c) 1834 szeptember 29 Kerületi ülés. Tárgy: [I.] Jeszenszky előterjesztése Tolna vármegye nevében a dunaszentgyörgyi nemesekről. …
c)
1834 szeptember 29
Kerületi ülés.
Tárgy: [I.] Jeszenszky előterjesztése Tolna vármegye nevében a dunaszentgyörgyi nemesekről. [II.] Az ideiglenes urbarialis kötéseket érintő királyi javaslatok.
1834 szeptember 29
Kerületi ülés.
Tárgy: [I.] Jeszenszky előterjesztése Tolna vármegye nevében a dunaszentgyörgyi nemesekről. [II.] Az ideiglenes urbarialis kötéseket érintő királyi javaslatok.
September 28-án vasárnapi szünet.
September 29-én kerületi ülés. Elnökség: Szücs és Vay.
[I.] JESZENSZKY küldőinek egyenes meghagyásából következő előterjesztést teszen: A Mohácsi veszedelem után elpusztult Duna Sz[ent] György határát Tolna vármegyében megszállották némelly nemesek. Későb az eredeti földes urak előkerülvén, tulajdonukat viszakivánták, de a települt nemesek szerencsések valának velök részint haszonbérlési, részint zálogos szerződésekre léphetni, mellynek következésében helybe maradván, immár 250 nemes családból álló népes községre szaporodtatnak. Most azonban már az eredeti földes urak örökössei is megszaporodván, jószágukat ki akarják váltani, s minden órán azon helyzetbe kerül 250 nemes család, hogy élelmétől megfosztva, lakásából is kiháborgattatik. Folyamodtak tehát Tolna v[árme]gye Rendeihez, vetnék magokat közbe Ő Felségénél, hogy számukra valamelly Cameralis puszta településre kimutattassék, készeknek nyilatkozván a jobbágyi kötelességeket akár kötés, akár urbariom szerint teljesitetni. Tolna v[ármegye] magát a Felségnél e végett közbe veté,* de bizonyosb sikert reménl az ország Rendeinek hatalmas pártfogásától, s azért meghagyta követeinek, hogy a K és RR hathatós közbenjárását ezen 250 nemes család részére kikérjék, mit is szólló követ ezennel teljesit.
Tolna vármegye rendeinek feliratát, amely lényegében a fentieket mondta el, l. Országos Levéltár, kancellária, 12.342/1834. A kancellária pártolólag továbította az ügyet a kamarába, az azonban csak a Bánátban tudott volna számukra letelepedési helyet kijelölni. (604/1835.) A dunaszentgyörgyiek nem fogadták el ezt a megoldást, hanem a helytartótanács előtt úrbéri per útján próbálták megvédeni telkeiket a közbirtokosok igényeivel szemben.) Az ügy további részleteire. l. Kancellária, 9161, 16044/1838 és 5022/1834.)
DUBRAVICZKY pártolá az inditványt, DEÁK hasonlóképen. Több példákat idéz elő annak megmutatására, mikép nem példátlan dolog a magyar törvényhozás évrajzaiban, hogy egyes folyamodók kérelme is pártfogoltatott.* De törvényesnek is találja a kérelmet, miután az 1823: 18-ik czikely a pusztákat népesiteni rendeli,* és sokan emlitették már e teremben, miképen az idézett törvények foganatára nézve főképen a kir. kamara tartoznék jó példával elő menni.
Legismertebb az 1715: 67. tc., amely mások mellett Jókay János örököseinek perében intézkedik.
A törvénycikk büntetés terhe alatt kötelezi a földesurakat elszéledt jobbágyaik visszafogadására.
ANDRÁSSY ezen inditványt az országos kérelmek (postulatumok) sorába tartozónak itéli. Különben ha most, midőn az egész ország boldogságát tárgyazta rendszeres munkák vannak napi renden, egyes megyknek magános kérelmei extraserialiter felvétetnének, a dolognak sem eleje, sem vége nem lenne. Ő maga is sok ilyes kérelmeket terjesztene elé a Duna áradásai miatt naponként veszélyesb helyzetben lévő megyéjebeli helységek részéről.
