e) Utólagos részletek a január 10-i főrendi ülésből: a Dunaszabályozás tárgyában kelt rendi izenet.
e)
Utólagos részletek a január 10-i főrendi ülésből: a Dunaszabályozás tárgyában kelt rendi izenet.
Utólagos részletek a január 10-i főrendi ülésből: a Dunaszabályozás tárgyában kelt rendi izenet.
A fő RR ez nap megrostálták az V-ik és VI-ik t. czikelyek, u. m. az örökös urbéri kötéseknek a Helytartótanácshoz végrehajtás előtt kivánt felterjesztése, s a helység előljáróinak eddigi szokás szerinti választása tárgyában, előbbi értelmök mellett ujólag megmaradólag készitett 3-ik válasz izenetöket; s azt a KK és RRhez általküldötték,* hol az felolvastatván, szokottan közleiratra bocsájtatott.
A főrendi válaszizenet említett két pontját l.: Iratok. III. köt. 335. kk.
Január 16-án országos ülés mind a két táblánál. – A KK és RR felvették a 2-ik s 3-ik urbéri czikkelyekben előforduló Alsó-tótországi nevezet s bolttaxák iránti 4-ik izenetjöket, s azt mindenekben jóváhagyván a fő RR-hez általküldötték* kik azt a VII-ik t. czikkelyt tárgyazta 3-ik izenettel egyetemben* felolvastaták, s köz leiratra bocsájtaták. – Egyébiránt a Duna szabályozás tárgyában Borsod vármegye által initiált s már mind a két táblán országos végzéssé vált felirás* mind két helyütt felolvastatott és jóváhagyatott. – Ez alkalommal igéretem szerint közlök némelyeket a fő RRdek e tárgyban január 10-én tartott ülésökbül. – Felolvastatván a KK és RR. (2-ik) izenete, első szóllott
L.: Uo. 343. kk.
L.: Uo. 340. kk.
Az előzményekre l. a 107. old. 21. jegyzetét, a rendek izenetét l.: Iratok. III. köt. 292. kk., a felirattervezetet 275. kk.
Az ORSZÁGBIRÁJA: A szabad hajózás eszközlésére irányzott Dunai szabályozás nagy munkája minden bizonnyal olly fontos, s meglehet mi magunknak is, de minden esetre maradékinknak olly hasznos lehet, hogy kötelességemnek tartom annak, aki lelkesedésének, s fáradhatatlan ügyes munkálatának e tárgyat legnagyobb részben köszönhetjük, Gr. Széchényi Istvánnak ezennel nyilvános köszönetet mondani. (Hangos éljen!!) Soha sem is volt szándékomban, hogy ezen tárgyat gátoljam, hanem előbbi alkalommal is csak oda mentek a főRR bölcs itélete alá terjesztett észrevételeim, hogy épen a bizonyos siker eszközlése tekintetéből talán tanácsosabb lenne a diplomaticus alkukötések bérekesztésére várakozni,* mintsem a dolognak idő előtti nyilvánitásával ártani inkább, mint használni. Hogyha mindazáltal a KK és RR jelen felirásuknak ily erőt tulajdonitanak, azt hátráltatni teljességgel nem akarom.
Az 1834. nov. 19-i főrendi ülésben tette az országbíró ezeket az észrevételeket. Vö.: Országgyűlési Tudósítások. III. köt. 729. kk.
