opifices et quaestores in pagis et oppidis commorantes, iuxta ineundam moderatam conventionem ab opifico et quaestu domino terrestri praestanda praestabunt. (Pauly, i. m. 629. l.)
L. alább a szept. 27.-i kerületi ülés ismertetésénél.
