c)
A jobbágy tűzifahasználati jogáról szóló 4. §. vitáinak előzetes ismertetése.
October 27-én 245-ik országos ülés. Napi renden volt a tűzi fáizásnak kérdése, melly a kerületi tanácskozásokban több napokat húzott ki. (Lásd 180-ik és 181-ik számú leveleimet.) – Az országos végzés által a jobbágyoknak tűzi fáizási beneficiumát nagyon megszoritva, sok helyekre nézve csak nem egészen elenyésztetve, másutt ellenben úgy szólván általában a földes uri önkéjnek kitétetve látván Ő Felsége, e tárgyban bővebb tanácskozásra szóllitá fel az ország Rendeit; maga kivánságát oda nyilatkoztatván, hogy a fáizás dolga úr s jobbágy között közhatósági közbejárás mellett szabad alkukötésre bizassék, ez pedig nem sikerülvén, a jobbágyok azon fáizási haszonvételben, mellyel akkorib urbariom és gyakorlat szerint éltek, minden tekintetben megtartassanak. – Mit határoztak légyen ennek következésében a kerületi RR? azt 181-ik számú levelemben, magának az elég hosszú szerkeztetésnek is közlésével, terjedékenyen megirtam.
A kir. SZEMÉLYNÖK nem osztozik a kerületi izenetnek azon kijelentésében, melly a tüzi fáizást csupán a jobbágy sorsa jobbitására szánt oly földes uri engedménynek tekinti, mi egyszersmind a favágás és behordás kötelességével is viszonyos, hanem tekinti azt a jobbágy telekhez kötött jótékonyságnak. Ezen vezér elvnek következésében ajánlja a RRnek, fogadják el a kir. resolutiót, melly nem egyebet foglal magában, mint azt hogy a M[aria-] Theresianum urbariom által biztositott jótékonyságtól a jobbágyok meg ne fosztassanak. És igy semmi új engedélyt nem ad, hanem csak a régi urbariomot kivánja fentartatni. Ennek rendeletét a kerületi javallat két tekintetben megszoritja. 1-ő megszoritás: hogy csak azon helyeknek adja meg a fáizás beneficiumát, ahol ez vagy a régi urbéri tabellába bément, vagy későbbi regulatio alkalmával béhozatott. M[ária] Theresia urbariomának 4-ik pontja pedig általánosan azt rendeli, hogy ahol erdő van, ott tartozik a földes úr fáizást adni a jobbágyoknak. – 2-or a Theresianum urbariumnak ezen 4-ik pontja összeköttetésben van a 6-ik ponttal, melly azt rendeli, hogy ahol a határban nincs erdő, ott a földes uraság más szomszéd erdejéből is tartozik a jobbágyoknak fáizást adni. Ezen kettőt együvé foglalva kivánná az előlülő kir. Személynök a resollutio értelmében törvénybe iktattatni.
Ennek ellenére 16 megyék a régi országos szerkeztetéshez ragaszkodtak, 8 megye a kerületi végzés mellett kivánt maradni. – Ellenben 17 megye itt is a segregatiónak üdvességes elvét követve, bizonyos maximumot és minimumot kivánt határoztatni s e szerint a jobbágyok tüzifaizását részint egy darab erdő rész kivágásával, részint bizonyos öl vagy szekér szám meghatározásával állandó lábra helyeztetni ohajtotta. A resolutióra eredetileg csak 7 megye szavazott. A voxoknak ily sok felé lett ágazásában a PERSONALIS kijelenté, hogy azok, kik semmi excisiót nem akarnak, ösze véve töbséget tesznek, felszóllitja tehát, a meghatározott mennyiségre voxolókat, hogy a dolog ezen állásában szándékjokat ujra nyilatkoztassák. Ennek következésében mindenféle általmenetelek történvén, azok, kik excisióra voxolván kisebb számban maradtak, a jobbágyra nézve mégis hasznosabnak vélték a kir. resolutiót, mint akár a kerülleti, akár s kivált az országos végzést. És igy a resolutio, mellyet eleintén legkevesebben pártoltak nyert többséget.
October 28-án Az ekép megváltozott végzésnek szerkeztetésével foglalatoskodtak a KK és RR.
October 28-án az ekép megváltozott végzésnek szerkeztésével kiszolgáltatását eltörlő régi végzésök mellett maradtak, – a makkoltatást pedig némileg módositották.