b) Délutáni kerületek a törvényhatóságok egyes sérelmei felett. Siófok iránt Somogy győzött, – Tarpa kérdése Beregh és Szatmár kö…
b)
Délutáni kerületek a törvényhatóságok egyes sérelmei felett. Siófok iránt Somogy győzött, – Tarpa kérdése Beregh és Szatmár között, a Commissio actáinak visgálatától felfüggesztetett.
Délutáni kerületek a törvényhatóságok egyes sérelmei felett. Siófok iránt Somogy győzött, – Tarpa kérdése Beregh és Szatmár között, a Commissio actáinak visgálatától felfüggesztetett.
A délutáni ülésekben az egyes vármegyék egyes sérelmei* lévén napi renden, e localis érdekű tárgyak kevés érdeklőt nyujtanak.
Az egyes vármegyéket érintő másodosztályú sérelmeket – összesen 38 darabot – l.: Iratok. II. köt. 129. kk.
Veszprém és Somogy vármegyék között Siófokra nézve fennforgó bészegellés kérdése,* a Veszprém részére itélt Articularis Commissio munkája ellen, a RR táblája által 1830-ban elintézés alá vétetvén, de idő rövidsége miatt a fő RR tábláján keresztül nem mehetvén, bár mi erősen védelmezte légyen is KOCSI HORVÁTH a Commissio itéletéhez ragaszkodó Veszprém jussait, most is csak abban maradt az állapodás, hogy az országos tanácskozás fonala kezdessék meg, ahol 1830-ban megszakadott, azaz: hogy az akkori végzés a fő RRhez küldessék.* De Veszprémnek azon panasza, hogy a fennforgott villongásokban tett felirást a Cancellaria 17 hónapokig felelet nélkül hagyta, sérelemkép elfogadtatott.*
A vita lényege az volt, hogy Siófok községnek a Siótól délre eső területe Somogy megyéhez tartozott s Veszprém megye régóta igényt tartott rá. Az 1807: 28. és 1827: 1. tc. a hasonló viták elintézésére az ország négy kerületének megfelelően országgyűlési bizottságokat létesített s az illetékes bizottság a vitás területet Veszprém megyének ítélte oda. Veszprém megye megkísérelte jogait a szóban forgó területre kiterjeszteni, Somogy megye azonban erőszakkal ellenállott és az 1830-i országgyűlés elé terjesztett sérelmében megfellebbezte a bizottság döntését. Az országgyűlés elrendelte, hogy az ügy a döntésig maradjon a bizottság végzése előtti állapotban, a további fejleményeknek azonban útját állotta az a körülmény, hogy a rendek e tárgyban készített izenetére a főrendek az országgyűlés bezárása miatt nem válaszoltak. Bonyolította a helyzetet az is, hogy a vitás terület lakóin az átmeneti idő alatt mindkét megye megvette az adót és egyéb tartozásokat, sőt a somogyiak 1832. ápr. 2-án nagyszabású rajtaütést is hajtottak végre a községen s jelentős kártételekét csináltak. Részletesen ismerteti a kérdés történetét Veszprém m. panasza: Iratok. II. köt. 129. kk.
Az 1830-i végzést l. az országgyűlés Irásai közt, 465. kk.
Az új formában megfogalmazott sérelmet l.: Iratok. IV. köt. 314.
Továbbá Beregh v[ármegye] azt kérte, hogy bészegellő Tarpa helységének magához lett csatolása inarticuláltassék,* Szathmár ellenben ki nem hallgatás felett panaszkodott. A RR mielőtt e tárgyban itelnének, az Articularis Comissio actáit visgálat végett kinyomtattatni rendelék.
A két megye között Tarpa mezőváros hovátartozása képezte a vita tárgyát. Az országgyűlési bizottság Bereg javára döntött és ilyen értelmű javaslatát az 1830-ban az országgyűlésnek be is nyujtotta. Ugyanakkor azonban Szatmár is beterjesztette sérelemként a bizottság döntése elleni érveit s fellépését ezen az országgyűlésen megismételte. Érveit részletesen felsorolja maga a sérelem: Iratok. II. köt. 133. kk.
