b) Összefoglaló jelentés a rendek és főrendek január 17–20-a közötti üléseiről: Lánchíd, úriszék, boltnyitás joga.
b)
Összefoglaló jelentés a rendek és főrendek január 17–20-a közötti üléseiről:
Lánchíd, úriszék, boltnyitás joga.
Összefoglaló jelentés a rendek és főrendek január 17–20-a közötti üléseiről:
Lánchíd, úriszék, boltnyitás joga.
Ugyancsak január 17-én a KK és RR kerületi ülést tartottak, mellyben közleiratra bocsátás végett a Buda-pesti álló hidat tárgyazta izenet felolvastatott.* – Utóbb felvétetett a fő RR 3-ik izenete az úrbéri 5-ik és 6-ik t. czikkelyek tárgyában.* Ez utolsóra, t. i. a helységi előljárók választására nézve, 30 voxal 14 ellen előbbi véleményöknél maradtak a KK és RR. Az elsőbbre, t. i. a jobbágyi szolgálatok megváltását tárgyazta örökös kötéseknek végrehajtás előtt a Helytartótanács elébe kivánt felterjesztésére nézve szintén maradtak ugyan előbbi véleményök mellett, de 7 megye távollétében csak 23 megyei szavazattal 20 ellen, miért is az elnökség úgy mondá ki a végzést, hogy mivel a többség úgy áll, hogy annak országos ülésben megmaradását várni alig lehet; nem szükség az izenetben támogató okoknak felhozásába bocsájtkozni.
Az izenet szövegét l.: Iratok. III. köt. 348. kk.
Vö.: Iratok. III. köt. 335. kk.
Január 18-án vasárnapi szünet.
Január 19-én Ocskay s Petrovics elnökségök alatt tartatott kerületi ülésben a Buda-pesti álló hidat tárgyazta izenet szerkeztetése meghiteltetett.
Január 20-án előbb az úrbéri 5-ik s 6-ik t. czikkelyeket tárgyazta 4-ik izenet kerületileg megrostáltatott, s utóbb e tárgyban Országos ülés tartatott. Az elnökségnek két nap előtti jövendölése csakugyan bételjesedett, mert azon 23 megye közül, mellyek kerületileg az V-ik t. cz. 6-ik §-ának előbbi végzés szerinti megtartására szavaztak, Aczél, Markovics (Posega) és Szalopek a főRR véleményéhez által menvén, a jelen nem voltak közül pedig Pest, Esztergom és Horvátország szintén ezen értelemben voxolván, miután még az egyházi Rend is oda nyilatkozott, a főRRnek véleménye szótöbbséggel elfogadtatott, s igy a szóban forgó örökös kötések, mielőtt foganatba vétetnének, a Helytartótanács megvisgálása alá terjesztetni határoztattak. – A PERSONALIS ugyan a kir. resolutio elfogadására nyilatkoztatta ki a többséget, melly a 12 éveknél hoszab időkre kötött ideiglenes szerződéseket is hasonló tekintetbe helyezteti, de BÖTHY s mások által emlékeztetvén, hogy a magokat kijelentető követek többnyire a főRR véleményére nyilatkoztanak, a főRR pedig abban, hogy az ideiglenes szerződéseknek foganatba vétel előtt felsőbb megvisgálás alá terjesztetniök nem szükség, már előbbi izenetökben megegyeztenek: a végzés némi heves, de hasztalan ellenszegülés után csakugyan egyedül az örökös kötésekre szorítva maradt.
Ezután a helység előljáróinak választását tárgyazta pont minden ellenmondás nélkül felkiáltással helybehagyatott.
Felvétetett végre a Buda-pesti álló hidat tárgyazta izenet.* Mind ösze csak 9 megye szóllott ellene, leghevesebben PRÓNAY, s POGÁNY, ki a hídnak ily módon épitését, hogy a nemzet idegen részvények segedelmére szorul s kedvökért cardinalis szabadságainak egyikéről is lemond, nemcsak hogy nemzetünk dicsőségére nem szolgálónak, sőt gyalázatára valónak nyilatkoztatá. – Az izenet mellett csak BORCSICZKY szóllott, többre szükség nem vala, mert hangos maradjonnal lőn helybehagyva s a főrendekhez nyomban által is küldetett.*
A kérdés kerületi vitáit l. előbb 113. kk.
