a) Baloghnak 22-ik juniusi beszédje miatt a kir. Táblához legfensőbb helyről decretum érkezik, mellynek következésében Balogh not…
a)
Baloghnak 22-ik juniusi beszédje miatt a kir. Táblához legfensőbb helyről decretum érkezik, mellynek következésében Balogh notae perbe vonatik.
Baloghnak 22-ik juniusi beszédje miatt a kir. Táblához legfensőbb helyről decretum érkezik, mellynek következésében Balogh notae perbe vonatik.
Pozsony, junius 27-én, 1835.
Utóbbi levelem tudósitása június 24-ikéig terjedett. Ez napon délután az a hír kezdett szárnyallani, hogy a királyi Tábla ülésében egy decretum lőn felolvasva, melly által Balogh János barsi követ ellen, a B. Wesselényi személyében megsértett szabad szóllás orvoslása végett kerületileg meginditott üzenet felett a 22-ik júniusi országos ülésen (lásd 257. sz. levelem)* mondatott beszédje miatt notae infidelitatis per indíttatni rendeltetik. E hir villámsebességgel szárnyalt el a követek között, s olly hiteles kutfőkből látszatott eredni, hogy a KK és RR rögtönös gondoskodását felébresztené.
L. előbb, 519. kk.
Június 25-én tehát a tanácskozás szokott óráiban conferentiát tartottak, mellyre egyedül a vármegyék követei valának hivatalosak. A zárt ajtajú tanakodás részletei lapjaim körébe nem tartozhatván, e conferentiának csupán resultatuma felől adhatom tudósitásomat. Melly is ennyiben határoztatik: Hogy a KK és RR biztos adat nélkül munkálódhatni nem gondolván, az idő szerintén kerületi elnök urakat a Personalishoz küldötték azon megbízással, hogy a Rendek nevében hivatalos értesitést kérjenek. Ő Méltósága a Personalis ur ily formán válaszolt: „Igenis, érkezett Balogh János barsi követnek a 22-ik júniusi országos ülésen mondott beszédjére egy királyi Decretum, mellyben a dolog hosszasabb előadása után az foglaltatik, hogy a kir. Fiscus törvényes kötelességét teljesitse, a királyi törvényes Tábla pedig határnapot rendeljen, s a mozditandó pert elfogadja és elitélje.” A kerületi elnökök (Petrovics és Ruttkay) meghozván ezen választ a conferentiának, a KK és RR azt határozák: hogy mielőtt valamit tennének, el fogják várni, minő lépést tesz a kir. Fiscus ezen királyi decretum rendeletének eszközlésére? S hogy köztanácskozásba vétel előtt minden esetre még conferenciát fognak tartani.
Igy állott a dolog ma reggelig.* A rendes országos tanácskozásokban ezalatt némi lassúság vala tapasztalható, melly a jelen helyzet okozta feszültségen kivül leginkább onnan eredett, hogy e pillanatban csupán a szóllásszabadság és a cortesia iránti izenetek vannak a két tábla közt tractatus alatt. Amaz a fő RR által még fel nem vétetett, emez kevés időt foglal el; országos ülés pedig nem tarttathaték, mert a RR szótöbbséggel azt határozták, hogy be lévén már az úrbér feletti tanácskozás fejezve, legközelébb nem a Forumok elrendezése iránti 2-ik izenetet (melly már több hónapok előtt bényujtaték)* hanem a sérelmeket és kivánatokat fogják országos ülésekben felvenni. Az ezek iránti kerületi végzések foglalatja pedig sajtó alatt van, s még ekkorig a nyomtatás nem készült el.
Tehát jún. 27-ig, Kossuth levelének keltéig.
Ápr. 11-én. (Vö. 337. old.)
