b) 1835. február 3. Kerületi ülés. Tárgy: [I.] A főrendek válasza a Lánchid tárgyában. [II.] A még el nem döntött urbéri kérdések…
b)
1835. február 3.
Kerületi ülés.
Tárgy: [I.] A főrendek válasza a Lánchid tárgyában. [II.] A még el nem döntött urbéri kérdések: az alsószlavóniai megyék ügye hatodszor.
1835. február 3.
Kerületi ülés.
Tárgy: [I.] A főrendek válasza a Lánchid tárgyában. [II.] A még el nem döntött urbéri kérdések: az alsószlavóniai megyék ügye hatodszor.
Egyébiránt január 31-éig a történteket megírván,* Februar 1-ő napján vasárnap, 2-án pedig ünnepi szünet jött közbe, s február 3-án kerületi ülés tartatott Borcsiczky és Szirmay elnökségök alatt.
Vö. az előző levél b pontja alatt elmondottakkal, 165. kk.
Napirenden volt a fő RR izenete a Pest Buda közti álló híd tárgyában.* Azon alapelvre nézve hogy törvényben kijelelendő bizonyos óvások mellett az emlitett hídon mindenki tartozzék vámot fizetni, már egyeség lévén a két tábla között, a KK és RR izenetében* négy pontokban foglalt feltételek iránt e következőleg fejezték ki a főRR észrevételeiket:
L.: Iratok. III. köt. 371. kk.
Uo. 348. kk.
Az a) pontban foglaltatott, hogy a fentebb emlitett vámfizetésnek kötelessége az illető szerződés idejére érttetik. – Erre azt jegyzették meg a fő RR, hogy miután e tárgyban egyébiránt is egy országos küldöttség kinevezése javaltatik, leginkább czélirányos lesz a már megállapitott elvnek alkalmaztatását s a törvény javallatban miképen leendő kifejezését a körülmények további kifejlődéséig függőben tartani. – A KK és RR magok sem akartak volt a törvényczikkely szerkeztetésébe még most béereszkedni, erre nézve tehát nem volt észrevételök.
A b) pontban ezek foglaltattak: A hídvámot kiki egy állandó, s az országgyülésén meghatározott bizonyos számu esztendőkig, s ugyanott megállapitott feltételek alatt tartozván fizetni, mindezekhez soha és semmi szín alatt legkisebb változtatás sem járulhat. – Erre igy felelnek a fő RR: Miután még ekkorig semmi bizonyos társaság magát nem jelentette, úgy a hid mineműsége s ahhoz megkivántatott költségek mennyisége sem tudatik, s ennél fogva sem az esztendők száma, sem alkalmatos tarifa még meg nem álapittathatik, a kirendelendő országos küldöttségnek előlegesen meghagyatni vélik a fő RR, hogy az minden körülményeket bővebben megfontolván, s egyszersmind az eddig gyakorlatban volt vámtarifát, úgy az eddigi hídjövedelmet, mint bizonyos adatokat felvévén, a mostani meghatározás következésében jövendőre remélhető hídjövedelmét közelitőleg felszámitsa, hogy ezek annak idejében a kötendő egyeség sinormértékeül szolgálhassanak.
A KK és RR egyértelmüleg ebben is megegyeztenek.
A c) pontban azt mondta volt a Statusok táblája, hogy a Pest s Buda közt épitendő hídnak egész dolga és minden állapotja, első kezdetétől fogva mind végéig egyedül és kirekesztőleg országgyülési felügyeléstől és rendeletektől függvén, azt kormányszéki vagy közigazgatási intézkedések alá szinte soha és semmi szin alatt vonni ne lehessen. – A fő RR azonban maga rendjében látják ugyan, hogy országgyülésén a törvényhozó test egyebek között a kérdéses híd tárgyát is törvény által elrendelje, teljes reménységgel viseltetvén azonban, hogy valamint ők, úgy a KK és RR is azt országgyülésén kívül minden felvigyázás nélkül hagyni nem akarják, ez alkalommal a felsőbb kormányszéki és közigazgatási felügyelést inkább fenntartani, mint kirekeszteni óhajtják.
