a) 1835. január 17. Főrendi ülés. Tárgy: Az úriszékről szóló VII. tc. el nem döntött pontjainak harmadszori megvitatása.
a)
1835. január 17.
Főrendi ülés.
Tárgy: Az úriszékről szóló VII. tc. el nem döntött pontjainak harmadszori megvitatása.
1835. január 17.
Főrendi ülés.
Tárgy: Az úriszékről szóló VII. tc. el nem döntött pontjainak harmadszori megvitatása.
Pozsony, Január 21-én, 1834.
Utolsó levelem tudósitásai január 17-éig terjedtek, ezen napon a fő RRnek ülésök vala, az úrbéri VII-ik t. cz. tárgyában harmadizben. – Itt legelső kérdés gyanánt az fordult elő, valjon megegyeznek e a fő RR a KK és RRnek ujabban is sürgetett azon véleményökben: hogy az úr s jobbágy közti viszonyokban immár csakugyan a Statusok által is első folyamodási birónak rendelt úriszék nyomban itt coordináltassék? A KK és RR ezen értelmök támogatásaul a főrendi táblánál jelenleg tanácskozás alá került 3-ik izenetjökben* e következő okokkal éltenek: Az uriszéknek urbariális perekbeni biróskodását a királyi válasznak azon világos értelmében fogadták el a KK és RR, hogy nem a földesúr személyesen biráskodjék, hanem az ő nevében és költségén szolgáltassék ki az igazság; ha tehát (szorosan csak az urbéri pereket értve) az úriszéknek elrendeléséről itt nyomban intézeteket nem tennének, a K[irályi] válasznak elfogadott javallata nagy részben teljesitetlen maradna. A dolog belső érdemét külsőalakjának tehát feláldozni annyival kevésbé lehet; mivel ugyancsak ezen VII. t. cz. 5-ik §-ban szintén a kir. válasz felszóllitására s a fő RR megegyezésével is oly tárgyakról tétettek már intézetek, mellyek külső alak tekintetében szintén más helyre tartozhattak; az ország Rendei azonban itt rendelkeztek felőlük, mert meg voltak győződve, hogy az urbéri viszonyokból eredő kérdések elhatározásának az úrbéri törvényekben van helye. Továbbá azt sem lehet tagadni, hogy tetemes különbség van a jobbágyok magános pereiben itélendő úriszék, s a földesúr és jobbágy között biráskodandó úrbéri szék között. Végre nem is állhat ellent a fő RR-nek azon hasonlitásuk, hogy előbb, midőn még a megyei törvényszéket kivánták a RR ezen perekben első birónak, annak coordinatiójába magok sem ereszkedtek. Mivel azon egyátaljában meg nem szenvedhető gyökeres hiba, hogy ha coordinálatlan hagyatnék az úriszék, igy amint van a földesúr maga tulajdon ügyében biráskodnék, a vármegyei törvényszékre nézve fenn nem forgott s igy annak coordinatiója mulhatatlan szükségű nem vala. A KK és RR ezen okainak ellenére, igen hosszú beszédben imígy szóllott:
A rendek harmadik izenetének megfelelő pontjait l.: Iratok. III. köt. 329. kk.
