b) 1835. január 29, 30, 31. Kerületi ülések. Tárgy: Az úrbéri törvénycikkek még el nem döntött pontjaival kapcsolatos viták.
b)
1835. január 29, 30, 31. Kerületi ülések.
Tárgy: Az úrbéri törvénycikkek még el nem döntött pontjaival kapcsolatos viták.
1835. január 29, 30, 31. Kerületi ülések.
Tárgy: Az úrbéri törvénycikkek még el nem döntött pontjaival kapcsolatos viták.
Egyébiránt az Úrbért tárgyazólag e következőleg állanak a két tábla közötti tractatusok: – A KK és RR január 29-én tartott ülésökben a bolt taxák pontját ötödizben felkiáltással helybehagyván a fő RRhez megküldötték.* Ezektől pedig kezökhőz vették a VII. t. czikkelyt tárgyazta 4-ik s a sclavoniai nevezetet illető 5-ik válaszizenetet, s azt január 30-án és 31-én kerületileg (Niczky s az abauji Péchy elnökségök alatt) tanácskozásba is vették. – Az úriszéknek coordinatiójába béereszkedtek volt ugyan a fő RR, de oly móddal, hogy ezen tárgyat a Juridicumból szórúl szóra ide kivánják igtatni, s az úrbéri perek iránti külön rendeléseket csak kivételkép közbevetve megérinteni. Ezt a KK és RR el nem fogadták, hanem maradtak amellett, hogy itt egyedül csak az úrbéri tárgyak körére szorittassék minden intézkedés. Egyébiránt arra nézve, hogy úrbéri dolgokban sem földesúr, sem tisztje elnökséget avagy közbiróságot az úriszéken ne viselhessen, már meg lévén az egyeség, viszont abban, hogy a megyebéli tisztviselők, kivévén az alispányokat, szolgabirákat, esküdteket, salarisatus assessorokat (a törvényszékek rendes biráit) notariusokat és tiszti ügyészeket, úriszéken birák lehessenek, továbbá abban, hogy a voxal birandó sz[olga]biró és esküdt csak azon esetben küldessék ki a megye közönsége által, midőn a járásbeli törvényesen akadályoztatik: úgy abban is, hogy a tiszti ügyész nem szükségeskép e generali congregatione, hanem e publico legyen kiküldendő, a KK és RR megegyeztek; arra mindazáltal, hogy a tollvivőt maga a földesúr nevezhesse, egyátaljában reá nem állottak, 30 megye s a kerületek voxával 15 megye ellen előbbi végzésök mellett maradván.
Az elegyes ülés ismertetését l.: Jegyzőkönyv. X. köt. 202.
A VII-ik t. cz. 5-ik §-ára nézve egyebekben megvan az egyeség, csupán miután a rest, vagy káros robotmunka büntetése arestomról ismét dupla munkára lőn általváltoztatva, szükségesnek látták a RR megjegyezni, hogy az első pontban foglalt ezen vétség a 2-ik pontban makacs ellenszegülés miatt szabott arestomozásra nem vonattathatik, továbbá hogy a 2-ik pontban rendelt arestom semminemű toldalékkal nem sanyarittathatik. A fő RR ezeket szükségtelennek vélték, de a KK és RR előbbi véleményöknél igen nagy szótöbbséggel, Posega, Verőcze és Szerém megyék egyes megnevezésénél pedig hatodizben is felkiáltással megmaradtak.*
Vö. az ötödik rendi izenet végével és a hatodik elejével: Iratok. III. köt. 361. kk., 379. kk.
