b) Délutáni kerületekben a magyarországi megyék egyes sérelmei bérekesztetnek az erdélyi ügy, az előleges sérelmek és az V-ik Fer…
b)
Délutáni kerületekben a magyarországi megyék egyes sérelmei bérekesztetnek az erdélyi ügy, az előleges sérelmek és az V-ik Ferdinandi czimzet iránti felirások szerkesztése megrostáltatik. – Dessewffy helyébe kerületi jegyzőnek Török választatik.*
Délutáni kerületekben a magyarországi megyék egyes sérelmei bérekesztetnek az erdélyi ügy, az előleges sérelmek és az V-ik Ferdinandi czimzet iránti felirások szerkesztése megrostáltatik. – Dessewffy helyébe kerületi jegyzőnek Török választatik.*
A Kossuth által a szám élére kiemelt összefoglalás nem alkalmazkodik pontosan a szöveg rendjéhez: a három felirat szövegének a megvitatása és az új kerületi jegyző megválasztása ugyanis délelőtti ülésben történt.
A délutáni kerületeket ami illeti, ezekben május 7-ik és 8-ik napjain folyvást a magyarországi megyék egyes sérelmei valának napi renden. Nevezetesen
No 30. Győr vármegye panaszkodik Győr városának magistratusa ellen, hogy a kebelébeni nemesek házaiba katonát szállit.*
A megye jövendőbeli tökélletes biztositás okáért kivánja világos törvény által szoros fenyiték alatt elhatároztatni, hogy a kir. városokban lakozó nemesek tulajdon házaiktól se katona tartással ne terheltessenek, sem háló pénzzel magokat megváltani ne köteleztessenek”. A küldöttség úgy ítélte meg, hogy „az eddig gyakorlott szokásnak a város által lett önkényes megváltoztatása forog fenn e panaszban s ezért szükségesnek tartotta megkérni a királyt arra”, hogy addig is, mig a nemeseknek a városok eránt való kiváltságos helyzete a Rendszeres Munkálatok megvisgálásakor elintéztetni fog, a városoknak azt, hogy az e részben fennálló és törvényeinkkel öszvehangzó szokásokat magok önkénye szerint megváltoztassák s felforgassák, meg ne engedni méltóztassék”. L. Iratok II. köt. 167. kk.
ZÁNTHÓ (Győr városa) e tárgyat az adó biztosi munkálat körébe* utasittatni kérte, s HERTELENDY KÁROLY által támogattaték, ki a katona szállásolás terhét reális tehernek tekintvén, az 1715: 43. czikkelyre* hivatkozik annak bizonyságaul, hogy a kir. városokbani nemesek, városi házaiktól s földjeiktől járó mindennemű közterheket általában viselni tartoznak; világos törvény pedig nincs melly katonatartást ezen terhek közül kivenné. Midőn tehát egyesülést kivánunk, ne tulajdonitsunk magunknak olly szabadságokat, mellyek a városok többi lakosait szerfelett nyomván, inkább szakadásra, mint egyesülésre vezetnek.
A Contributionale-Commissariaticum Operatum a harmadik volt a tárgyalásra kerülő munkálatok sorában.
Az idézett tc. 5. §-a előírta, hogy a katonaság köteles tiszteletben tartani a beszállásolástól való mentességet a várakban, kastélyokban nemesi udvarokban, paplakokban, iskolákban stb., a városokban lakó nemesek házairól nem tesz külön említést.
KAJDACSY ellenben a katonatartást egyenest személyes tehernek tekintvén, hivatkozik az 1547: 78. czikkelyre, melly a királyi városokban lakó nemeseket a személyes terhek alól kiveszi;* kinyilatkoztatván egyszersmind, hogy a nemeseknek ilyes adózói terhek alá vettetését valamint most, úgy az adó biztosi munkában is, és minden alkalommal ellenezni fogja.
Nem az idézett, hanem az 1647: 78. tc. szabályozza részletesen a városban lakó nemesek viszonyát a városi hatósághoz.