Pécsi püspök b. SZEPESSY: Ezen első rendszeres munkának hamarébbi bérekesztését nálamnál senki jobban nem kivánhatja, de miután a Te[kinte]tes RR azon szokást vették fel, hogy az egyhelyütt elvesztett dolognak elveit másutt s más formában ismét bécsusztatják, s eként a már eligazitott viszálkodásokat újra felélesztik, magoknak tulajdonitsák a kedvetlen hátráltatást. Igy mielőtt az úrbéri felirás megkészült volna, nem akarván az úriszéknek urbarialis kérdésekbeni biráskodását megállapitani, minduntalan azzal harczoltak, hogy a földesurat tulajdon ügyében birónak megszenvedni teljességgel nem lehet, s hogy ez oly gyökeres hiba, mellyet tűrhetővé semmi mellesleges orvoslás sem tehet. Most már Istennek hála az úriszéket elfogadták, emlitett elvöktül tehát elállani látszattak; azonban más alakban ujólag vitatják, s az úriszéket úgy szeretnék coordinálni, hogy az megszünnék lenni úriszék s egy egészen új eddig ösméretlen biróságá változnék. – Ezen főtábla a Fororum Coordinatio tárgyában, az úriszékekre nézve kimondotta maga véleményét s különösen azt is, hogy az ott elszámlált perekhez az urbarialisokat is hozzá csatoltatni kivánják, ezen izenet a RR kezében van;* vegyék fel ezt s feleljenek reá, mert mielőtt felelnének, a Fő RR véleményöket, salvo pertractationis ordine meg nem változtathatják. – Ezeknek előre bocsájtása után most kijelentett véleményét hosszas okoskodásokkal támogatja, nevezetesen: 1. A KK és RR magok is forumnak nevezik az úriszéket, a forumoknak coordinatiója pedig az urbariomba nem tartozik, amit magok is elösmértek a RR, midőn az első birónak hagyatni vélt törvényszéknek* coordinatiojába nem ereszkedtek. – 2. Az úriszék coordinatiója eddig sem találtatott az urbariomban, ezentul sem fogják azt a jobbágyok ott keresni. 3. A perlekedési formalitások, sőt több rendbéli criminalitások pertractatiója is összefüggésben van a jobbágyi viszonyokkal, ezért ezeket magok a RR sem kivánják itt elintéztetni, hagyjanak tehát békét a coordinátiónak is. 4. Nihil per excerpta! ez olly szent elv,* mellyet a systematicus munkálódásokban legszigorubb vallásossággal szükség követni, aminek magok a RR is fényes példáját adták a jobbágytelkek haszonvételével járt adózásoknak,* s az urbéri VIII. t. czikkelynek kérdésénél. 5. A RR most is leginkább csak azzal harczolnak, hogy senki ön ügyében biró nem lehet, de ha ezen elvet a jelen tárgyra alkalmaztatólag oly alakban adnák elő, amint valódilag létez, állitásukkal kaczajt kellene gerjeszteniök. A dolog igy áll: A földesúr biró ugyan ön ügyében, de olly móddal, hogy a törvényes bizonság s megye fiscusa mindég jelen van, s a több tagokbul álló biróság itélete felsőbb itélőszékek helybehagyása nélkül végre soha nem hajtható. Már igy adván elő a dolgot, ugyan nem méltó e nevetésre azt állitani, hogy az itélethozásnak ezen neme sem az igazság kiszolgáltatás képzetével, sem az emberiség tekinteteivel ösze nem egyeztethető? – Aztán ha csakugyan oly rettenetes dolognak tartják a RR a földesúrnak ön ügyébeni biráskodását, miért engedték meg, hogy a folyó praestatiókat önhatalmával béhajthassa?, miért adtak neki hatalmat a rosszul dolgozó, vagy kicsapongó jobbágy megbüntetésére? a határbeli károk megvételére? az úriszék tárgyainak kinevezésére?* sőt a Fororum Coordinatioban miért javasolták önmagok, hogy a rationarius perekben a földesúr maga biráskodhassék?* vagy talán ekkor nem maga ügyében biráskodik? és miért adtanak engedelmet, hogy a jobbágyok magános pereinek elitélésében mint elnök részt vehessen?