MARCZIBÁNYI és LA MOTTE ezt veszedelmesnek itélik, s amint egyrészről attól tartanak, hogy ha legkisebb béfolyás adatik a kormánynak, az egészt magához fogja ragadni, s még a tarifába s más egyebekbe is béelegyedik, úgy másrészről az 1741: 8-ik t. cz. épségét csak az által vélik elérhetőnek, hahogy a kormánynak minden befolyása kirekeszttetik.*
Nyilván attól tartanak a szónokok, hogy ha a hídvámmal kapcsolatos intézkedések az országgyűlés felügyelete alól kikerülve a kormány kezébe mennek át, ez egyrészt a hídvámnak a szükségesnél további fenntartását vonhatja maga után, másrészt precedensül szolgálhat a nemesség adómentességének más hasonló téren való megnyirbálásához is.
SZUCSICS azonban különbséget teszen a kormányszéki s közigazgatási béfolyás, és az úgynevezett policzia felügyelése között, ezen utóbbit nem ellenzi, de hogy az elsőnek örve alatt a kormány magáról a dolog érdeméről intézkedéseket tegyen, vagy a tarifának állapotjába béereszkedjék, ebben egyátaljában meg nem egyezik. A fő RRket tehát felszóllitatni kivánja, magyarázzák ki magokat, mit értenek a közigazgatási felügyelés alatt?
BORCSICZKY mint elnök azon meggyőződését nyilatkoztatja, hogy a fő RR, ha törvényszeresen akarnak szóllani, mást nem érthetnek annál: hogy az ország Rendei által hozandó törvénynek teljesedésbe hozására a kormánynak, mint végrehajtó hatalomnak hatósága legyen, ami egyenesen szoros kötelességében is áll.
NAGY PÁL szintén úgy vélekedik, hogy a végrehajtó és felügyelő hatalomnak vannak olly ágai, mellyeket nem csak a kormánytól, de magától Pest vármegyének, és Pest Buda városainak hatóságától is elvenni nem lehet. Ide tartozik azon felügyelés, hogy a híd tulajdonosai az országgyülés által megállapítandó vámnál nagyobbat ne szedjenek, vagy ha elementaris viszontagságok következésében a járás-kelés veszedelmessé lehetne, s a társaság a szükséges reparatiókat megtenni elmulasztaná, kötelességének teljesitésére a közhatóságnak hatalommal kell bírni; de hogy a hídnak tulajdonába s a tarifába a közigazgatásnak semmi béfolyása sem lehet, az igen természetes.
FEKETE mindezen kérdéseket, t.i. szükség e hogy a kormányszékek s közigazgatás akár végrehajtó, akár felügyelő hatalom képen e tárgyban valami hatósággal bírjanak? s ha igen, miben? és mennyiben? mindaddig függőbe hagyandóknak itéli, mig a tárgy részletekre vitetvén, az országos küldöttség jelentése bé nem adatik, s el nem határoztatik. Akkor fognak egyúttal arról is rendelkezni az ország Rendei, minő hatóságot kivánnak e tárgyra nézve egyik országgyüléstől a másikig megállapitani.
MARCZIBÁNYI s LA MOTTE folytatják minden névvel nevezett kormányi béavatkozás kirekesztésére intézett ellenzésöket. – SZIRMAY hozájok csatlakozik. – CLAUZÁL eleven rajzolatot ád afelől, mi következend belőle, ha hogy a kormányszékeknek valamelly béfolyás engedtetik. Attól tart t. i., hogy az ország óhajtásának indirectus utakon való megsemmitésére fog ezen béfolyás használtatni. Egy p. o., midőn a vállalkozó társaság a hídépités tervét bényujtaná, bár azt a világnak közvéleménye általában jónak s czélirányosnak ösmerné is, mindazáltal a mellékes czéloktól vezérlett kormány vizsgálat végett ki fogná azt adni annak a szerencsés aedilis directiónak,* ez a boldog aedilis directió pedig 15 esztendeig törné visgálatban a fejét, s végre béadván véleményjeit a Helytartótanácsnak, ez 30 év mulva tenne jelentést a Cancelláriának, mig végre 40 év mulva megtudnánk, hogy a terv legfelsőbb itélet szerint semmit sem ér. Ekkor ismét más tervet kellene béadni, s az tulajdon azon cycluson mehetne keresztül, s hídunk egy század mulva sem lenne. Arra nézve tehát, hogy országgyülésétől országgyüléseig alkotványos uton felügyelvén a kormány hozandó törvényünk végrehajtására, kétségkivül nincs semmi észrevétele, de semminemü intézkedési béfolyásában meg nem egyezik.