Hogy azonban az idő hasztalan ne vesztegettessék, BORCSICZKY javallatba tette, hogy valahányszor a két tábla között most kérdésben forgó tárgyak miatt kerületi ülés lészen, mindannyiszor, ha az idő meg engedi, – a polgári törvények javitásának kerületileg rég megkezdett, de az itélőszékek rendbeszedése tárgyában költ fő rendi izenet és az úrbéri kir. válasz közbejötte miatt félbeszakadt tanácskozása folytattassék.* – NAGY PÁL pedig azon javaslattal lépett fel, hogy ha egy tárgy (mint most p. o. a sérelmek és kivánatok) felvétetik, valameddig annak vége nem szakad, mindaddig a RR semmiféle inditványt se fogadjanak el. Mert ő ugyan maga részéről, ugymond, ha a teljes Szentháromságról tesz is valaki inditványt, azt így közbevetve pártolni nem fogja. – Mire KLAUZÁL, válaszul ada, miképen semmit sem kételkedik, hogy amelly inditvány a napirenden lévő tárgy berekesztését elvárhatja, azzal senki sem fogja a haladást háborítani, – a Nagy Pál javallotta általános elvet azonban elfogadni még sem lehet, mert előadhatják magokat olly súlyos történetek, mellyek minden egyébnek félretételével rögtönös pertractatiót kivánhatnak. Ő tehát jobbnak vélné az idő gazdálkodás tekintetéből azt határozni, hagy valahányszor nem lészen egyéb tárgya a kerületi tanácskozásnak, mint ami jelenleg a két tábla között napirenden forog, mindannyiszor ugyanaz nap országos ülés is tarttassék, s ott a már felvétetni rendelt sérelmek és kivánatok feletti tanácskozás folytattassék. – Klauzálnak ezen javaslata elfogadtatott.
1834. aug. 30-án a polgári törvénykönyv (Emendatio legum civilium) XXV. cikkelyének, a tized ügyének tárgyalását szakította meg az úrbéri törvényekre adott első kir. válasz kihirdetése. Vö.: Országgyűlési Tudósítások. III. köt. 471.
Ez azonban még június 24-én történt. – Csütörtökön, június 25-én a fentebb irt conferentia tartaték. – Június 25-én kerületi ülés vala, mellyben ZARKA a cortesia iránti 3-ik izenetet köz iratra bocsájtás végett felolvasá.* Utóbb a Gravaminalis munka körébe tartozó némi szerkesztések rostáltattak. – Végre PÉCHY FERENC három inditványt tőn: 1.) Hogy a diaetalis napidijak iránti törvényczikkely praeferenter sanctionáltassék.* (Mint már több izben, úgy most is el nem fogadtatott.) 2.) Alkottassék egy törvényczikkely, melly által kötelességébe tétetik a kir. Curiának, hogy még ezen ország gyűlése alatt is (hahogy az hosszasabban tartana) civilis perekben is itéljen. – Erre azonban az 1830: 6-ik czikkelyt* megváltoztató valóságos törvény kivántatván, az azonban a bévett constitutionalis formáknak veszedelmes következményű változtatása nélkül csak diaeta végével sanctionáltathatván, inditványának elfogadása szótöbbséggel lehetetlennek itéltetett.* – 3.) Vagy legalább e jelen diaetán minden esetre oly törvény hozassék, hogy jövendőben országgyűlése alatt is itéljen a kir. Curia minden nemű perekben. – Mire a RR voxok többségével azt határozták, hogy ezen törvénynek különös megalkotása csak azon esetre lehetne szükséges, ha az országgyűlésnek bérekesztése diplomatice tudva lenne. Ez még, most nem tudatik, következésképen hivatalosan ma is csak a diaeta elején hozott junctim végzése áll.* Ha tehát folyni fog az országgyülése, illető rendszeres helyütt* hozandnak a RR e részben határozást. Ha pedig bérekesztése diplomatice tudatni fog: akkoron felmarad szabadságuk, hogy excerpált tanácskozásra is feltartott egyéb tárgyakkal, p. o. a jobbágytelek használatával járó terheknek,* az arányositó pernek* s más az úrbér integritásához tartozó kérdéseknek elintézésével együtt erről is különös törvényt alkossanak. – Melly szerint az inditvány most elhalasztatott.
Az izenetet l.: Iratok. IV. köt. 244.
Vö. előbb, a 152. old. 22. jegyzetével.
Az idézett tc. arra való tekintettel, hogy a Rendszeres Munkálatok megtárgyalása előreláthatólag hosszú ideig tart, a korábbi szokástól eltérőleg úgy rendelkezett, hogy a következő országgyűlés tartama alatt csak a királyi és báni tábla tartson törvénykezési szünetet, a többi törvényszék folytassa munkáját.
A kérdés előzményeire l. a 35. sz. országos sérelem vitáit, 366. kk.
A kir. propositiókra adandó válasz vitája során alakult ki a rendeknek azaz elve, hogy az első három Munkálatot csak együttesen terjesztik fel királyi szentesítés alá; ezzel akarták elejét venni annak, hogy az udvar az úrbéri tárgy befejezése után a számára kellemetlenebb tárgyak megvitatását az országgyűlés bezárásával akadályozza meg.
