c) 1835. január 21. Kerületi ülés. Tárgy: Nagy Pál beszéde a főrendek ellen az úriszékkel kapcsolatban.
c)
1835. január 21.
Kerületi ülés.
Tárgy: Nagy Pál beszéde a főrendek ellen az úriszékkel kapcsolatban.
1835. január 21.
Kerületi ülés.
Tárgy: Nagy Pál beszéde a főrendek ellen az úriszékkel kapcsolatban.
Ma, január 21-én a fő RRnél ülés nem vala, a KK és RR pedig Ocskay és Petrovics elnökségök alatt kerületi ülést tartottak. – Napirenden volt az úrbéri VII-ik t. czikkelyt tárgyazta főrendi 3-ik válaszizenet, nevezetesen az úrbéri szék Coordinatiójának, levelem kezdetén közlött tárgya. Miután Somsics, Bőthy, Borsiczky, Fekete, Dubraviczky a fő RR javallata ellen, Slucha a Hertelendy Miksa (de ez utolsó csak javaslólag) mellette szóllottak, ily értelemben nyilatkozott:
NAGY PÁL: Sok országgyülésen voltam jelen, de ily pertractatióját a dolgoknak lehetőnek sem álmodtam. Egy-két hét alatt annyit teszünk, amenynyit egy nap alatt kellene tennünk, unalom nélkül ezt látni, s hallgatni alig lehet. S ezen szomorú helyzetnek egyedüli oka a fő RR táblája. Mit czifráizák a dolgot a fő RR, miért nem mondják ki egyenesen, amit izenetjökbül különben is kézzel foghatni, hogy az úriszéket, s ott a földesúr despoticus hatalmát mindenekre nézve a régi lábon kivánják fenntartani? S még a kir. resolutióra mernek hivatkozni!! Pedig ha ez lett volna Őfelségének akaratja, azon referendarius kenyeret nem érdemelne, aki ezen akaratot igy fejezte volna ki naevi corrigantur és nomine et sumptibus Domini administretur justitia. – Ez méltatlan, ez hallatlan bánásmód, mellyet a főRR követnek; arra akarják a nemzetet kénszeriteni, hagy ezen sikerre miattok nem mehető diaetának eloszlatásaért minden megye repraesentáljon, hogy munkálodásinkat király és nemzet egyiránt megúnja? Azt akarják e, hogy mindenben a nékik kedvező régi zavar fennmaradjon, s hogy még csak az igazságszolgáltatás hibáit se orvosolhassuk a diaetán? Én ezt valóban elhiszem. Jól esik nekik a lassú perlekedés, mert birtokában vannak az elszegényedett nemesség jussainak. Ami rossz van institutiónkban, bírói igazgatási rendszerünkben, mindenből hasznot vonnak, s azért minden javitásnak ellené szegezik magokat. Ha materiális engedélyt akarunk a szegény népnek adni, a földesúri tulajdon sérthetetlenségét emlegetik, s még abból is regálét akarnak csinálni, ami soha sem volt az, ha moralis concessiókat javallunk, felkiáltanak, hogy ez revolutióra vezet, s a dolog vége csak az, maradjon a régi rossz. Ő Felsége segitni akar a nép bajain, megmondotta ezt propositióiban, megmondotta személyesen a diaeta elején vele szóllott követeknek. Mi segiteni, mi javitni akarunk; s mindez hasztalan szándék, hasztalan igyekezet. És hol találjuk ezeknek okát? a fő RR hibás szerkezetében. Mióta két táblára szakadtak az ország Rendei, mindég ott voltak a fő RR táblájánál a püspökök s dignitariusok, a kormány nevezettei, de ott volt ellenökben a nemzeti akaratot biztositó ellensúly gyanánt a regalistáknak független osztálya* is. Most hogy áll a fő tábla? Ott van egy két zászlós úr, öt hat püspök, 10–12 főispány, s ezzel punctum. De az ellensúlyt képezhető regalistákbul alig láthatunk eggyet is. Bécsben a Burg Theátromnak majd minden logejából kikandikál egy-kettő, vagy otthon a jószágain panaszkodik ellenünk, de itt egy is alig van. Miért nem jönnek védeni jussaikat? S ha nem jönnek, mire törvény szerint kötelesek lennének, miért nem büntettetnek? Valjon ha minálunk a kir. városok, vagy a káptalanok jelen nem lennének, nem mondhatnák e nekünk a fő RR: „Nem vagytok törvényes consistentiában, nem tanácskozunk, nem tractálunk veletek, mielőtt magatokat törvényesen constituálnátok.” No már! ő nállok egy egész classis, a regalisták classisa nincs jelen, a főispányoknak 1/6-od része alig van jelen, azért én is megvallom, hogy őket törvényes constistentiában lenni el nem ösmerem, s azt hiszem, hogy majd már kérdést is kell tennünk iránta, mert igy amint állnak, velök semmire sem mehetünk!! Beszédjének (mellynek bérekesztő vonásai még következni fognak) ezen részét BÖTHY inditvány gyanánt felfogta, ebből érdekes vitatások következnek, s végre, miután előbb 28 megye voxával 7 megyének távolléte, hétnek pedig a coordinatiónak elhalasztására tett voxolása mellett 8 megye ellen a tárgy érdemére nézve előbbi véleményöknél megmaradtak a RR, 21 voxal 19 ellen (3 nem voxolt, 7 jelen nem volt) azt is elhatározák, hogy kerülvén minden juris publici kérdéseket, s egyedül a jelenlétet parancsoló törvények bétöltéséhez ragaszkodván, a válaszizenetben arra is fel fognak a fő RR szollittani, hogy magokat törvényes consistentiába helyheztessék. – Mikép? a holnapi nap fogja eldönteni. (A vitatásokat jövő levelemben.)
Vö. a 130. old. 14. jegyzetével.
