b) 1834 november 17, 18, 19 Főrendi ülések. Tárgy: Az úrbéri tárgyban átküldött rendi izenet vitájának befejezése.
b)
1834 november 17, 18, 19
Főrendi ülések.
Tárgy: Az úrbéri tárgyban átküldött rendi izenet vitájának befejezése.
1834 november 17, 18, 19
Főrendi ülések.
Tárgy: Az úrbéri tárgyban átküldött rendi izenet vitájának befejezése.
A M[éltósá]gos Fő RRnek November 17-én ugyan csak ezen örökös megváltásoknak, November 18-án az uriszéknek, s uri törvényhatóságnak, November 19-én pedig a VIII-ik t. czikelynek előfordultával tartott üléseiben, e részben legalább, igen kevés vitatások valának, minthogy az egész tábla egy értelemben volt. Már valamivel bővebben vitattatott az urbéri VII-ik t. cz. 5-ik §-ussa az urbéri kihágásokrul, mellyekre nézve a földesuri tekintet, s uriszéki törvényhatóság feltartására alapiták a főRR véleményöket, az ORSZÁGBIRÁJA nyilván kijelentvén, hogy a sokaságot büntetéstőli félelem nélkül nem lehet kormányozni, kivált most, midőn az úgynevezett philantropicus elvek falukon mezőkön szerte hintegettetnek. De ezen kérdésre adandó alkalommal bővebben viszajövök,* most a 3 első kérdés iránt teszem jelentésemet.
Kossuth nem váltotta be igéretét, a felszólalásokra azonban fényt vet a főrendi izenet: A felső tábla elrémülve vett tudomást a javaslatról, abba semmiképpen sem tud beleegyezni, hogy „a földes uri tekintet egészen letapodtassék, s mert a rögtöni megfenyités el nem odázható, amit pedig a megyei tisztviselők részben lakóhelyük távolsága, részben más elfoglaltságuk miatt nem tudnak biztosítani, szükséges a földes uri hatóságot (ha bár némű törvényes korlátok köztt és felelet terhe alatt) jobban kiterjeszteni”. (Iratok, III. k. 272. s köv. l.)
Az V-ik t. cz. 2-ik §-ussa eránt egyedül a TÁRNOK MESTER szóllott, vala már e részben, úgymond, a tanácskozás, sok izenetek és válaszok váltattanak; de meg kell vallania, hogy sem most sem más alakommal nem adának elő olyasmit a RR, a mi ezen főtáblát előbbi véleményétől elmozdithatná, annál inkább fájlalja tehát, hogy a kormánynak ezen tábla itéletével egybe hangzó királyi válaszára is hidegen maradván a K és RR, előbbi végzésöknél megállanak. Igazságok volt a fő RRnek, s igaz elven épült a kir. válasz, midőn azt mondja, hogy ez sokkal fontosabb, sokkal szövevényesebb tárgy, mint sem hogy azt igy közbe vetve itt, hol csak az úr s jobbágy kölcsönös viszonyairol szólhatunk, el lehetne dönteni. Mert ha bár nem ereszkedik is bé a vérségi osztály, fiscus örökösödése,* s alkotmányunk szellemén épült más nagy, s itt legalább minden bizonnyal győzhetetlen akadályok fejtegetésének ismétlésébe; annyi minden esetre igaz hogy az ősiség s tulajdon eldöntése nélkül azon proprietásrol, melly egyedül az uré, s melynek birtokát a jobbággyal soha meg nem osztotta, itélni s oly elvtől, melly alkotványunkon épül, s királyunk hitlevelével is megerősitetett,* eltávozni lehetetlen. De ezeknek is felhagyván feszegetésével, csupán a jelen állásra függeszti tekintetét, s figyelmezteti a fő RRket a törvényhozó test részei közti nagy vitatásokra, és surlódásokra, mellyek a javallat elfogadásából származhatnának s kérdi, valjon most, midőn fejedelmünk által alaptörvényeink megtartása mellett egyedül a bécsúszott hibáknak kiigazitása végett hivattak össze az ország Rendei,* tanácsos e mindjárt munka kezdetén a kormánnyal, a törvényhozó test kiegészitő részével, az öszehivás czéljaival, s ő Felségének a közjóra intézett szándékával Hazánkat ellenkezésbe tenni? A szónok ezt veszedelmesnek itéli, s azért a kir. válasszal egyetértőleg ezen örökös kötések kérdését, maga helyére halasztatni kivánja.
Ezeket a kérdéseket a rendek a polgári törvénykönyv tárgyalásakor már megvitatták. (V. ö. e kötet 350. s köv l., a törvényjavaslatok szövegét Diaet. Extraser 1834. CXIV.)
Ferenc király hitlevelét az 1792 : 2. tc. czikkelyezte be. Ennek első pontjában az uralkodó kötelezte magát a törvények megtartására, amint azok értelme felől az országgyűlésen a rendek és az uralkodó megegyeztek, változatlanul hatályban maradván az 1741 : 8. tc., amely t. i. bizonyos alaptörvényeknek tárgyalás alá vételét is tiltja.
V. ö. a királyi propositiókkal, Iratok, III. k. 246. l.) Iratok, III. k. 137. s köv. l.
Ezen értelemben a fő RR minden ellenzés nélkül, s igy közakarattal megegyeztenek. (Az ülést megelőzve zárt ajtóknál tartott conferentiában – mint mondják G. Károlyi Lajos és B. Vay Miklós a KK és RR javallatát pártolák.)