Vö. a 150. old. 17. jegyzetével.
BEZERÉDY pedig azon véleményben van, hogy miután alapelvül elfogadtatott, hogy a törvényben kijelelendő óvások mellett mindenki vámot fog fizetni, azon második alapelvtől, hogy a tárgyról az országgyülésén kivül más senki nem rendelkezhetik, a fő RR egyetértésöket meg sem tagadhatják, mert országgyülésen kivül törvényt hozni nem lehet. Úgy tartja tehát, hogy ezen általános elv mellett maradván, annak újolagi kijelentésével meg kell a fő RRnek mondani, hogy a felügyelés részletei, mellyeket a fő RR már most kivánnak kifejeztetni, a kirendelendő országos küldöttség jelentésének béadásától fügnek.
FEKETE hasonlókép emlékezteti a RRket, hogy első izenetjökben is nem annyira a felügyelésről, mint az intézkedésről szóllottak, ehhez kétségkivül most is ragaszkodnak; a felügyelésről pedig majd az országos választottság munkálódásának felvétele alkalmaival fognak rendelkezni s erre nézve akkor fogják a fő RRkel tudatni észrevételeiket.
Ezt a KK és RR felkiáltással elfogadván, a praesidium azt állapodásnak nyilatkoztattatá.
A d) pontban azon óvást tették volt a KK és RR, hogy eltelvén a szerződési feltételek, és a törvénnyel meghatározott hídvám fizetési bizonyos esztendők, azt, hogy azontúl mi történjék? egyedül az ország Rendei fogják elhatározni. – Ezt csak annyiban kivánják a fő RR változtatni, hogy valamint e mostani alkalommal nem egyedül az ország Rendei, hanem a törvényhozó test egész kiterjedésében rendelkezik a felállitandó híd tárgyában, úgy eltelvén a vámfizetési bizonyos számu esztendők, a további határozás is egyenesen az egész törvényhozó testnek (mellyhez Ő Felsége is tartozik) tarttassék fen.
Minthogy a jelen pontban kifejezett határozás törvény által történend, törvény alkotásához pedig a Királyi Felségnek hozzájárulása is megkivántatik, a fő RR kivánsága ellen nem volt a KK és RRnek észrevételök; megegyezésöknek kinyilatkoztatása mellett azonban felszóllitatni határozák a fő RRket, hogy az óhajtott czélnak sikeresitése végett az országos küldöttségnek mi hamarébbi kinevezéséhez hozzájáruljanak.*
Az ismertetett határozatok értelmében készült második rendi izenetet l.: Iratok. III. köt. 384.
[II. ] Ugyanez nap megrostáltatott egyszersmind az úrbéri VII. t. czikkelyt tárgyazta 5-ik és Posega, Verőcze és Szerém megyéknek Alsó Tótország nevezetjével össze nem zavarását illető 6-ik izenet szerkeztetése. Ezen utóbbiban a fő RR idézgetései, tagadásai és ellenszegülései következésében kénteleneknek érezték magokat a KK és RR némileg annak bizonyitgatásába is ereszkedni, hogy törvényeink nem csak soha világosan nem nevezték in specie ezen 3 megyét Alsó Sclavonia nevezetével, sőt rólok Sclavoniától egészen külön választva is tétetik törvényeinkben emlités. Ennek bizonyitásául Somsicsnak és Dessewfynek az izenet tartalmául elfogadott előterjesztései szerint hivatkoztak a RR többek között az 1490-ki diploma 12-ik §-ára s ennek következésében alkotott 1429-ki 8-ik t. czikkelyre, mellyekben külön történik Sclavonia bánjáról, és ismét külön a szerémi (syrmiumi) bánról emlités.* S most az izenet rostálásának alkalmával imígy szóllott
A hatodik rendi izenet szóban forgó részeit l.: Iratok. III. köt. 379. kk.
