b) 1834 szeptember 27 Kerületi ülés. Tárgy: Királyi módositások az úrbéri V tc.-kel kapcsolatban: (I.) Az urbarium előtti örökös …
b)
1834 szeptember 27
Kerületi ülés.
Tárgy: Királyi módositások az úrbéri V tc.-kel kapcsolatban: (I.) Az urbarium előtti örökös kötések. (II.) Az örökváltság.
1834 szeptember 27
Kerületi ülés.
Tárgy: Királyi módositások az úrbéri V tc.-kel kapcsolatban: (I.) Az urbarium előtti örökös kötések. (II.) Az örökváltság.
September 27-én kerületi ülés.
Elnökség: Kölcsey, Majthényi. – Folytattaván az urbariom feletti tanácskozás, következett a IV-ik t. cz. 11-ik §-usa,melly eltörülvén minden egyéb szolgálatokat, taxákat, földes uri monopoliumokat és vevésbeli elsőséget; azon esetre hogy ha a jobbágy uri munkára törvényes járandóságán felül kénszeritetnék, a földes urat minden okozott kárnak megtérítésén felül a supererogált munka azon idejekori folyó árának kétszeres megtéritésére, s ily tilalmas kénszerités esetében annyiszor, mennyiszer az álthágás történik. 200 ft büntetésre kárhoztatja.* – A kir. válasz ezt annyiban kivánta változtatni, hogy a robotra meg nem jelenő jobbágy büntetése iránt már előb a 6-ik §-usnál* tett észrevételének viszonossága szerint, a földes úr is nem kétszerezett, hanem csak egyszerü munkabért tartozzék fizetni.* – A KK és RR mindazáltal valamint amott el nem fogadták Ő felségének javallatát, úgy itt is előbbeni végzésök mellett köz akarattal megmaradtak.
Iratok, I. k. 528. s köv. l.
Helyesen az 5. § 6. bekezdésénél. (L. fentebb, 552. l.)
A rendek eredetileg a robotváltság háromszorosában marasztalták el a földesurat, s csak a felsőtábla ellenkezésére csökkentették a birságot a díj kétszeresére. (Országgyűlési Tudósítások, II. k. 147. s köv., 319. l.)
Végre még a 12-ik §-nál a kir. Resolutiónak azon észrevétele, hogy ahol a Curialis fundusokra és praediumokra telepitett, s tenuta quaepiam usuantes zselléreknek tartozásai pusztán egyezéstől függőknek nyilatkoztatnak, a tenuta quaepiam szavakhoz ezen szó allodialia hozzátétessék, némi ellenzés után elfogadtatott.
[I.] Következet már most az V-ik t. cz. Az Urbéri kötésekről. – Kölcsönös megállapodás következésében Desőffy, ki ekkorig a tollat s előadást vitte, jegyzői székét Palóczynak által adta.
Olvastatott az 1-ő §. melly igy szóll: Azon régi kötések, mellyek az urbéri rendszabás behozatala idejét felülmulják, ennek utánna sem vétethetnek kérdésbe, a mennyiben pedig bizonyos feltételekhez lennének szabva, csak ezek elmultával lesznek a törvény utján felbonthatók.*
Iratok, I. k. 529. s köv. l.
Ő felsége ezen szerkeztetésre nézve két rendbéli észrevételt tett, I-ör hogy az urbér béhozatalának idejét felülmúló szerződésekkel egyetemben azok is minden kérdés alól menteknek határoztassanak, mellyek bár későbbiek, hanem via urbariali adusque stabiliti sunt.*
Iratok, III. k. 43. l.
DUBRAVICZKY ebben sem talál a jobbágyokra nézve elegendő biztositást, hanem kivánná, hogy minden eddig kötött urbéri szerződések, akár megelőzték az Urbariom behozatalát, akár nem, s akár megerősitettek urbéri úton, akár nem, ha csak időhöz és feltételekhez kötve nincsenek, többé kérdés alá ne vétethessenek. – BEZERÉDY párolá Pest v[ármegye] inditványát. – NAGY PÁL hasonlóképen. Meg sem is foghatja, miért legyen kevesb erejü az urbariom behozatala után kötött szerződés? holott ha e részben tehetne valami különbséget az urbér behozatala, az utánna kötötteknek még erősebbeknek kellene lenni, mert az urbariom előtt sem úr, sem jobbágy nem tudhatta, mi legyen valóságos, illetősége, következésképen nem volt a kötést mihez arányozni; ellenben az urbariom behozatala után már úr is, jobbágy is biztosban köthetett, mert ki ki tudta, mit kivánhat és mivel tartozik azon esetre, hahogy nem sikerül az egység.