Az izenet szövegét: l. Iratok. III. köt. 348. kk. – A jan. 20-i 284. országos ülés részletes ismertetését l.: Jegyzőkönyv. X. köt. 163. kk.
A fő RR pedig január 19-én mindenek előtt a 17-ik januári végzésök szerkeztetését megrostálták, s itt a RRre alkalmaztatólag ezen szó „gátolván” fordulván elő, az ORSZÁG BIRÁJA lágyabb kifejezéssel kivánt élni, mert, úgy, mond, siquidem cum passione agatur nagy vigyázattal kell lennünk kifejezéseinkben. (És midőn szavait feljegyeztetni észre venné, ez ellen nem épen nyilvános alakban ugyan, de mégis eléggé hangosan némi helybe nem hagyásra mutató megjegyzést tőn. Ilyes már többször is fordult elő, s úgy látszik még ezen szorosan magános levelezés természetű foglalatosság sem maradhat érdekeletlenül.)*
A főrendek harmadik izenetének szövegéből – Iratok. III. köt. 337. kk. – nem állapítható meg, hogy hol volt szükséges az országbíró által javasolt és nyilván végre is hajtott kiigazítás. – A szövegből egyébként arra lehet következtetni, hogy az országbíró megjegyzése az ülésen feljegyzéseket készítő Kossuth ellen irányult.
Ezután a VII. t. cz. 5-ik §-ának hátralévő része kerülvén tanácskozás alá, a határbeli károk megvételéről szólló 3-ik pontnak, a), c), d) osztályai s különösen az is, hogy a kárt tevő földesúr ellen prefenter és summarie biráskodjék a törvényszék, némi ellenzés után elfogadtattak; de a b) fejezetet illetőleg továbbá is azon véleménynél maradtak a főRR, hogy a kártételnél fennforogható dolus és gravis cula közfenyiték alá tartozó vétek természetével is bírhatván, itt a törvénynek intézkedése csupán a kártéritésre terjedjen, a büntetés pedig a fenyitő törvények sorára s útjára halasztassék.
Végre felvétetett ugyancsak az úrbéri 2-ik törvényczikkelyt tárgyazta 4-ik izenet,* melly Alsó Tótország nevezetét tárgyazza. A KK és RR országunk territoriális integritásának minden lehető sérelem elleni megóvása tekintetéből a kérdéses 3 megyék egyes megnevezéséhez erősen ragaszkodnak. A fő RR ellenben magokat ennek valamint ez előtt, úgy most is egyértelműleg ellene szegezik. (A vitatások részletei következni fognak.)
A rendek negyedik izenetének szövegét l.: Iratok. III. köt. 343. kk.
Január 20-án a fő RR a bolt jusról tanácskoztak negyedizben. Fenntartván a vitatások közlését, a végzések e következőkben állapodtak meg: – Hoszas vitatások folytak afelett, a Commercialis munka körére kell e tárgyat utasitani, vagy pedig pertractatiójába ereszkedni? A többség ez utolsóra hajolván, a tárgy szakaszonkénti visgálat alá vétetett. Abban, hogy a jobbágyok termesztményeinek s kézimiveiknek eladására teljes szabadsággal birnak, ellenben hogy a boltnyitástól bizonyos bérszedés jussával bir a földesúr, közönséges volt az értelem. Azonban kereskedés üzésére (csak a kereskedési munka körében határozható) bizonyos tulajdonságokat és feltételeket tartván szükségeseknek, sem abban, hogy akárkinek, sem abban, hogy földesúri engedelem nélkül szabad legyen boltot nyitni, sem abban hogy azt subarendálni lehessen, meg nem egyeztek, továbbá az ország különböző helyheztetését, minthogy minden osztályozat önkényen épülne, akár hány osztályra sem vonhatónak s a földesúri jusba való törvényhozási, vagy közhatósági béavatkozást csupán és egyedül a közönségre károsan hatható visszaélések meggátolására, nem pedig az úri tulajdon erőszakos csonkitására terjedhetőnek itélvén, a taxáknak különben is a limitatiókkal szorosan összekötött kérdését egészen elmellőztetni, s a bolt censust, fennmaradván visszaélések gátlására a törvényhatósági felügyelés, továbbá is szabad egyezésre, bizatni kivánták.*
Mindezek részletes kifejtését l. a főrendek negyedik válaszizenetében: Iratok III. köt. 352. kk.