Akik Győr városát támogaták (mint VÁGHY, BÖTHY, TARNÓCZY) legfőkép azon szempontbul indultak, 1. hogy a katonatartást nem lehet egyedül személyes tehernek venni, mert a nemesi curián lakó nemtelen ember nem tart katonát, ellenben a jobbágytelken lakó nemesek sokhelyütt (p. o. Pozsony v[árme]gyében) nincsenek eme teher alól felmentve, s végre a királyi városokban is házzal járó tehernek tekintetik, s azon polgár, akinek háza nincs, katonatartásra nem kénszerittetik. 2. A nemesség privilégiumánál fogva kivánhatná, hogy ezen teher alól a kir. városokban ment legyen; privilegium est strictissimae interpretationis, már pedig egy világos törvényünk sincs, melly ezen szabadságot felállitaná, s azért 3. elegendő kimélésnek nézhetni, hogy a kir. városok (ahol t. i. szokásban van a nemeseknek ezen terheltetése) nem kivánják a nemes házbirtokosoktul e kötelességnek természetbeni teljesítését, hanem bizonyos taxával megválttatni engedik. És miután világos törvényünk nem lenne, a szokás pedig nagyon különböznék, addig, míg e kérdés az adó biztosi munkálatban gyökeresen elintéztetik, az eddigi gyakorlatot sértetlen kell megtartani.
E felett ismét vetélkedés támadt Győr vármegye s Győr várossa között, a szokást mind a ketten magok mellett harczolni követelvén, s Szücs, Győr városának tettét ujabb időbeni erőszakoskodásnak, SZÁNTHÓ ellenben régi gyakorlatnak állitván.
PALÓCZY azonban a gyakorlatra nem kiván tekinteni; Jósef császár ideje óta sok alkotmány sértések jöttek közbe, s nem olly régi történet, hogy a megyék minoritásának kellett a többség törvénytelen factuma ellenére alkotmányunkat feltartani.* De ki merné állítani, hogy ama törvénytelenségek szokás erejével birhatnak? Régi törvényekre is hasztalan e részben a hivatkozás. Lehet ugyan ilyeket idézgetni a két első Ferdinánd s Leopold zavaros időszakából, midőn nyomatott a nemesség s emeltettek az akkoron kedves kir. városok. De megváltoztak az időnek napjai, felébredt az udvar, és fel a nemesség, és megalkoták az 1681: 10. törvényt, melly ama régebbieket eltörli s még a reájok hivatkozásra is tilalmat mond.* Aztán ha kérdeztetik, hol van a nemességnek eme kiváltsága megirva? felelet: azon Aranybullában, mellynek teljesitésére minden király megesküszik, s melly szerint még maga a király sem szállhat erővel nemes ember házához.* Van egyébiránt a dolognak politicai oldala is, és a szónok erősen meg van győződve, hogy a kir. városok inpolitice cselekszenek, midőn a nemeseket magoktul elidegenitik, mert szomorún fogna állani virágzásuk, ha törvénytelen terhelgetéseik miatt a gazdagabb nemesek a városukbul kitakarodnának.
Az utalás kétségtelenül az 1823. évi megyei ellenállásra vonatkozik, amikor az ország megyéinek többsége valóban nem állott ellent a kormány törvénytelen fellépésének az adószedés és újoncozás terén.
Az idézett tc. megújítja mindazokat a törvényeket, amelyek a nemesi kiváltságokat tartalmazzák és kimondja, hogy „quae hactenus … contra eadem iura et libertates regni facta fuissent, illa omni vigore et efficacia careant, et nec in iudiciis, nec extra in exemplum trahantur”.
Az Aranybulla 3. cikkelyében ígéri meg a király, hogy hivatlanul nem száll a nemesek házába, vagy falujába.
Ezek következésében Győr vármegye sérelme nagy szótöbséggel elfogadtatott.
(Folytatás jövő levelemben.)