A Publico-Politicum Operatum keretében került volna sor az országgyűlés szervezeti reformjára.
Az úrbéri I. tc. 6. §-ában hivatkozik a törvényjavaslat szövege a később megállapítandó közterhek viselésének kötelezettségére a jobbágytelek haszonvételének megvásárlója részéről.
Az úrbéri VII. tc. 6. §-ának d) pontjában van arról szó, hogy a közbirtokosságokban az arányosítást „a meghatározott elvek szerint” kell végrehajtani, az elvek meghatározására azonban csak a polgári törvénykönyvben került volna sor.
Ma szombatra, június 27-ére, a cortesia iránti 3-ik izenet meghitelesitése végett kerületi ülés vala rendelve, ez azonban mihamar zárt ajtajú conferentiára változott, mellyen a megyei követeken kivül a kir. városiak is jelen voltanak.
BALOGH tudni illik felállván, a gyülés kezdetén mindjárt ily értelemben szóllott: A 22-ik júniusi országos ülésben mondott beszédem miatt mai napon a királyi Fiscus részéről bizonyos perbe idéző levelet kaptam, mellyet mint a szabad szólláson ejtett sérelmet Bars v[árme]gye részéről a T[ekinte]tes Rendeknek bémutatok.
Erre az auditoriumnak és a jelen nem lévők követeinek tudtul adatott, hogy a megyék követei a királyi városokéival egyetemben zárt ajtónál kivánnak magok közt értekezni. – Mire azok kimenvén az ülés conferentiává változék. – PALÓCZY felolvasá az idéző levelet, s a keresett levélnek ahhoz csatolt másolatját. – A vád azon alapul, hogy Balogh János barsi követ a báró Wesselényi szentségtelen beszédjét jóváhagyni nem iszonyodott (impium sermonem approbare non abhorruit), ezért a kir. Fiscus a hűtelenségről szólló törvényekben kiszabott büntetést kéri. – A királyi Tábla megjelenés határnapjául 22-ik augustust rendelé.
A tanácskozó RRnek véleménye többfelé ágazott. Voltak, kik nádori közbenjárást javalva, ezen lépés sikere reménységének azon fő elvet valának készek feláldozni, mellyet a KK és RR a Wesselényi ügyét tárgyazta üzenetben kijelentettek, t. i. hogy közgyülésbeni beszéd notae per tárgya nem lehet.* – Kik tehát igy vélekedtek, azon izenettől s felirástól is készek valának elállani, s mind a két actióra nézve csak a közbenjárás utjára térni. Ily forma értelemben szóllott (mint mondják) RAGÁLYI is, aki a nyomban következő lapon* előadott kerületi beszédjének elveit ujólag fejtegeté. Mások azt az izenetet, felirást, s abban kijelentett szabad szóllási elvet a maga helyzetében hagyva, javalták a közbenjárást a végett, hogy a per levátába ne vétessék. – NAGY PÁL (ugy halljuk) ily forma véleményben volt, de azon hozzá tétellel, hogy ha csak egy-két tag ellenzené is az intermediatiot, attól kész elállani. – Mások végre, s ezek közt Baloghnak legmeghittebb barátai is, a szabad szóllásnak érdeklett elvét tekintették a legfőbb dolognak s kijelentették, hogy ezt semminemű emberi tekintetnek vagy sziv érzelmének fel nem áldozzák. – Következőleg az intermediatio utját csak ezen elv fenntartása mellett, sőt annak fenntartása végett lennének elfogadni készek. – A conferentia végzés nélkül oszlott el, azon hozzátétellel, hogy jövő kedden ismét az fog tartatni. (Az ülés részletei lapjaim körébe nem tartozhatnak.)
„…az illyetén esetek a hivtelenséget követő kemény büntetésre, az élet és jószág elvesztésére intézett súlyos keresetnek, mellyet a közönséges állomány elleni nyilvános és megátalkodott feltámadás von maga után, tárgyai nem lehetnek …” L.: Iratok. IV. köt. 241.
L. később, a b) pont alatt.
Ma van közgyűlés Bars vármegyében, hol Baloghnak ügye előforduland. Ezt azért emlitem, mert szoros öszeköttetésben van az országgyülési köztanácskozásokkal; s azokra kétségtelen béfolyással lesz Bars v[árme]gye Rendeinek mai határozata.