* hiszen ezekben is haszna, kára, kedvezése, részrehajlása foroghat fenn a földes úrnak 6. A kir. válasz nem támogatja a RR értelmét, mert csak azt mondja; „naevorum si qui irrepsissent (jól meg kell jegyeznünk: si irrepsissent!!) emendatio partem agendorum praesentis diaetae constituit.” Praesentis diaetae, és nem operis urbarialis!! Különben is hibákat javitani, s az egész institutionak alapjait kiforgatni, egymástól igen különböző dolog. A kir. Resolutio azt mondja: Activitas sedis dominalis conservetur, ez más szóval annyit tesz: Activitas Domini conservetur, mert ekkorig mindég itélhetett az úriszékeken. Ott van ugyan a kir. válaszban: „nomine et sumptibus domini” szolgáltassék az igazság, de ezt a RR oda szeretnék csavarni, ut sumptibus, sed non nomine domini, szolgáltassék*. – 7. Azon válasz, mellyet a fő RR a Forumok coordinatiójában a RRhez küldöttenek, úgy van alkalmazva, hogy az úrbéri perekben itélendő úriszékre is egészen megállhat, s nem kell benne egyéb változás, mint az: hagy az ott elszámlált perekhez, még az urbarialisok is hozzáadassanak.* Ellenben a RR magok magokkal ellenkezésbe jönnek. Ott azt mondják, lehet a magistratualis elnök is convocatus is az úriszéken,* itt azt mondák nem lehet, mert, úgymond, derogál a köztisztviselőség characterének egy magános földesúr képét viselni.* Hát valjon midőn a jobbágyok magános pereiben itél, akkor nem földesúri képviselő? De innen látszik, minő összeütközésekbe jövünk, hahogy Systematicum Operatumokban a dolgot sarkából kimozditjuk. 8 A tüsténti coordinatiónak sem szüksége, sem haszna. Hál Istennek kiszolgáltatik nálunk az igazság, s többnyire a RR által vitatott elvek szerint, mert ritka földesúr visel maga úriszéki elnökséget, bár szabadságában állana. És bizony ha valahol a világon, szelid fejedelmünk atyai kormánya alatt van a jobbágynak gyámsága, oltalma. – A szónok tehát marad a fő RR előbbi véleményénél. (Tudomásul meg kell jegyeznem: hogy a pécsi püspök most is, mint mindég deákul szóllott, nem csak, de az izenetek felolvasásán, s válaszizenetek javallatinak rostállásán kivül (a lelkes Gróf Széchényinek minap a Duna szabályozás tárgyábani jelenlétét* kivéve) magyar szót is alig hallani a fő RR tábláján, még B. Prényi ugocsai Főispán is többnyire deákul beszéll. Csak maga B. Vay Miklós szokott rendesen magyarul szóllani, de most ő is hazament. A regalistáknak* a vallás tárgyában lett széltoszlásátul eloszlott a nemzeti nyelvünknek diéta elején a fő RR teremébe is bélövellett fénysugára is.)
A főrendi tábla ezzel kapcsolatos 1834. máj. 27-i ülésének ismertetését l.: Országgyűlési Tudósítások. III. köt. 181. kk., a főrendek észrevételeit a törvényszékek elrendezését tartalmazó törvényjavaslatokra l.: Iratok. III. köt. 50. kk.
Ti. a megyei törvényszéknek, amelyet a rendek eredetileg a földesúr és jobbágya közötti ügyekre első fokú bíróságnak akartak rendelni.
Vö. a 123. old. 17. jegyzetét.
L. előbb a 55. old. 11. jegyzetét.
Mindezeket a VII. tc. 5. §-ának utólag készült pontjai tartalmazzák.
A törvényszékek elrendezéséről szóló munkálat II. tc.-ének 2. §-ában. L.: Iratok. II. köt. 324.
Uo. a 4. §-ban.
Mindezekre l. az 1834. aug. 28-i leirat sokat vitatott szövegét: Iratok. III. köt. 46. kk.
Ti. a rendek id. törvényjavaslatának 1. §-ához. L.: Iratok. II. köt. 324.
„A megyék tisztviselői is, ha egyszersmind táblabírák, előlülőknek, közbíráknak pedig anélkül is meghivattatván.” L.: Uo: 325.
„A megye tisztviselőit itt átaljánosan előlülőknek, valamint meghivattattaknak is alkalmaztatni nem lehetvén.” L.: Iratok. III. köt. 302.
Az ülés ismertetését l. az előző számban.
Regalistáknak a főrendi táblának azokat a tagjait nevezték, akik nem hivataluknál fogva jelentek meg az országgyűlésen, mint a püspökök, országos főméltóságok és főispánok, hanem mint főrangú birtokosok királyi meghívólevéllel (litterae regales) hivattak meg. Számuk több százra rugott, valójában azonban rendszerint csak kis töredékük tartózkodott az országgyűlés színhelyén.