BŐTHY: Arra nem adhatja ugyan szavát, hogy a tárgy miatt nyomban külön felirás tétessék, de a postulatumok sorába* se taszitja; hanem csupán azt kivánja bévett comitialis divat szerint bé várni, ha lesz e Tolna vármegye felirásának sikere? és ha nem lesz, azonnal megegyezik, hogy ugy ezen, mint minden más, akár Esztergom, akár más megye részéről előterjesztendő hasonló kérelem külön felirás által is pártfogoltassék.
A gravameneket és postulatumokat, öt osztályban csoportosítva, a báró Eötvös Ignác elnöklete alatt működő bizottság 1834 március 15-én terjesztette az országgyűlés elé. (Iratok, II.k. 57–308. l.)
SOMSICS: A Bihari követ által emlitett országgyülési szokást csupán a sérelmekre, és nem a kérelmekre nézve ösmeri divatozónak; a Kormány válaszától tehát várni, s azon szegény emberek sorsát pártfogás nélkül hagyni annál is inkább nem akarja, mert a kormányszékek bureaucratica rendszere következésében évek mulnak el, mig Resolutio szokott érkezni.
BEZERÉDY: Ujabban ajánlja megyéje kérelmét a RR pártfogásába. Példákat hoz fel az 1825/7-ki, 1830-ki ország gyüléseiről, mellyeken szintén igen sürgetős tárgyak feletti tanácskozások között, kevesb figyelmet érdemlő egyes eseteket, p. o. a Soproni bor sequestrumot is méltónak itélték az Ország Rendei különös felirássali pártfogásukra.* Kéri a RRket, hogy a puszták népesitésének elvét tetleg is sikeresiteni méltóztassanak; javalja azt nem csak a nemzeti oeconomia tekintete, de azon principiumnak is létre hozása; hogy a Kincstár javai status javai, s az irántoki intézkedés az Ország Rendei elébe tartozik. A szegény nemesség nyomorúlt helyzete különben is annál inkább figyelmet érdemel, mivel bár mint takargassuk is institutiónak hibáit, az egyenesen Systemánk következése. Ne vonják tehát meg a RR pártfogásukat oly 250 nemes család felsegéllésétől, kik termesztői erejöket a Status javára örömest sikeresitenék. Ezen kérelem senkinek érdekében nem ütközik, senkinek nem árt, sőt a közönségnek is használ, mert élelmet nyujt több száz dolgozni akaró embernek, kik különben szükölködés miatt a köz csendet háboritható tettekre is vetemedhetnek.
Az 1825/7-i országgyűlés 1827 augusztus 6-i feliratát Sopron megye panasza ügyében, hogy hg. Esterházy lackenbachi provisora lepecsételte Schweitzer József derecskei boroshordóját, l. az országgyűlés Irásaiban, 1649, s köv. l.
RUDICS egészen máskép tekinti a dolgot. Nemes emberekről van szó, olyanokrul, kik institutióink szerint ekkorig legalább egyedül élhetnek a társaságnak ama jóvoltával, hogy magoknak fekvő vagyont szerezhetnek. Itt az országháza előtt naponként látunk csoportozni oly szegény adófizetőket, kik telekre szállani kivánván, magokat illető helyütt jelengetik. Ezeket figyelemre egyikünk sem méltatá, egyikünk sem szóllitá fel az ország Rendeit kérelmök pártfogására s most, midőn nemesekről van szó, siessünk e félbe szakitani munkálódásunkat, hogy számukra jobbágy telkeket eszközöljünk? a ki nemes, az élhet a törvénynek, s alkotmánynak minden javáival, szerezzen magának birtokot. A Tolnai inditványt tehát annál kevésbbé pártolja, mert arrol van szó, hogy 250 jobbágy telektől adó nem fizettetnék, (a mint ezt Bács v[árme]gye a kebelébeni szokás szerint kivánja) vagy pedig ha fizetnék is, nemes kezekre kerülne az adózó fundus, mellynek mivelésére az alkotmányi jusok jóvoltából kirekesztett temérdek szegény adófizető kezek találtatnak hazánkban.