Az uriszék iránt* álhatatosan megmaradván a K és RR azon értelmökben, hogy ez az úr s jobbágy közti kérdésekben ne biráskodhassék, ez ellen első szóllott GR. KEGLEVICS Barsi főispán, szárazon a kir. válaszhoz ragaszkodásra nyilatkozva. Utánna
A törvényjavaslat VII. cikke szól felőle. (Iratok, III. k. 246. l.)
GR. MAJLÁTH Zempléni főispán: A KK és RR, úgymond, 3 okot hoznak fel véleményök támogatására, 1.) Hogy senki maga birája nem lehet, 2.) hogy nem fér ösze az igazság szolgáltatás alapelveivel az, hogy az egyik fél maga válassza a biróság tagjait, 3.) hogy ha a kir. válasznak értelmében az uri széki rendszerben lévő hibák kiigazitatnának, maga az uri szék is elvesztené eredeti typusát.* Az elsőre feleletül adja, hogy itt nem a földes ur által ön ügyében hozandó itélet, hanem az ő költségére kiszolgáltatandó biróskodás forog kérdésben. A 2-ikra hogy a biró választás rendszere alkotványunkban szorosan egybeszőve van, s ahoz más helyütt a KK és RR is erősen ragaszkodtanak.* A 3-ikra távol legyen mindenkitől azon hiedelem, hogy az uriszék rendszerébe csúszott hibák az uri szék typusához tartoznának. És az csak ugyan tagadhatlan, hogy az uriszék oly biróság, mellyel a megye törvényszéke, mind a helybeliség, s ebből eredő sebesség, mind az olcsóság tekintetében a hasonlitást ki nem álhatja.
Iratok, III. k. 137. s köv. l.
A törvényszékek megreformálásának vitája során általában.
Az ORSZÁGBIRÁJA hasonló elvekből indúl. A helybeliség, sebesség, és olcsóság tekinteteinek úgymond, csak azon elvet lehetne ellene vetni, hogy ön ügyében senki nem biráskodhatik. De ezen ellenvetésnek megfelel azon ellátás, melly szerint minden úriszéki itéletnek végrehajtás előtt kell felsőbb helyeken megvisgáltatni. Ő tehát azon birói hatalomhoz, melly olly szoros kapcsolatban áll a földes uri tekintettel, azon birói hatalomhoz, mellyről már az arany bullában is emlékezet tétetik,* szorosan ragaszkodik.
Az 5. art. értelmében: „Comites parochiani praedia servientium non discutiant, nisi causas monetarum et decimarum”.
A PÉCSI PÜSPÖK még azt igyekszik megmutatni, miképen ama kikiáltott elvel, hogy senki maga birája nem lehet, a KK és RR önmagok ellenkezésben vannak. Mert a földes urat tulajdon személyében minden convocatusok, minden törvényes bizonyság, minden fiscus nélkül, kétszer tették biróvá, először a currens praestatiók behajtásánál, másodszor a rosszúl dolgozó jobbágynak egy napi aerestommal való büntetésénél, s a határbéli károk megvételénél egész 60 ftig.* Igy más esetekben viszont a szo[olga]birót ruházzák fel birói hatalommal, s itt még is, ahol nem maga biróskodnék, hanem más convocatusok társaságában, birónak meghagyni nem akarják.
Az úrbéri törvényjavaslat VII. cikke 3. §-ában, és az 5. §. 1., valamint 3. pontjában. (Iratok, III. k. 247. s köv. 249., 251. l.)
A NÁDOR ezen köz értelem szerint fejezvén bé a tárgyat, megvalja, hogy ha ekkorig nem birt volna elegendő gyámokokkal az uriszék megtartására, most magábol a RR izenetjéből elegendőket merithetne. Mert magok azon KK és RR, kik azt mondják, hogy senki maga ügyében biró nem lehet, s hogy nem jó, ha egyik fél választja a biróság tagjait: a földes urat tulajdon ügyében kétszer meghagyják birónak, szolgabiró s tiszti ügyész nélkül. Ezt kétség kivül azért tették, mivel látták, hogy a helybeli hatóságot mellőzni nem lehet s van valami ellátásra szükség. A mi igaz is, de a mint ez igaz, úgy az is tagadhatlan, hogy több biztoságot nyujt a coordinált biróság, mint a földes urnak tulajdon személye.
A VIII-ik t. cz. iránt az ORSZÁGBIRÁJA igy szóllott: A RR argumentumait már más izben is hallottuk. És tagadni csak ugyan nem lehet hogy ezen törvény nem az urbariomba való; hogy ha ilyesmit alkotni kellene is, azt az országnak minden lakosira ki kellene terjeszteni, továbbá hogy a biróság kérdése iránt még nincs egyesület a két tábla közt, s végre hogy a törvényczikkelyben megemlitett kivételeket minden esetre itt kellene elhatározni. Ezeknél fogva a királyi válaszhoz ragaszkodom. Mire köz helybehagyás nyilatkozván, a végzés kijelentetett!!*
A főrendek válaszát l. Iratok, III. k. 262. s köv. l.
A KK és RR November 21-ki kerületi ülésökben elfogadván a fő RRnek azon javallatát hogy a nagyobb legelővel biró, és a marhatartásból élő helységekre nézve tágasb ellátás tétessék, November 22-én az e végett szükséges kolcsnak kidolgozásával foglalatoskodtanak.*
Bővebben olv. a köv. számban.
