c) Összefoglaló jelentés a január 9-i és 20-i napok tárgyalásairól.
c)
Összefoglaló jelentés a január 9-i és 20-i napok tárgyalásairól.
Összefoglaló jelentés a január 9-i és 20-i napok tárgyalásairól.
Ezen végzések nyomban általküldettek a fő RRhez, kik is azt január 9-én harmadizben tanácskozás alá vévén, Sclavonia nevezetének megtartása iránt köz értelemmel, a bolt jusra nézve pedig véleményöknek sokfelé ágazása után csekélytöbbséggel előbbi határozatluk mellett megmaradtak. – Január 10-én pedig az V-ik cz[ikkely] 6-ik §-a és a VI-ik cz[ikkely] 1-ő §-a iránt is előbbi véleményökhöz még most is ragaszkodtanak. – Ez nap felvették a fő RR a Statusoknak azon 2-ik izenetét is, mellyet a Duna szabályozás tárgyában több napok előtt általküldöttenek, s a felirásban némi csekély javitó módositásokkal megegyeztek a fő RR. Jelen volt Gr. Széchényi István is, és szólott is e tárgyban. (Jövő levelemben teszek ez ülésről jelentést.*) A tisztelt hazafinak magas érdemeit mind az Országbirája, mind maga a Fő[herceg] s hangos éljenekkel fogadott nyilvános elösmeréssel tisztelék.
Az izenetet l.: Iratok, III. köt. 292. kk. – Kossuth csak a 213. sz. levelében váltotta be ígéretét. (L. később 118. kk.)
A KK és RR pedig január 9-én tartott kerületi ülésökben előbb a VII. t. czikkelyt tárgyazta 3-ik izenetjöket megrostálták, utóbb pedig a Buda Pest közötti álló hid tárgyát vevén tanácskozás alá, 38 voxal 8 ellen elhatározák, hogy nyomban most fognak e tárgyról intézkedni.* Borsod és Torna vármegyék követei egyenes utasitásoknál fogva, nem különben Frim kanonok is az egyházi Rend nevében Gr. Széchényi Istvánnak az ország szine előtt köszönetet mondottanak.*
A „Pest Budai álló hid tárgyában kirendelt Országos Bizottság” az 1834. máj. 20-i elegyes ülésben tette meg jelentését, amelynek alapján az országgyűlés tárgyalásai megindultak. (Az ülés ismertetését l.: Országgyűlési Tudósítások. III. köt. 146. kk., a jelentést: Iratok, II. köt. 400. kk.)
A jan. 5-i kerületi ülés vitáit l. később, a 213. sz. levélben.
Januar 10-én országos ülésre kerülvén a VII t. cz., az önkény elleni biztositás általános elve szomoru alkalmaztást nyere, s örömünk vajmi kurta volt. – Az V-ik § 2-ik pontjánál NAGY PÁL inditványára 20 megyei vox ellen az határoztatott: hogy személyes bántásokért a földes úr maga rögtön 1 napi arestommal, a szolgabiró közben jöttével 3 napival, ezen felül pedig az úri szék büntethet 8 napig. – A módositás circulusra vitetett.*
Az ülés részletes ismertetését l. a következő számban.