B. BEDEKOVICS: Miután a KK és RR azon suppositumban coordinálták a törvénykezési munkálat körében az uriszéket, hogy az urbéri perek nem oda fognak tartozni, most azonban ezen pereknek is az úriszék elébe tartozásában megegyeztenek, nemcsak nem csodálkozom, hogy ezen megegyezés általános kimondása mellett meg nem állottak, sőt bizonyos gyanánt hittem és vártam, miképen megváltozván intézkedésöknek supposituma, a coordinatio újabbi felvételére hatóságukat nyilván fenntartani, s magokat az 1-ő t. cz. 6-ik §-sa példája szerint* biztositani fogják, hogy az úriszéknek újólag tanácskozásba veendő coordinatiója egy nap lépjen törvényes erőre az urbáriommal. Ezt azonban nem tették, hanem egyenesen a coordinatióba ereszkedtenek. Sajnállom, hogy igy történt, mert akadályát látom a kivánatos egyesülésnek, de egészen mégsem rettenek el, hogy a tüsténti coordinationak részünkről is felvételére nyilatkozzam. Legfőbb tekintetű azon ellenvetés: nihil per excerpta, úgy vélem mindazáltal, hogy egy kissé engedékenyebbek lehetünk egy olly tárgyra nézve, mellynek a tanácskozás alattival szoros összefüggését tagadni csakugyan nem lehet. Az ilyest nem annyira excerptának, mint általtételnek lehet nevezni, s ha valahol, bizonnyal az urbariomban el lehet némileg azon szabálynak szigoruságától távozni. Igy eltávoztunk a VII. t. cz. 5-ik §-sánál, eltávoztunk a jobbágy árvák felőli rendelkezésnél, mellyek rendszeresen tán szintén más hová tartoznának,* – és ha csakugyan félnünk kelletik a nihil per excerpta szabálynak némi sérelméből eredhető következményektől, nehogy e példa másszor is ellenünk fordittathassék, magunkkat legrosszabb esetre is egy óvással biztosithatjuk. Az sem mozdít engem, hogy e tárggyal a Forumok coordinatiója egészen összefüggésben van, mert mégsem oly lényeges ezen összefüggés, hogy miatta a Juridicumban előhaladni nem lehetne; s az sem áll akadályul, hogy a fő RR már a Forumok coordinatiójában kimondották az úriszék iránt véleményöket, mert ha specificumba ereszkedünk, a fő RRnek hatalmokban fog állani, ott kijelentett elveikhez vagy ragaszkodni, vagy ha csakugyan meggyőzödnének, hogy az urbéri perek tekintete némi változást kiván, azoktól elállani; s így a kettős úriszékből meritett aggodalom is elenyészhet, mert miután itt meglesz az egyesülés, mondhatjuk, hogy állapodásunk az úriszéknek más perekbeni biráskodására is érttessék. Mindezekért tehát, de azért is, mivel az úrbéri viszonyok elrendelését itt czél irányosan lehetségesnek hiszem, mind végre azért is, mivel tartok tőle, hogy az itt vagy nem itt felvételnek kérdésében több időt veszitünk, mint mennyi magára a tárgy érdemére megkivántatnék, oda szavazok, hogy a javallott coordinatioba bémenjünk.
Vö. a 55. old. 11. jegyzetével.
Az előbbi a büntetőtörvénykönyvbe, az utóbbi – amelyről a rendek az úrbéri VI. tc. 6. §-ában intézkedtek – nyilván a polgári törvénykönyvbe is tartozhatott volna.
