b) Délelőtt az urbéri (2-ik) kir. válasz felett a kerületi tanácskozás bérekesztetik.
b)
Délelőtt az urbéri (2-ik) kir. válasz felett a kerületi tanácskozás bérekesztetik.
Délelőtt az urbéri (2-ik) kir. válasz felett a kerületi tanácskozás bérekesztetik.
A reggelenként tartatni szokott kerületi ülésekben pedig május 11-ik s 12-ik napjain (Fribeisz és Bene elnökségök alatt) az urbért tárgyazta királyi válasz hátra volt részének taglalatja bérekesztetett, ily renddel:
A VII. t. cz. 2-ik §. iránt csupán az az egy észrevétele volt Ő Felségének, hogy az úriszék tartás költségeit tetemes kár nélkül el nem viselhető szegényebb földesurak könnyitéseül tett (s Ő Felsége által különben jóváhagyott) rendelésből a házipénztárra és adózó népre semminémű teher ne háramoljék. Ez csupán a világosb magyarázata lévén az ország Rendei hasonló szándékának, mellyet már azzal is nyilvánitottak, hogy bizván a megyékben méltán feltehető köz lélekben, a szegényebb nemesek részére közgyülésből kirendelendő úri széket minden napidij, s költség nélkül biráskodandónak rendelék,* a királyi válasz javallata elfogadtaték.
Vö.: Iratok. III. köt. 530.
Ellenben a VII. t. cz: 3-ik §. iránt tett azon javallatát Ő Felségének, hogy a folyó jobbágyi tartozások földesúri hatalommal eszközlendő behajtásából, s az urbéri haszonvételekből kizavart jobbágynak rövid útú viszahelyheztetése ügyében munkálandó sz[olga] biró itéletétől nemcsak az urbéri ut (mint az ország Rendei javallák), hanem a legfelsőbb helyre való folyamodás útja is fenntartassék, a KK és RR valamint már első alkalommal,* ugy most is nagy szótöbbséggel félre vetették; mert valamint a summás eljárású szolgabiró önkénye ellen elegendő biztositást találtak abban, hogy munkálódását közgyülési visgálat alá rendelték s még azon felül az urbéri utat is fenntarták; ugy másrészről a birói foglalatosságot folyamodások, s azokból eredhető önkényes kormányparancsok által törvényes függetlenségétől megfosztani, s a törvénykezés rendjét parancsolatokkal háborítani jónak nem vélték.
Vö.: Országgyűlési Tudósítások. III. köt. 568. kk. és e kötet 9. kk.
Az urbéri kicsapongások felől rendelkező 5-ik §. 2-ik szakaszában azt határozák az ország Rendei, hagy az ott kitett esetek vétségébe eső jobbágy, két személynek (a királyi válasz szerint két tanunak) jelenléttében kimondandó egy napi árestommal, a földesúr vagy képviselője által megfenyittethetik; sőt a vétség minéműségéhez képest ezen büntetés szolgabiró s esküdt befolyásával három napi árestomig az úriszék által pedig legfeljebb 8 napig ki terjeszttethetik.*
Vö.: Iratok. III. köt. 532. kk.
A királyi válasz ezt annyiban kivánta módositani, hogy a földesúr maga büntethessen 3 napig, minthogy minden aprólékos kihágás miatt a szolgabiró meghivásával nem terheltethetik.*
L.: Iratok. IV. köt. 26.
A KK és RR azonban, ha már csakugyan meg kell a földesúr (mint sértett fél) itéletének maradni, ezt csak a rögtönös büntetés szükségénél fogva megmaradhatónak, ezen tekintetből pedig, az úri hatóság fentartására is, egy napi arestommali büntethetést elegendőnek itélvén, 30 megye s a kerületek voxával 18 megye ellen, szerkeztésök mellett maradtak de a két személy kifejezésnek két tanuval leendő fölváltásában megegyeztek.