Ezen észrevételek fontosságát sokan elösmerték, mindazáltal nem vélték tanácsosnak, a Felség által is jóvá hagyott országos végzésen túl terjeszkedni, és igy csupán a körül pontosúltak ösze a vitatások, ha valjon elfogadtatik e a kir. válaszban foglalt tágitó toldalék, vagy nem? – SOMSICS és NAGY PÁL a resolutiót pártolák, – nem is gondolják hogy a kir. válasz ellenzésével magokra a földes urakra is nagy kedvezés háramlanék, mert ha hogy az urbáriom utáni szerződések még azon esetben is felbonthatók lennének, midőn már urbéri uton megállapitattak; úgy azon regulatiók is a felbonthatók sorába tartoznának, mellyekben p. o. az irtás kérdése* mostani határozatunknál kedvezőbben dőlt el a földes urakra nézve.
Az irtásokról a törvényjavaslat II. cikkének 3. §-a szól. (Iratok, I. k. 503. l.)
TÖRÖK emlitésbe hozza hogy van megyéjében egy népes Cameralis község, melynek régiebb perennalis szerződése urbéri uton, a községnek minden ellenzése mellet is félrevettetett, s a helység más kötésre kénszeritetett, mellyet azonban elfogadni nem akart s addig, mig előbbi kötésének felelevenitését törvény utján eszközölhetné, készebb volt magát urbéri tractamentumnak alája vetni.* A Resolutiót tehát el nem fogadhatja, mert általa ezen községnek igazságos keresetét gátoltatva látná.
Ezt az esetet Török már az 1833 szept. 4-i országos ülésen is ismertette. (Országgyűlési Tudósítások, II. k. 153. l.)
Arad követének ezen aggodalma, BORSICZKYnek oly értelmü aggodalmával egyetemben, hogy vannak esetek, midőn a temporaneus szerződéseket is minden igazság ellenére úrbéri uton a Helytartó tanács örökösökké változtatta – a 3-ik §-usra tartozandónak,* s ott eloszlathatónak nyilatkoztattatván, szavatozás végett kérdésbe tétetett, ha valjon elfogadtatik e a kir. Válasznak fentebbi javallatta? mire csupán 10 megye szavazván az előbbi országos végzés megtartására, a kir. válasznak ezen része igen nagy szó töbséggel elfogadtatott.
Az örökös szerződések felbonthatásának eseteit sorolja fel. (Iratok, I. k. 530. s köv. l.)
Ő Felségének 2-ik észrevétele abban határoztatik, hogy a feltételekhez szabott kötéseknek csupán azok elmultával lehető felbontását nem törvény utján (via juris) hanem via urbariali kivánja eszközöltetni.*
A via iuris kitételt a főrendek által javasolt sua via kifejezéssel szemben az alsótábla harmadik urbéri izenetében indítványozta s fogadtatta el. (Iratok, I. k. 398., 417. l. Országgyűlési Tudósítások, II. k. 320. l.)
Ezt SZABÓ azon okra nézve pártolá, mivel minden urbéri kérdéseknek elintézését magok a RR is urbéri útra tartozandónak határozták. – BORSICZKY azonban ezen észrevétel által a kir. Válasznak elfogadására egy átaljában nem inditathatik, miután itt nem pusztán urbarialis kérdés forog fen, hanem a szerződésnek belső ereje, melly felett csupán per utján s csak törvényes biró itélhet. – DEÁK hasonlókép vélekedik, SOMSICS pedig még azt adja hozzá, ogy a királyi válasznak ezen javallatára méltán csudálkozik, miután a 2-ik §-ban maga ő felsége is megegyezett, hogy az örökös urbéri kötések tárgyát nem tehető Curialis Regalis jusok az egyezett földes úr örökösseinek keresete mellett csak törvény utján legyenek viszaszerezhetők.
A KK és RR szózatolással vetettek véget a kérdésnek és 31 megye s a Kerületek voxával 16 megye voxa ellen a királyi választ félre vetvén, a via juris mellet maradtak.