GR. SZÉCHENYI ISTVÁN: Hálás szivvel fogadom ő Exellentiájának az a Országbirójának dicséretét, mellyre érdemem felett méltatott. De őszinte kötelességemnek tartam kijelenteni, hogy én e nagy tárgy körül csak exequens kéz voltam és vagyok, s hogyha némi sikernek örvénhetünk, azt egyedül és egyenesen csak Ő Cs. Kir Fő Herczegségének az ország Nádorának köszönhetjük, aki bölcs belátásának tanácsával vezetett, elannyira hogy ha érdem, ha köszönetre méltó van a dologban, az egyedül Ő Herczegségét illeti.* – Ami magát a tárgyat illeti, ez már ekkorig is, igen is nagy publicitásra jött, mert nehány száz meg száz emberekkel hetekig, hónapokig dolgoztatni és sok mázsányi puskaporral temérdek sziklákat kihánytorgatni csak úgy incognito; és titokban nem igen lehet.* Azt is tudja egész Európa az ujság levelekből, hogy a török udvar részéről is egy commissarius érkezett oda, kivel én 10 napokig együtt is voltam;* ezek tehát mind egész Európa előtt tudva lévén, nem gondolnám hogy ezen felirás a külső hatalmasságokat valami különös nagy figyelemre gerjesztené, sőtt épen azért, mivel a dolognak eddigi menetele már külföldön, nevezetesen Németországban nagy figyelmet gerjesztett, igen is illő, hogy a nemzetnek egyesült képviselői szintén tegyenek iránta valamit. Ezek szerint tehát a szónok Gróf a felirás elfogadását maga részéről is ajánlá, de a stylusban azon módositást javallá, hogy ne csak az Orsován alól, hanem átaljában az Orsova táján lévő akadályok emlitessenek,* különben úgy tetszenék, hogy a dolognak csak diplomaticai részére forditjuk figyelmünket s azon részét, melly az ország határain belöl helyeztetik, elmellőzzük.
A nádornak az Alduna-szabályozás megindítása körüli – Széchenyi által szerénységből Az eltúlzott – szerepére l.: Országgyűlési Tudósítások. III. köt. 729., 2. jegyzet.
Az Aldunánál már 1833 nyarán megkezdődött a sziklák robbantása és a parti út építése, azonban az orsovai pasa, kormányának utasítására hivatkozva, akadályokat görditett a munkálatok elé.
Széchenyi 1833 nyarán és őszén, majd 1834. jún. 10-től júl. 12-ig és aug. 30-tó1 dec. 25-ig volt jelen a munkálatok színhelyén, ahol a munkálatok irányítása mellett tárgyalásokat folytatott a porta által kiküldött török kormánybiztossal, valamint Ghica Alexandru havasalföldi román, és Milos szerb fejedelemmel.
A rendek a felirás tervezetében többek között arra való hivatkozással kértek tájékoztatást a királytól a munkálatokra vonatkozólag, hogy országszerte köztudomású már, hogy „azon bokros veszélyekkel fenyegetődző örvényes szirteknek széllyelhányatása, mellyek eddig Orsován alól többnyire visszarettentvén a hajósokat, az alábbi lehatást majdnem egészen elzárva tartják munkába vétettek,” a törvényhozás tagjai tehát „azon olly sok és gazdag reményekkel teljes intézetnek csak hallói nem lehetnek, hanem az iránt is kívánják gyakorolni azon befolyásukat, mellyet az ország alkotmánya, rendszere tulajdonít részükre”. L. Iratok. III. köt. 276. kk.
A felirásnak Őfelsége elébe terjesztése, Gr. Széchényinek ezen módositása, nem különben PALUGYAY püspöknek is azon javallata, hogy nem egyedül a Duna medrében lévő szirtekről, hanem a szabad hajózásnak egyéb természeti akadályairól is (millyenek a part utak–semitae attractoriae et viae recursuales) emlités tétessék, közértelemmel elfogadtatott* s ezeknek végzés gyanánti kijelentésével, a NÁDOR így rekeszté be a tárgyat: Minthogy Ő méltósága Gróf Széchényi az igenis megérdemlett dicséretet szokott szerénységgel magától elháritani kivánja, kötelesnek érzem magamat nyilván kijelenteni, hogy a dolognak ellenszegülő roppant akadályok között alig, vagy épen nem történhettek volna ily szerencsés előlépések, ha csak az ő ügyessége s honunk javának előmozditására szentelt életének fáradhatlan szorgalma minden akadályokat férfiasan le nem győzött volna. Ezt kötelesnek érzem magamat érdeme nyilvános elösmerésével kijelenteni. (Ismételt taps.) – A repraesentatio latin stylusa felett némi kaczagásokat lehete hallani, mert épen nem mondhatjuk, hogy különös arany latinitással lenne irva, azonban módositásába nem ereszkedtek a főRR, mert Szepesy püspöknek, midőn e végett fel akarna kelni, azt sugá hallhatólag az ORSZÁGBIRÁJA: Hagyjuk el, az egész igen tökéletesen illik együvé.
A felirat ilyen értelemben módosított végleges szövegét l.: Iratok. III. köt. 375. kk.
