b) [A sérelmek és kivánatok további vitája.]
b)
[A sérelmek és kivánatok további vitája.]
[A sérelmek és kivánatok további vitája.]
A délutáni üléseket ami illeti, ezek május 5-ik és 6-ik napjain azon oknál fogva nem tartathattak, mivel a reggeli ülések a szokott időn tul terjedtenek. Május 4-én azonban délután a particularis sérelmek és kivánatok taglalása folytattaték.
Nevezetesen 26. Beregh vármegyének azon kivánsága, hogy a kormány Vásárosnamény és Ugornya között a Tiszán hidat épitessen, a fennálló rendszerben elegendő alapra nem találván, szótöbbséggel kihagyatott:* – Ellenben a Mármaros felé Tiszaújlaknak, Namény felől Debreczennek és Vereczke felé Galicziának vezető posta statiók felállitása iránti kérelme ugyancsak Beregh vármegyének, nem különben Árvának is a kebelében felállitandó postajárás dolgában ismételt kivánsága elfogadtatott.
Bereg megye a megjelölt helyen átmenő útvonalak országos fontosságával indokolta kérelmét; hivatkozott a megyét a tiszántúli részektől elválasztó Tisza vizén „sok nehézségekkel és akadályokkal egybeköttetett, hidasokon való késedelmes áltjárásra” s elmondta, hogy a szóban forgó helyen „a hidnak nemlétte miatt, kivált a Tisza vize áradásanak esetében, különösen a debreceni Szent György vásárkor a szekerek annyira öszvetolódnak, a hidasba lehető hamarábbi behajtás igyekezetéből, hogy emiatt gyakorta verekedésre s vérengzésre megyen a dolog, a közösülés pedig annyira fennakad, hogy némelly szegény utasok harmadnapig is kénytelenek a révnél várakozni, mig a sor reájok jut”. A küldöttség véleményében hivatkozott arra, hogy az 1825/27-i országgyűlés hasonló felterjesztésére a király kedvező választ adott, az intézkedések azonban késnek és ezért felterjeszthetőnek vélte a kívánatot. L.: Iratok. II. köt. 161. kk.
27. Szathmár vármegye és Szathmár-Némethi kir. város között az úgynevezett szathmári hegy s Oroszfalu és Résztelek iránt, nem különben ugyanazon megye és Felsőbánya városa közt Kitz-Bányára nézve fennforgó törvényhatósági kérdések* szokottan országos bizottság elitélésére bizatni határoztattak.
A bonyolult ügy lényege az volt, hogy a város az említett helyeken lakó nagyszámú nemtelen lakost ki akarta vonni a megyei törvényhatóság hatásköre alól. Részletes ismertetését l.: Iratok. II. köt. 163. kk.
28. Bács vármegyének Szabadka, s Ujvidék városai, és a Tiszai Coronalis Kerület* ellen ismételve feladott azon sérelme, melly a statera mértéknek s vásári, és utczakövezeti taxáknak önhatalmú meghatározásából ered, elfogadtatván, orvoslása sürgettetni rendeltetett. 29. ugyancsak azon Bács és Verőcze megyék közt a Zsiva szigete iránt fennforgó kérdésben mielőtt itélet hozatnék, a KK és RR az e tárgyban munkálódott országos biztosság irományait előlegesen megvizsgálni határozák.*
A tiszáninneni koronai kerület Bács megyébe kebelezett öt mezővárosból (Ókanizsa, Zenta, Óbecse, Ada, Szenttamás) és öt kisebb helységből állt. Mária Terézia 1751-i kiváltságlevele létesítette s az először csak a szerbekre érvényes kiváltságok 1774-ben a magyar lakosokra is kiterjedtek. Az 1751: 7. tc. becikkelyezte, 100 000 lakosa volt az 1840-es években.
A felsorolt tárgyakat l.: Iratok. II. köt. 165. kk.
*
Lónyay zemplényi, s Bárczay Mihály abauji követek székeiket elfoglalák. – Érdemes kerületi jegyzőnk, Dessewfy megyéjében első alispánnak választatván, követségéről köz sajnálatunkra lemondott, helyébe Temes Rendei követül Laczkovics főszolgabírót választák.