[II.] Következett az elhiresült 2-ik §* melly által az Ország Rendei nem csak azt kivánták megengedtetni a jobbágyoknak, ohgy tartozásaik kiszolgáltatása iránt a törvény által kiszabott mód helyébe örökös kötéseket tehessenek; hanem arra is szabadságot engedtek, hogy bizonyos általános summa fizetésével magokat minden tartozásoktul örök időre megválthassák. Ő Felsége ezen örökös megváltó szerződésekre azt jegyzi meg, hogy az urbarialis törvény körébe már csak azért sem tartozhatnak, mert itt el nem intézhető sokféle törvényes kérdésekkel vannak összve köttetésben.* – Voltak még a kir. válaszban némelly apróbb érdekü módositások is a §-nak elfogadott többi részeire. – Az ELNÖKSÉG egyenként kivánta volna mindezeket felvétetni, de hangosan nyilatkozott a RR akaratja, hogy az egészre akarnak, minden további vitatás elmellőzésével szavazni, és szavaztak is a következő módon: Nyitra, Liptó, Veszprém, Fejér, Esztergom, Árva, Bács, Thúrócz, Posega, Szerém, Zemplén!! Marmaros! Torontál vármegyék, Horvátország, az Egyházi Rend és a Jászkún kerület a királyi válasz mellet, s az országos szerkeztetés ellen szavaztak; – ellenben: Posony, Sopron, Trencsin, Nógrád, Zala, Komárom, Somogy, Bars, Győr, Honth, Baranya, Zólyom, Mosony, Tolna, Pesth, Verőcze, Abauj, Sáros, Ungh, Szathmár, Szabolcs, Szepes, Borsod, Heves, Torna, Ugocsa, Bihar, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Temes, Krassó, öszvesen 33 megyék a szerkeztetés mellett szavazván KÖLCSEY mint elnök igy mondá ki a végzést: szerencsésnek érzem magamat kijelenthetni hogy az igen nevezetes töbség az országos szerkeztetés mellett marad. (Sokszorozott éljen.)
Az V. cikk. 2. §-ának szövegét l. Iratok, I. k. 530. l.
„meritum similium conventionum ad sphaeram legis urbarialis iam ex indole sua et quidem tanto minus pertinere, quod illud, proprietate terrae iuxta praecedentis articuli IV. praeambulum, dominis terrestribus realiter et diserte in futurum etiam praesalvata, multiplices iuris questiones, quae hoc loco pertractari nequeunt, involvat.” – A 2. § szövegét a resolutio így kivánta megállapítani: „In futurum vero liberum erit subditis ratione duntaxat praestationum, laborum et datiarum seorsivos perpetuos contractus – iure inspectionis regiae maiestatis, via consilii locumtenentialis regii salvo permanente – inire, iure nihilominus curialia regalia obiectum eiusmodi pereptuorum urbarialium contrae tuum esse non poterunt et si causa quo talibus invelverentur, hac in parte actione successorum contrahentis dominii terrestris via iuris revindicari possunt, stante de caetero contractu perennali urbariali”. (Iratok, III. k. 43. l.)
Voxolás közben, melly komoly egyszerűséggel, s minden szóváltogatások nélkül folyt vala, midőn Pest v[árme]gye felszóllitatnék. DUBRAVICZKY, ugymond, csak egy kis észrevételem van – BERNÁTH: Egy szó se legyen. – DUBRAVICZKY: Nem a dolog érdemének ellene, hanem mivel a redactioban az foglaltatik, hogy seorsivos contractus inire,* kijelentem, hogy én ez alatt nem csak egyes jobbágyokat, hanem egész községeket is értek örökös váltsági kötések szabadságával felruházva lenni.
A törvényjavaslat szerint a jobbágyoknak szabad a jövőben „külön külön örökös kötéseket” tenni. (Iratok, I. k. 530. l.)
Köz felkiáltás: Minnyájan úgy értjük!! Erre mondotta az után BERNÁTH a sornak reá kerültével: Most és mindörökké maradjon a redactio, Istenem úgy légyen, Amen!!*
L. fentebb, 553. l.
Szó lévén felőle, hogy minő okokkal kivánják a RR ezen végzésöket támogatni, – DEÁK megjegyzé, hogy elég, sőt felesleges okok is találtatnak az országos naplóban s azon izenetekben, mellyeket az előadó kerületi jegyző maga készitett volt.* Azokhoz tehát a resolutio ellenvetésinek megfelelőleg csak azt kivánná hozzá tétetni) miképen abbol, hogy a földnek tulajdona a földes uré, nem csak nem következik hogy iránta jobbágyaival kötésre nem léphetne, sőt egyenesen az következik, hogy mivel tulajdonos a földes úr, szabadságában is áll szerződésre lépni – továbbá hogy ide az urbariomba, és csak egyedül ide való ezen tárgynak elhatározása, mert itt intéztetnek el a jobbágynak minden viszonyai, s az uri törvényhatóság még ezen örökös kiváltakozás mellett sem szüntetvén meg, a jobbágyi kapcsolat minden esetre fen marad, következőleg ezen egész tárgy az urbéri intézkedés körébül ki nem emelhető.*
Olv. Jegyzőkönyv, IV. k. 90. s köv. l., V. k. 196. és 335. s köv. l. Az izeneteknek a tárgyra vonatkozó szakaszai: Iratok, I. k. 373. s köv., 417. s köv. 457. s köv. l.
Deák érvelése helyet nyert az izenetjavaslatban. (Iratok, III. k. 133. s köv. l.)