BALOGH hiv kiván maradni philantropicus nézeteihez, és egyedül az emberiség sugallatára, egyedül arra tekintve, hogy szűkölködők felsegéllése forog kérdésben; az inditványt pártolja.
BORSICZKY ellenben sem most, sem ily lakban a postulatumok sorában sem kivánja pártolni. Mit is akarnak Tolna vármegye Rendei? valjon a puszták népesítését parancsoló törvény őket is nem kötelezi e? vagy nincsenek e megyéjökben terjedelmes puszták, mellyeknek népesitése törvényes kötelességökben áll? Miért engedik tehát meg hogy Sz. György helysége depopuláltassék? s miután azon 250 familia jobbágy telekre is szállani késznek nyilatkozik, miért nem eszközlik vagy azon helységnek urbéri rendbeszedését, vagy más pusztának megtelepitését? s miért kivánnak a Kir. Camara mögé búni, egy őket is hasonlón kötelező törvényes tartozás teljesitésében? valóban ha felirásról lehetne szó, a szónok csak oly felirásban egyeznék meg, melly által a kormány felszóllitatnék, hogy végrehajtó kötelességénél fogva Tolna vármegye Rendeit az 1723: 18. törvény teljesitésére szoritsa.
DEÁK felelget az ellenvetésekre. Akarja hinni hogy Bács követe csak amúgy véletlenül ejtette ki azon szemrehányást, mintha csak azért pártoltatnék az inditvány, mert a privilegiált nemesi classis tagjairol van szó. Különben épen meg nem foghatná: honnan meritette Bács v[ármegye] követe a szónok, és vele egy értelemben lévők ellen eme szemrehányást; a jelen országgyülési tanácskozások folymatjábol bizonnyal azt nem meritette. – Egyébiránt depopulatio itt kérdésben nem forog, mert Curialis helységről van szó, mellynek csupán birtokosai változnak; és ha repraesentálni kellene a miatt, hogy az 1723: 18. törvény nem teljesitetik; ezen vád kétség kivül kevésbé érhetné Tolna v[árme]gyét, mint más megyéket, mert Tolnában 300 lélek esik egy négyszeg mértföldre.
Végre még MAJTHÉNYI kifejtegetvén, az 1825-ki s 1830-ki eseteknél fenforgott azon lényeges különbséget: hogy ott egyebek tulajdonára nézve a kormányszékek által elkövetett törvénytelen lépések, s igy sérelmek, nem pedig kivánatok forogtak kérdésben; az inditványt azért sem pártolja, mert utasitása van semmi mellékes tárgyakba nem ereszkedni.
Ezek után voxolásnak indulván a RR, a töbség fentebb kifejtett különböző nézetei szerint a napi rendre voxolt s Tolna v[árme]gyének csak 9 voxot nyert inditványa ez úttal félre vettetett.
[II.] Által mentek tehát a KK és RR napi rend szerint az urbéri V-ik cz[ikkely] 4-ik § -usára, melly az ideigleni urbarialis kötésekről szóll. Itt némi stylisticai módositásokon kivül két hozzátételt javal a kir. válasz: 1.) hogy ezen ideiglenes kötések törvényes bizonyság előtt köttessenek, 2.) hogy a határozatlan időre kötött temporaneus szerződéseknél, mellyekben a felmondásra nincs idő határozva, mind két részről egy esztendős előleges felmondás légyen megtartandó.* – Ezek elfogadtattak ugyan, de NAGY PÁL a lehetetlenné vált feltételek iránt tegnap tett határozást az ideiglenes kötésekre is kivánta kiterjesztetni, úgy hogy ezeknél is substitutiónak legyen helye, s a kötött esztendők lefolyta előtt ne lehessen a contractuale tractamentumot megszüntetni. KÖLCSEY pártolá, mert a kötött esztendők lefolytáig szint oly természetüeknek kell tekintenünk az ideiglenes kötéseket, mint az örökösöket. MARCZIBÁNYI ellenzé, nem akarván a kötés szabadságát kénszeritőleg elvonni a kötő személyektől; s ez által a szerződésekre hajlandóságot akadályoztatni. – A KK és RR mindazáltal tegnapi végzésök logicai következésében Sopron követének inditványát voxok töbségével felfogadták.*
Iratok, III. k. 44. l.
