b) 1835. március 19. Kerületi ülés. Tárgy: A törvényszékek reformja tárgyában kelt főrendi válasz további vitája: eltörlik, vagy …
b)
1835. március 19.
Kerületi ülés.
Tárgy: A törvényszékek reformja tárgyában kelt főrendi válasz további vitája: eltörlik, vagy meghagyják a kerületi táblákat?
1835. március 19.
Kerületi ülés.
Tárgy: A törvényszékek reformja tárgyában kelt főrendi válasz további vitája: eltörlik, vagy meghagyják a kerületi táblákat?
Hátra van még, hogy jelentést tegyek a 19-ik martiusi kerületi ülésnek azon részéről, midőn a napirenden volt hódoló felirás tárgya feletti tanácskozás bérekesztetvén, a KK és RR az itélőszékek elrendezését folytatták. Következék pedig a VI-ik t. cz. a vármegyei itélőszékről. Itt igen sok, és lényeges különbségek vannak a két tábla véleménye között.*
A VI. tc.-nek a rendek által javasolt szövegét l.: Iratok. II. köt. 335. kk., a főrendek módosító javaslatait: Uo. III. köt. 71. kk.
A RR javallatában igy kezdődik az 1-ső §.: Az alispányi és szolgabirói, mint szinte a kerületi táblák eltörültetvén … – Erre nézve oda jelenték ki a fő RR véleményöket, miképen ők meg vannak győződve, hogy a királyi tábla s a megye törvényszéke között még egy külön itélőszékre van szükség, kivánják tehát, hogy ezen eltörlő §-ból a kerületi táblák említése kihagyassék, s arról, ami e tárgyban akár új rendbeszedés, akár csak javitás tekintetéből határozandónak itéltetnék, utóbb czélirányos intézet tétessék.* (Lásd e tárgyban a fő RRnek 155. számú levelemben foglalt tanácskozásait.*)
A főrendek javaslatának indoklása ennél sokkal hosszabb, valóságos kis jogtörténeti értekezés, amely a kerületi táblákat felállító 1723. évi törvényhozásból indul ki és a Rendszeres Munkálatok kidolgozásának során szerzett tapasztalatokat is felöleli.
L.: Országgyűlési Tudósítások. III. köt. 262. kk.
A RR e már elsőizben megvitatott,* s különben is szabályos utasitásokkal ellátott tárgyat szavazat útján kivánták eldönteni.
Az 1833. dec. 20–21-i kerületi ülések vitáit l.: Országgyűlési Tudósítások. II. köt. 497. kk. az 1834. ápr: 21-i országos ülés tárgyalásait: Uo. III. köt. 80. kk.
SZALOPEK azonban szavazás előtt szükségesnek vélte visszatekinteni azon vezérelvekre, mellyeket a KK és RR e tárgybani intézkedésökben követtek. Az 1790: 67. czikkelyben, úgymond, az foglaltatik, hogy az itélőszékek elrendezésében három fő tekintetre kell ügyelni.
