a) 1834 október 9 Kerületi ülés. Tárgy: Az úrbéri kihágásokról szóló bizottsági javaslat 3. §-a: a jobbágy által a földesúr, vagy…
a)
1834 október 9
Kerületi ülés.
Tárgy: Az úrbéri kihágásokról szóló bizottsági javaslat 3. §-a: a jobbágy által a földesúr, vagy más jobbágy földjén okozott károk megtérítése
1834 október 9
Kerületi ülés.
Tárgy: Az úrbéri kihágásokról szóló bizottsági javaslat 3. §-a: a jobbágy által a földesúr, vagy más jobbágy földjén okozott károk megtérítése
Posony, October 15-én, 1834.
A KK és RR tanácskozásainak utóbbi levelem végével megszakított fonalán következik az urbéri kicsapongások iránti Deputationalis javallatnak 3-ik pontja, melly némelly aprób érdekü vitatások után a küldötség szerkeztetésének csekély módositásával eként lőn megállapitva:
„Damma omnis generis per subditum in sylvis territorialibus, satis, vineis, aliisque terris ac pratis dominalibus patrata, prout et eo, quae per subditos ad invicem committuntur, si haec citra dolum aut culpam gravem illata sunt. Dominus terrestris medio disinteressatorum, alterrei peritorum, in concursu primorum loci aestimari faciet, cognitaque facti realitate damnum patrantem subditum, ad praestandam praevia ratione eruti damni resarcitionem, diurnorumque ac expensarum eastimatoribus obvenientium persolutionem authoritate Dominale executionis queque medi in praesenti aeorundem loci primorum stringere potest; appellata ab hocce ejusdem judicio, si quantitas totius damni summam quoque medio in praesenti eorundem loci primorum stringere potest, Dominium* admissa!”
A kerületi törvényjavaslat szövegben betoldva: ad Sedriam Comitatus.
Az ezen javallatnak ellene tett inditványoknak legfőbbike volt BALOGHnak azon észrevétele, hogy az ott szóban forgó károknak meg téritésére nézve nem forog fen a rögtönös kármentésnek azon halaszthatlan szüksége, melly az első §-nál reá birta volt a RR töbségét, hogy a földes urat ön ügyében biráskodni engedjék. Kivánta tehát hogy a földes úr hatóság ezen károknak önhatalmú megvételére ki ne terjesztessék. Ennek RUDICS azt vetette ellene hogy épen az itt szóban forgó károknál múlhatatlanúl szükséges a haladék nélküli kár becslés, különben a megtérités lehetetlen volna. DEÁK azonban válaszúl adá, hogy a kár becslés igen is nyomban megtörténhetik, sőt meg is kell történnie, s Bars követének inditványa nem is ezt ellenzi, hanem csak arrol szóll, hogy ha nem akarná a jobbágy maga jószántábol a felbecsült kárt megtériteni, annak foglalássali megvétele, mint már biróskodási munkálat, köz tisztviselőre és ne a földes urra bizassék, a mi valóban helyes is, mert csak ugyan tagadhatlan hogy e részben semmi kár, vagy veszedelem nem következik egy két napi várakozásbol. – De BENCSIK azt veté az inditványnak ellene, hogy minden kigondolható esetek közt főképen a jelenlévő az, mellynél legkevésb alappal lehet a földes úri hatóságot megtámadni, miután a szóban forgó károk miatti elégtétel tárgyában egyedül a becslés az, mellyet biráskodásnak, s mintegy itéletnek lehet mondani, ezt pedig nem maga a földes úr, hanem desinteressált lakosok hajtják végre, s azon változtatni a földes úrnak hatalmában nincs. – DEÁK azonban feleletül adá, hogy van más birói része is ezen foglalatosságnak t. i. annak megitélése, hogy ki tette légyen a kárt. – Mindazonáltal Baloghnak inditványa voxok töbségével félrevettetett ugyan, de még is már négyel szaporodott azon szavazatok száma, mellyek az 1-ő §-nál a földes uri hatóság ellen adattak.*
V. ö. előbb, 589. l.