SOMSICS: Hivatkoztam volt én előterjesztésemben az ország megyéinek azon lajstromára, melly Verbőczyre való provocatio előrebocsájtásával a Corpus Jurisban szemlélhető, s mellyben Posega, Verőcze és Szerém megyék többi magyarországi megyék sorában, s ott is nem egymást követve emlittetnek. Én hivatkozásomat tettem a Corpus Jurisnak azon kiadása szerint, melly birtokomban van, s ez 1779-ki budai kiadás. Azonban kerületi jegyző (Dessewffy) úr által figyelmeztetődvén, csudálkozással látom, hogy a Corpus Jurisnak új kiadásában benn találtatik ugyan amaz emlitett régi lajstrom, de mellette egy új lajstrom is bé van csúsztatva, s ott az emlitett 3 megyék a magyar országi megyék sorából kihagyattak, még pedig oly eddig hallatlan móddal, hogy Verőcze v[árme]gye magához Horvátországhoz csatoltatik. Továbbá ugyanazon kiadás szerint hivatkoztam én az 1490-ki diploma 12-ik §-ára s az 1492-ki 8-ik czikkelyre, mellyekben a syrmiumi bánságról, Sclavoniától elválasztva külön emlités tétetik, és ismét hallom hogy az új editioban ezen törvények is (a régi kiadás szerint szólva) meghamisittattak,* mert Sirmium helyébe Szörény (Zewerin) tétetett, mi nagy legyen e két név közötti különbség? nem szükség emlitenem.* Minden esetre szükségesnek látom azonban a fő RRkel tudatni, hogy hivatkozásunk a régi törvénykönyv szerint történt, nem vitatván, hogy ezen hamisitás véletlen hibából, vagy más egyéb okból történt e, méltóztassanak a RR bölcsességök szerint elitélni, valjon eme tapasztalás után nem lesz e szükség törvénykönyvünk hitelessége iránt némely biztosító lépéseket tenni.
A Corpus Iuris Hungaricinek az országgyűlés idején az 1822. évi volt a legfrissebb kiadása.
Mária Terézia 1776. okt. 2-i rendeletével létesítette Szörény megyét s főispánjává Majláth József fiumei kormányzót nevezte ki. A horvát-szlavón-dalmát rendek gyűlése 1777. akt. 27-én feliratban tiltakozott az uralkodónál a megye létesítése ellen.
A (majdan közlendő) vitatásoknak többség szerinti resultatuma oda ütött ki, hogy a törvénykönyvnek hiteles revisióját szükségesnek itélik ugyan a RR, de minthogy épen a törvények javitása is napirenden forog, nem kivánnak most azonnal egy revidens commissiót rendelni, hanem azt későbbre halasztják.
Februar 4-én Ő Felségöknek közelgő születése napjára már elébb kerületileg idvezlő felirás lévén szerkeztetve, az mind a két táblán elfogadtatott.* – A RR egyébiránt a VII. urbéri czikkely iránti 5-ik és Sclavonia iránti 6-ik izenetjöket mindenekben jóváhagyva a fő RRhez által küldötték.* – A fő RR végre a bolt jus felett tanácskoztak 5-öd izben. A RR javallatát még most sem fogadták el, hanem felszóllitatni határozták, hogy ha önkény távoztatás végett a fő RR által javalt módot (a törvényhatóságok felügyelését) elegendőnek nem vélik, egy harmadik alkalmatosb módot javaljanak.*
Az üdvözlő felirat szövegét l.: Iratok. III. köt. 378.
A febr. 4-i 291. országos ülés ismertetését l.: Jegyzőkönyv. X. köt. 203. kk.
Vö.: Iratok. III. köt. 369.