A 3-ik szakaszból, melly a határbeli erdőkben (in sylvis territorialibus) s a t. a jobbágyok által okozott károknak midőn t. i. tetemes ravaszságon s hibán kivül tétettek, megtéritéséről rendelkezik, a királyi válasz ezen szót territorialibus kitörültetni kivánja.
SOMSICS, SZÉLL és BERNÁTH a kihagyást el nem fogadták. Hogy a territorialis erdőkbeni kártételért a jobbágy az idegennel egyenlő szigorusággal nem büntettethetik, igen természetes, mert azokban faizása s a t. van, de a határon kivüli erdőkre nézve egészen idegennek kell nézetnie, s mindaddig, mig a 3.33 meg nem változtatik,* ugyan azon büntetés alá esnie, mellyel idegenek büntettetnek, kikre nézve szigorú törvényeket hoztak őseink, azon oknál fogva, mert az erdőket lakat zár alá tenni nem lehet, s őrzésök nagyon nehéz lévén, a pusztitásoknak igen kitétetvék. Különben is erdőben, akaratos ravaszság nélkül kárt tenni alig lehet. A kárnak (növendék fa levágásánál különben is becsű alá alig jöhető) megtéritése azonban nem büntetés, és igy nemcsak hogy a határonkivüli erdőket nem lehet a 3. Rész 33. czimjének büntetése alól felmenteni, de azt még a határbeli sectionalis erdőkre is kiterjeszteni kellene.
A Hármaskönyv III. rész 33. címje a paraszt jószágai által vetésekben, réteken, kaszálókon vagy erdőben okozott károk megtérítéséről intézkedik.
Ellenben BORCSICZKY, NAGY PÁL, DUBRAVICZKY, SZOMBATHELYI a resolutiót pártolván, azon tyrannicus törvényt még az idegenre nézve is igazságtalannak tarták, nemhogy a jobbágyra is kiterjesztenék. Mert midőn egy ostornyél kivágásáért a szegény embernek négy ökrét szekerét elveszik, s a fekvő vagyont nem birhatót e szerint minden vagyonnyától megfosztják, ezt csakugyan nem lehet a bűnnel arányban lévő igazságos büntetésnek mondani. Különben is czéliránytalan azon büntetés, mert a tetten kapást kivánván meg, könnyen kijátszatik, s ha történetesen effectioba vétetik; szigorúsága miatt verekedésekre, gyakran emberhalálra nyujt alkalmat. Amik az erdőknek lakat zár alá nem vethetése s a t. felől mondatnak, mindaz még nemcsak a territorialis erdőkre, de a földekre, rétekre is áll, s ki óhajthatná azért a büntetést ezekre is kiterjeszteni? Végre pedig sokhelyütt a jobbágyoknak extraterritorialis erdőkben van faizásuk, ezeknek tehát a határbeliekkel egészen egyenlő tekintetbe kell jönniök, – a jobbágy urára nézve soha sem lehet egészen idegen, mert a külső curialis erdőkbe is sokszor úri munkába kéntelen bémenni, s ami legtöbb, itt csak azon történetes kártételekről van szó, mellyek citra dolum et culpam történnek, s igy ama kemény törvény ostora alá nem jöhetnek. – Ezekhez BEZERÉDY még azt adá, hogy amennyiben ilyes kártételeknél köz fenyitéket érdemlő bűn jő közbe, annak büntetéséről más helyre tartozik a rendelkezés. Igy p. o. ki szántóföldön a gabonakeresztekben kárt teszen, csak kárpótlással tartozik, de ha felgyujtá földesura keresztjeit, kétségkivül criminaliter fog annak idejében hozandó törvény szerint büntettetni.
Ezeknek következésében a territorialis szó kihagyása nagy többséggel jóváhagyatott. (A többi végzésekről hely hijánya miatt jövő alkalommal.)
Ma, május 13-án a szerkeztetés lőn megrostálva s immár országos ülések fognak tartatni.