1. Hogy a perek lehetőleg kevésítessenek, 2. hogy a perlekedés mentől kevesb teherrel és költséggel járjon, 3. hogy a feleknek illő biztosítás szereztessék.* Mindezen tekinteteknek sokkal inkább megfelel azon vezérelv, mellyet a RR intézkedésök alapjául választottak, t.i, hogy kiki otthon a megyében találja fel mindennemü pereinek első biráját. A fő RR védelmezvén a kerületi táblák megmaradását, gyámokul azon gyorsaságra hivatkoznak, mellyel ezen tábláknál állitólag az igazság kiszolgáltatik. Okoskodásukra feleljen meg a 40 esztendők óta folyamatban lévő pereknek nagy száma. És kérdi a szónok, hogy ha nem lehet az otthoni biróság jótéteményének örvendenünk, mivégett coordináltaték, mivéget tétetett állandó lábra a megyei törvényszék? Ha nem lehet azon javitást elérnünk, melly ezen elrendezés alapjául szolgált, akkor jobb lesz az alispányi és sz[olga]birói itélő székeket el nem törülni.* Azt mondják ugyan a fő RR, hogy a megyék törvényszékei nem birják el gyorsan az igazságszolgáltatás nagy munkáját, ha még a kerületi táblák előtt folyni szokott perek is reájok hárittatnak. De ezen perek négy tábla előtt folyván, bármi számosak legyenek is, 52 megyei törvényszékre felosztva nagy különbséget épen nem tesznek. Aztán ha a városi tanács eddigi tapasztalás szerint is, ámbár csak bizonyos napákban teljesité birói foglalatosságát, gyorsan megbirta a mindennemü városi perekbeni biróskodást, a megyei törvényszék meg nem birhatná? Hiszen különben is a pereknek szerfeletti nagy száma nem onnan ered, hogy sok per indittatik, hanem inkább onnan, hogy a meginditottak csaknem örökké tartanak s emiatt a bevégzett pereknek száma a folyvást ujon inditottakkal semmi arányban sincs. Előttünk van a perlekedési rend helyes elintézésének nagy munkája,* s csak itt tétessenek meg azon rendeletek, mellyek a felek biztosságát szem elől nem veszitve az igazság gyors kiszolgáltatására megkivántatnak, gondoskodjanak csak velünk együtt a fő RR, hogy a folyamatba hozott per örökké ne tartson, valóban nagyon meg fog a folyó perek száma kisebbedni s a törvényszékek bizonnyal el fogják birni munkájokat és nem lesz szükség az igazságszolgáltatás lassúságának hibáját egy más, szintolly nagy hibával, t.i. az igazságért folyamodás módjánák nehezitésével orvosolni; melly hibának létezését tagadni csak ugyan nem lehet, ha meghagyjuk azon itélőszékeket, mellyeknek fennállása következtében a Bács vármegyei ember Nagyszombatba kéntelen utazni, ha 12000 ftos adósságért akár pert kezdeni.* És miért kéntelen ezen távolságoknak terheit viselni? mert követelése 12 ezer, nem pedig kétszáz forint! mintha bizony a birónak, midőn adósság felett itél, az ezerek számához kellene itéletét merni, és nem ahhoz, ha valjon jó, erős és törvényes e a kötelezés; a törvényesség szabályai pedig, s a kereset igazságának képzete is egyenlők, akármennyi legyen a kereset summája, és igy ha 200 ft. felett itélhet az alispán, vagy szolgabiró, bizonnyal itélhetne egymillió felett is, e miatt tehát kár lenne a pedaneus biróságokat eltörleni, kár lenne állandó törvényszéket állitani; de mivel ennek felállitását a helybeli biróság kipótolhatlan jótéteménye javasolja, ezen vezérelvet summák nagysága miatt megtörni nem lehet, s igy ő újabban is a terhes és szükségtelen kerületi táblák eltörlésére szavaz.
Az 1791: 67. tc. szerint a jogügyi bizottság egyik feladata a perrendtartás javítása, „in quantum illam seu maior celeritas processuum iuncta tamen sufficienti securitate collitigantium seu vero maius sumptum compendium postularet”.
A szóban forgó ún. pedaneus bíróságra l. előbb a 166. old. 2. jegyzetét.
A perrendtartás reformját felölelő Ordo processualis a törvénykezési munkálaton belül a második részmunkálat volt.
Az 1723: 30. tc. által felállított kerületi táblák hatáskörébe azok az ügyek kerültek, amelyeket az 1715: 28. tc. kivett az ítélőmesteri bíróság hatásköréből; ezek között szerepeltek a zálogos javakat illető és a tiszta adósságok megvételére irányuló ügyek is, 12 000 forinton felül. (Azon alul a megyei bíróság elébe tartoztak.)