Melly nézetek felkiáltás útján helybe hagyatván, ámbár az ELNÖKSÉG szóba hozá a kir. Válaszban foglalt részletesb módositások felőli intézkedést,* a RR mindazáltal mindent mellőzve ismételt felkiáltásokkal ismét, és ismét előbbi szerkeztetésök mellett tisztán megmaradtak s általmentek a 3-ik §-usra, a hogy elszámláltatnak azon esetek, mellyekben az örökös kötések felbonthatók. – Az Ország Rendei ide számitották azon esetet, ha bébizonyitatnék hogy valamelly ideigleni kötések akár az urbéri rendbeszedés alkalmával, akár annak következésében a földes úr akaratja s ellenmondása ellen örökösöknek jelentettek ki, vagy nem tekintetvén az uraság ellenmondására, köz hatalommal parancsoltattak. Ezt a királyi Resolutio a szerkeztetésből kihagyatni kivánta. – PFANSMID, SZABÓ, DUBRAVICZKY pártolák, mivel ellenkezésben vélték lenni ezen redactiót az 1-ső §-sal, mellyben rendeltetik: hogy az urbéri úton megerősitett szerződések többé kédésbe nem vétethetnek. – SOMSICS ebben ellenkezést nem talált, mert amott általános rendszabás van fel állitva, itt pedig egyes kivétel foglaltatik. – Némellyek tehát visza emlékezvén a Török és Borsiczky által emlitett aggodalmas esetekre,* a szerkeztetés mellett maradtak, mire NAGY PÁL megjegyzé, hogy a szerkeztetést ő is megtartja, úgy mindazonáltal, hogy a jobbágyok részére is teljes viszonosság határoztatván, hozzá tétessék: miképen a felbontásnak akkor is helye lészen, dum contractus perpetui invitis subditis sunt pro temporaneis declarati, et subditi sive ad urbariale, sive aliud praevio Contractuali gravius tractamentum additi. – Ezen viszonyosság igazságosnak találtatván, a resolutioban foglalt némi módositásoknak elmellőzésével oda nyilatkozott a RRnek csak nem köz akaratja, hogy Sopron követének toldalékával a szerkeztetés mellett maradnak.*
V. ö. a 24. jegyzetben közölt szöveggel.
L. fentebb, 557. s köv. l.
A Nagy Pál által indítványozott mondat ily fogalmazásban került a törvényjavaslatba: „Puncto huic eo diserte subiuneto: quod vice versa iis etiam in casibus si quippe invitis peraeque ac reclamantibus subditis contractus perpetui in temporaneos mutati vel plane subditi, non obstante eorumdem reclamatione, contractibus perpetuis rescissis, tractamento urbariali subiecti fuisse docerentur, iisdem via iuris perinde salva maneat.” (Iratok, III. k. 238. s köv. l.)
Mindazáltal a 3-ik pontnál, melly az idő közben lehetetlené vált feltételeket magában foglaló szerződéseket is felbonthatóknak nyilatkoztatja, Ő Felsége hozzá tétetni javalja, hogy valamint ezen, úgy a contractuale tractamentum minden egyéb eseteiben, az ily feltételek helyébe másokat kell substituálni: az urbarialis bánásmódnak többé semmi esetre helye nem lehetvén. – Ezt NAGY PÁL, RÉPÁS, DUBRAVICZKY pártolák, mert lehet eset, midőn p. o. az van a szerződésben, hogy a jobbágyok tartoznak egy bizonyos szőllőt megmivelni, azonban a szőllő időközben megszünik szőlő lenni, s a feltétel lehetetlenné válik: de belőle bizonnyal nem következhetik, hogy az urbariale tractamentumnak helyre lehet állitatni, mert a szerződés lelke minden esetben abban határoztatik: hogy az urbéri tractamentumnak többé helye nem lészen. A kérdés voxolásra tüzetett, s a töbség elfogadta a kir. válasznak ezen javallatát, NAGY PÁL inditványára hozzá tétetni határozván, hogy a feltételek substitutiója urbéri uton történjék: magában értetvén, hogy csak a perennalis kötésekről van szó ezen §-ban.*
A határozatot új, 4. §. gyanánt fűzték a rendek a törvényjavaslathoz: „Si contractus perpetui aut etiam temporanei conditiones tractu temporis impossibiles redditas in se complecterentur, hoc dutnaxat ex incidenti, invalidatio aut rescissio eorundem locum non habebit; verum utroque in casu, loco similium conditionum aliae via urbariali substituendae erunt lisque substitutis perennales quidem contractus perpetuitatem tractamenti contractualis porro quoque retinebunt, contractibus autem temporaneis, usque effluxum paclati temporis, standum erdit.” (Iratok, III. k. 135. s köv. 239. l.)