B. PRÉNYI (Ugocsa): Nem lehet állitani, hogy a RR azon elvtől nemo in propria causa judicem agere potest, valaha eltávoztak volna. Mert ámbár reá állottak arra, hogy az úriszék az urbéri perekben is biráskodhassék, de megegyezésökhöz kezdet óta azon feltételt csatolták, hogy sem az úr maga, sem tisztje, vagy lekötelezettje az úriszéknek tagja ne legyen. S különben is általában olly szent azon elv, hogy akárhol s akár miként jelenttessék is ki, az keblemben legalább mindég helybehagyó viszhangra találand. De törvényeinkben sem idegen azon elv, mert általános rendeletink vannak, mellyek magokat az ország rendes biráit is kitiltják az itélőszékekből, nem csak ön pereiknek, de sőt azoknak is itélésekor, mellyekben interessatusoknak tekintődhetnek.* Az sem áll ellent a RR követeltségének, hogy a convocatusoknak kinevezését a földesúrnál meghagyták. Lám Ő Felsége maga szokta főtörvényszékink tagjait nevezni, kik a Kir. Fiscus pereiben is itélnek, de azért nem lehet mondani, hogy ön ügyében biráskodnék Ő Felsége. Így nem áll a folyó jobbágyi tartozások megvehetésétől s a rationarius perektől kölcsönzött hasonlatosság is; nem az első, mert az a jobbágyi viszonyoknak kikerülhetlen következése, és szorosan véve nem is biráskodás, és mindég felmarad az urbéri útra folyamodás ellene, nem a második, mert az uradalmi tiszteket soha sem méltaták törvényeink oly gyámságra s pártfogásra, minővel a jobbágyok eránt viseltetnek.* Ami az én véleményemet illeti: Én jó helyét láttam volna ezen tárgynak a Forumok coordinatiojában is, de annak sem látom okát, hogy itt is miért nem lehetne felvétetnie? s kinyilatkoztatom azt is, miképen a főrendeknek az úriszékre nézve a Coordinátioban adott véleményét* itt megállhatónak nem itélem, mert sohasem fogok meggyőződhetni arról, hogy a földesúr tulajdon ügyének és jobbágyai magános pereinek elitélése között igen nagy külömbség ne lenne; van igen is és nagy különbség van a kettő között. Meglehet ugyan, hogy a jobbágyok privát perei szintén érdekelhetik a földesurat, de csak még sem forog ezeknél olly egyenes, olly közvetlen érdeke kérdésben, mint az urbéri perekben, mellyekben, mivel emberek vagyunk, el nem fogultságot általában minden földes urakról törvénnyel feltenni nem lehet. A tárgy érdeméhez tehát annak idejében fogok szóllani, most magára a coordinationak itteni felvételére nézve úgy vélem: engedjünk a RR kivánságának.
Az 1500: 8. tc.-ben jelenik meg először, hogy az ország rendes bírái, ítélőmesterei, a törvényszékek ülnökei kötelesek helyetteseikkel és familiárisaikkal együtt kimenni a törvényszékből, ha az ő ügyüket tárgyalják. Hasonló rendelkezéseket tartalmaz a Hármaskönyv II. 22. is.
Vö. előbb Szepessy püspök érvelésével.
Ti. a törvényszékek rendelkezéséről szóló törvényjavaslatra adott válaszukban. L.: Iratok, III. köt. 55. kk.
A TÁRNOK nem találván a fő RR okait megczáfoltaknak, elösmeri, hogy követeltséggel az elébbi véleménynél kellene maradniok, mert nem barátságos szolgálatukrul, hanem a közjórul van szó, s itt a meggyőződést feláldozni nem lehet. Úgy hiszi azonban, hogy a fő RR előtt nyitva van egy középút, mellyen a közelités szándékának s tulajdon meggyőződésök követeltségének is megfelelhetnek. Tudniillik szóllítassanak fel a KK és RR, hogy ha a kérdéses coordinatiót a maga helyére halasztani egyátaljában nem akarnák, a tárgyat egész kiterjedésében rendszeresen pertractálják, s felvévén a fő RRnek azon válaszizenetét, mellyet a Forumok coordinatioja körében az úriszékek iránt kézhez vettenek, véleményöket nemcsak az úrbéri perekre szoritva, hanem az úriszékről in complexu adják elő, mivel a fő RR két külön úriszéknek alkotására soha nem állának. Igy a nihil per excerpta szabály sértetlen marad, mert ha egy tárgy egész terjedelmében systematice felvétetik, azt excerptának nevezni nem lehet. Ebben a szónok is megnyugszik, ellenben külön részletes coordinatiora a siettetés tekintete sem indíthatja. Eleget engedtek már a fő RR időnyerés miatt, s a dolog vége Istennek hála (?!) csak az lett, hogy a főrendeknek eredeti véleménye, az ország töbsége véleményének lenni bebizonyosodott.