A határozat értelmében kerültek a törvényjvaslatnak a 32. jegyzetben olvasható szövegébe az aláhúzott szavak.
Következett az V-ik §. mellyben az esztendőnkénti adózások iránt kötendő szerződések solennitási szabvák, t. i. hogy törvényes bizonság előtt, a combinatorium előrebocsájtásával (ne hogy terhesebbek légyenek az urbariomnál) s ő felségének a Helytartó tanács utján gyakorlandó felügyelése mellett köttessenek. – A kir. Resolutio ezen §-ust azon értelemhez szabva módositá, melly szerint örökös kiváltsági szerződéseket megengedni nem akart. Tágabb utat kivánt nyitni a Helytartótanács felügyelésének,* s nevezetesen azt kivánta: hogy mind a perennalis, mind pedig 12 esztendőnél hosszabb időre kötött szerződések végre hajtás előtt a Helytartó Tanács elébe terjesztessenek.
A helytartótanács felügyeleti jogának hangsúlyozását a törvényjavaslat tárgyalásakor az 1833 szeptember 6-i országos ülésben a personalis éppen úgy kívánta, mint a felsőtábla október 20-án. (Országgyűlési Tudósítások, II. k. 175., 266. l.)
SZABÓ és SOMSICS a királyi választ el nem fogadhatónak itélték. Ez ahoz van alkalmazva hogy örökös kiváltakozási kötések meg nem engedtetnek, a mihez a RR nem járultak s remélni járulni soha nem is fognak. Mind ezen solennitások csak az esztendőnkénti praestatiók iránt kötendő szerződéseket tárgyazhatják. Az örökös kiváltakodás irántiak amazoknak rámájára nem húzathatnak. Ezeknél combinatoriumnak, Helytartó Tanácsi béavatkozásnak, törvényes bizonság jelenlétének szüksége fen nem forog. Mert mennyire becsülje valaki a szabadságot? azt kinek kinek önnön érzetére kell bizni, s ennél semmi tutelaris hatóság befolyásának helye nem lehet. Ily értelemben van az Ország Rendeinek szerkeztetése alkotva, a mellett tehát meg is kivánnak maradni. – A minthogy a KK és RR igen nagy szó töbséggel előbbi szerkeztetésök mellett meg is maradtak.*
Iratok, III. k. 136. l.
September 30-án a községek belső igazgatásáról szólló VI-ik t. cz. tanácskozásba vétetett, s egészen bérekesztetett, kivévén a községek előljáróinak választását, és az 1-ő §. 4-ik sectiójának a Resolutio által javallott kihagyását, – mert ezekre nézve a KK és RR előbbi végzésök mellett megmaradtak. Ő felségének eme t. cz. iránt tett részint a községek igazgatását javitó, részint szerkeztetést világositó egyéb észrevételei mind elfogadtattak.
October 1-ő napján Ő felségének neve napjára felirás határoztatott. Egyébiránt a földes uri törvényhatóságokról, és úrbéri perről szóló VI-ik t. cz. felvétetett és bérekesztetett. Azon végzés mellett, hogy urbéri perekben az uri szék biró ne lehessen, a KK és RR 27 toxal 16 ellen álhatatosan megmaradtak, – továbbá Ő felsége felszóllitásának következésében az urbéri kicsapongások büntetéseinek szabályosab meghatározására a fentebbi elv megtartása mellett küldöttséget rendeltek.*
A szeptember 30-i és okt. 1-i tanácskozásokról olv. részletesebben a következő számban.
