d) 1835. január 15. Országos ülés. Tárgy: Az úrbéri VII. tc. módosított 5. §-ának vitája.
d)
1835. január 15.
Országos ülés.
Tárgy: Az úrbéri VII. tc. módosított 5. §-ának vitája.
1835. január 15.
Országos ülés.
Tárgy: Az úrbéri VII. tc. módosított 5. §-ának vitája.
Január 15: előbb kerületi ülés tartatott, s ott az úrbéri 2-ik és 3-ik t. czikkelyeket tárgyazta 4-ik izenet szerkeztetése megrostáltatott, utóbb pedig a KK és RRnek országos ülésök lévén, a VII-ik t. cz. 5-ik §-sa harmadizben tanácskozás alá vétetett. – Ennek bévezetésére, úgy amint az a 8-ik t. cz. elestével Deáknak (ki most nehány hetekre hazament) inditványára* ide általtett elvnek közbevetésével szerkeztetve vala, (meglévén már ez iránt mind a két tábla közt az egyesség*) semmi észrevétel sem fordult elő, s erre nézve a tanácskozások bérekesztetteknek tekintettek. Az 1-ő és 2-ik pontok hasonlókép úgy, amint legközelébb kerületileg változtatva valának, helybehagyattak; de a jobbágyok által földesuraiknak, vagy ezek részéről a jobbágyoknak vagy végre a jobbágyok között egymásnak tett határbeli károk megtéritésének módjairól szólló 3-ik pont ismét e következőleg módosíttatott:* „A jobbágyok által a földesúrnak, vagy más jobbágytársoknak tett határbeli károkat, hahogy ravaszságon és tetemes hibán kivül történtek, a földesúr részre nem hajló előljárók által megbecsültetvén, hahogy a kár 60 ftot felül nem halad, tulajdon úri hatalmával megvétetheti, a feljebbvitelnek csak birtokon kivül lévén helye. A 60 ftot haladó károkat szintén felbecsültetheti a földesúr, de a megtérités csak úriszék által fog elitéltethetni s exequáltathatni. Ha pedig ravaszság, vagy tetemes hiba jött közbe, a kár megtéritése a fentebbi ellátás szerint marad, de a véteknek egytől három napiglani arestommál megbüntetése szintén úriszék által itéltethetik.” Ellenben viszonosság tekintetéből azon esetre nézve is, midőn a földesúr tesz kárt jobbágyainak, ezen kárnak rögtönös megtérittetésére a szolgabirónak hatósága, birtokon kivüli feljebvitel mellett a földesúr ellen szintén csak 60 ftkra terjesztetett, ha t. i. sem ravaszság, sem tetemes hiba közbe nem jött; mert ezen esetben már a földesúr személyes becsülete forogván kérdésben, magának a kárnak rögtönös megvétele ugyan a szolgabiró hatóságánál meghagyatott, de a ravaszság vagy hiba büntetéseül kiszabott poena dupli NOSZLOPYnak inditványára, valamint a 60 ftot haladó kárnak megitélése is törvényszéki biráskodásra utasitatott. Mivel azonban az ezen rendelkezésben látszó viszonosság azon ellenvetést szenvedheti, hogy a földesúr, ha jobbágyát 60 ftot haladó kár megtéritésére, vagy a ravaszság büntetésének kiállására szoritani akarja, e végett akár mikor tarthat úriszéket, s ez a kérdést egy pár nap alatt megitéli, az igazság szolgáltatása tehát ezen esetben is rögtönös lesz; ellenben a hasonló esetben földesura ellen panaszkodó jobbágy törvényszékre lévén utasitva, annak itéletére a perlekedés szokott módja szerint hosszas időkig várakozni kéntelenittetnék, némileg a valódi viszonossághoz közelités tekintetéből SOMSICS indítványára heves ellenzés mellett ugyan, de igen nagy szótöbbséggel elhatároztatott: hogy a megyei törvényszék mind azon esetben, mikor a földesúr ellen 60 ftot haladó simpla kár megtéritése, mind akkor is, midőn ravaszság vagy tetemes hiba közben jötte miatt dupla fizetésbeli büntetése tekintetében biráskodik, praeferenter et summarie tartozzék az itélet tételben eljárni.*
Deák jan. 2-i javaslatát l. 94. kk.
A főrendek jan. 7-i ülésükben járultak hozzá. (L. 102. old.)
A módosítás előzményeire l. a jan. 10-i országos ülés vitáit, 111. kk.
A jan. 15-i 280. országos ülés részletes ismertetését l.: Jegyzőkönyv. X. köt. 148. kk.