Az ekép előterjesztett 3 inditványok közt oszlottak el a főRR szavazatjai. Ürményi tengerparti kormányzó, Palugyay püspök és Gr. Batthyányi Imre, b. Bedekovics és b. Prényi főispánokkal tüstént Coordinatiora szavaztak. PALUGYAY püspök azon gyámokkal élvén: hogy az úrbéri viszonyokban itélendő úriszék némileges megkülönböztetésének szükségét a Forumok coordinatiójának 4-ik pontjában valamennyire magok a főRR is elösmerték, s el is kellett ösmérniök, mert az ezen perekbeni biráskodás a földesúrnak politicai, a jobbágyok magános ügyeinek elitélése pedig törvényes hatósághoz tartozik.
B. Ötvös Fő Pohárnok, Vurum, Belánszky, és Jordánszky püspökök, nem különben Gr. Keglevics János és Almássy főispányok, Szepesy püspökkel egyértelmüleg a Juridicumra halasztásra szavaztak, de némileg még is a Tárnok véleményéhez közelítőleg. ALMÁSSY különösen félt a nihil per excerpta szabályt megsérteni, nehogy az mondathassék felőle, mit Verbőczy a fassiokrul mond, hogy t. i. aliquando valent és aliquando non valent.*
Utalás arra, hogy az örökvallás (fassio perennalis) három fajtája – a szükséges (necessaria), okszerű (rationabilis) és egyszerű (simplex) – közül az első mindenkor érvényes, második néha érvényes, néha nem (aliquando valet et aliquando retractatur), a harmadik pedig semmit sem ér (Hármaskönyv. I. 59).
Végre Gr. Zichy Károly, Gr. Majláth Zemplényi főispán, s maga az országbirája is a Tárnok véleményére nyilatkozott. – A NÁDOR tehát ez utolsót jelenté ki többség szerénti végzésnek, t. i. hogy ha csakugyan ragaszkodnának a RR az itteni coordinatiohoz, vegyék fel a Forumok elrendezése körében az úriszékre nézve adott főrendi válasz izenetet, s az egészre együtt nyilatkoztassák ki véleményöket.
A 2-ik §. a szegényebb nemeseknek az úriszék tartásátóli feloldozása módját foglalván magában, a coordinatiorul szólló 1-ő §-sal egy tekintet alá jövőnek itéltetett.
Következett az úrbéri kihágásokrul s kicsapongásokrul szólló 5-ik §., mellynek a KK és RR által miként lett megváltoztatása felől előbbi levelemben tettem tudósitásomat.* – Ennek 1-ő pontjára nézve azt határozták a fő RR, hogy a restül vagy hiába tett robotozásnak kétszerezett munkávali büntetése már mind a két tábla megegyezésével országos végzéssé vált, attól tehát többé elállani nem lehet, mert a regressus csupán a végzések egymássali összeütközésének, kikerülhetlen szükségű eseteire van fenntartva. A 2-ik pontot illetőleg oda nyilatkoznak a fő RR, hogy az úri törvényhatóság kétfélekép gyakoroltathatik, vagy a földesúr önnön személye, vagy úriszék által, ennek közbevetett lépcsője nincs, s azon hatóságnak alapos sérelme nélkül nem is lehet. Arra tehát, hogy a földesúr maga csak egy napi arestomra itélhessen, 2–3 napra pedig már a Sz[olga]biró béfolyása kivántassék, annyival inkább reá nem állanak, mert közbiztonság s politialis rendtartás tekintetében is veszedelmesnek itélik a földesúri hatóságot ily szűk, s magistratualis hatalom alá vetett és a vétkes jobbágyra nézve is káros idővesztés súlyával összekötött határok közé szorítani. Kivánják tehát hogy a földesúr maga egyedül 3 napi arestomig, azon felül pedig az úriszék nyolcz napokig itélhessen, értvén az úrbéri s politialis természetü kihágásokat, mert az úriszék fenyitő s büntető hatalmának meghatározását s mennyire terjedhetését e helyre valónak nem itélik, s a criminalis vétség büntetésének módját illető helyre halaszttatni kivánják.
Az erről szóló rendi izenetet l.: Iratok. III. köt. 340. kk.