Aminthogy szavazatra tüzetvén a kérdés, Árva, Bács, Torna és Ugocsa vármegyék jelen nem lévén, Szerém pedig nem voxolván, csupán Pozsony, Sopron, Fejér, Mosony, Thurócz, Posega, Sáros, Gömör, Beregh vármegyék és Horvát ország, összesen tehát csak 10 törvényhatóságok pártolák a kerületi táblák megmaradását; azok tehát a többi 35 megye voxával újabban is eltörültettek.
Szavazat közben BERNÁTH figyelmezteté a Rendeket, hogy ők a pedaneum forumok s a kerületi táblák eltörlését együvé kapcsolták; a fő RR ellenben azt, a mi összekapcsolva volt, elválasztották s kiszemelték ami tetszett, t.i. a szabad választáson épülő szolgabirói s alispányi székek eltörlését;* ellenben ami nem tetszett, úgymint a kormány nevezésétől függő táblák eltörlése; azt félrevetették. Ő tehát maga részéről kinyilatkoztatja, hogy az összekapcsolt dolognak elválasztását csudálkozással vette, s ezt az izenetben is megemlittetni kivánja, hozzátévén, hogy ha valamelly váratlan esetben a kerületi táblák meg találnának állani, ő a pedaneum forumokat semmi esetre oda nem adja, s ezen visszalépésre szabadságát fenntartja. BŐTHY és VAY hasonlóan nyilatkoztak s kérdék, mi lesz a dologból, hahogy a kormány is oly értelemben nyilatkoznék, s a RR óvással nem élve, a pedaneum forumok eltörlését a törvényhozó test mind a két része közötti megegyezésnek nézni kéntelenittetnék, ellenben a kerületi táblák felett nem egyesülhetvén, ezek in statu quo maradnának. PRÓNAY és HERTELENDY MIKSA feleletül adák, hogy ha illyforma resolutio érkeznék is, a RRnek mindég hatalmukban állana az ellen észrevételeiket megtenni s véleményökhöz ragaszkodni. Mostan tehát ily feltételes válaszra, melly a főrendeknek könnyen rést nyithatna, hogy minden a régi lábon maradjon, annál kevésbé van szükség, minthogy SZABÓ véleménye szerint, a győztes nagy többség fel fogja tudni végzését tattani. De BERNÁTH feleletül adá, principiis obsta sero medicina paratur, és VAY emlékezteté a RRket, hogy a vallás tárgyában s az urbéri V. VII. és VIII. czikelyekben szint ily nagy, vagy talán még nagyobb többség olvadt le minoritássá. Azonban BORCSICZKY s mások többen kijelenték, hogy ők még a kerületi táblák megmaradásának, (a RRket önmagok iránti bizodalmatlansággali vádolás nélkül) fel sem tehető esetére sem állanak el a pedaneum forumok eltörlésétől, mert midőn a két rossznak orvoslásáról van szó, ha mind a kettőt el nem érhetik, készebbek egyiket orvosolva látni, mintsem mind a kettőt meghagyni. E kérdésre nézve a baranyai követek egymással ellenkező véleményben voltak. KAJDACSY megvallá, hogy neki ugyan úgy a pedanetum forumoknak, mint a kerületi tábláknak eltörlésére utasitása van, de ő Bernáthtal egy véleményben van s kinyilatkoztatja, hogy ha a kerületi táblák megmaradnának, azon esetre az alispányi és sz[olga]birói itélő székeket is meg kivánná tartani. Mire RÉPÁS felállott, és kiki önértelme szerint magyarázván, ugymond utasitását, ő nem Bernáthal, hanem szórúl szóra Nógrád és Torontál követeivel van egy véleményben. A kérdés szavazatra tüzetvén, Bernáthnak inditványa 31 voxal 12 ellen félrevettetett, s a válaszizenet mindenekben a verőczei követ* előadása szerint szerkeztetni határoztatván, az ülés eloszlott.
A főrendek válasza a szolgabírói és alispáni bíróságok eltörléséhez nem fűz megjegyzést, tehát egyetért a rendek javaslatával.
Vö. előbb, Szalopek felszólalásával.
