c) Országos ülésben a sérelmeket és kivánatokat folytatják: Gr. Butler 20 ifiu nevelésére tesz a Ludoviceumban alapitványt. – Kub…
c)
Országos ülésben a sérelmeket és kivánatokat folytatják: Gr. Butler 20 ifiu nevelésére tesz a Ludoviceumban alapitványt. – Kubinyi Ferencz nógrádi követ.
Országos ülésben a sérelmeket és kivánatokat folytatják: Gr. Butler 20 ifiu nevelésére tesz a Ludoviceumban alapitványt. – Kubinyi Ferencz nógrádi követ.
Ma julius 11-én országos ülés tartaték. Időközben kijövén a sajtó alól a 22-ik júniusi országos ülés naplókönyve,* mellyben Baloghnak a kérdéses beszédje is foglaltatik, (lásd 257. számu levelemet*) TARNÓCZY e közt, és követ társának a redactor kezéhez nyomban béadott beszédje között, mellyhez alkalmazva tették küldőikhöz is jelentésöket, némi különbséget vett észre. T. i. ahol a Wesselényi beszédjének helybenhagyásáról van szó, ott a redactio a Censorok megjegyzésével a helybehagynám szó helyett (mellyet a szólló követ úr beadása szerint én is eként közlöttem) helybenhagyom szót tett, azt hogy talán nem vétenék ha magamévá tenném, eként feltételesen a redactio is meghagyván. – Tarnóczy tehát előre bocsájtván, hogy követtársa egyedül házi körülállásai miatt az ülésben jelen nem lehet s ebbéli kötelességében el nem járhat: – anélkül hogy a naplókönyv vagy censorok hitelességét feszegetni akarná, a diariumba feljegyeztetni kéré, hogy ő s követtársa azon kifejezésről máskép emlékeznek, t. i. feltételesen, amint követtársa a redactiónak bé is adta volt, s küldőiknek is akép jelentették. Kivánságát több okokkal támogatá, – miből vitatás támadott, s a többség itélete szerint az végeztetett, hogy a naplókönyv úgy van szerkesztve, amint a beszéd mondva volt* mai napnak vitatásai, természet szerint szintén naplókönyvbe igtatandók lévén. (Erről is bővebben jövő levelemben.*)
L.: Jegyzőkönyv. X. köt. 446. kk.
L. előbb, 519. kk.
A felszólalás jogosságát bizonyítja, hogy a beszéd említett kifejezései Kossuth szövegében is (l. előbb, 519. old.) a Tarnóczy által követelt értelemben vannak meg, s ismeretes, hogy a nevezetesebb szónokok esetében Kossuth is a szónokoktól elkért szöveg alapján dolgozott.
L. később, ugyancsak röviden, 576. old.
Ezután folytattaték a sérelmek, s kivánatok vizsgálata, – melly alkalommal a Ludoviceumot tárgyazta pontnál* BREZOVAY jelentette, hogy nagylelkű hazánkfia, Gr. Buttler János oly summa alapitványt tett, amennyi 30 ifiúnak nevelésére megkivántatik.* Inditványt tevén, hogy ezen nagylelkű hazafi tett különös törvényel örökíttessék. Ami hangos éljen között, a nádori jelenés béadása idejére feljegyeztetni határoztatott.*
Az országos sérelmek és kívánatok sorában a 3. számú volt ez a tárgy; kerületi tárgyalásakor (l. előbb, 303.) a rendek úgy határoztak, hogy függőben hagyják addig, mig a nádor a kérdés helyzetéről és az alapítványok értékéről jelentését be nem adja.
„…a fentttisztelt gróf annyi sommát áldozott a haza oltárára, amennyi 20 ifjaknak az intézetben leendő felvételére s állandó neveltetésükre törvény rendelése szerént megkivántatik, de … az ajánlhatás jussát több nemes megyékre általruházván … egyszersmind azt is világosan elrendelé, hogy az ajánlások vallásbeli különbség nélkül történjenek”. Jegyzőkönyv. XI. köt. 50. – Buttler gróf már korábban is tett alapítványt egy növendékre, ezt egészítette ki húszra. Alapítólevele megnevezi az ajánlásra feljogosított 13 megyét, az alapítvány összegét pedig 126 666 forintban jelöli meg. Az alapítólevelet l.: Iratok. IV. köt. Függelék, 14. melléklet.
A júl. 11-i 324. országos ülés naplóját l.: Jegyzőkönyv. XI. köt. 37. kk. Az országos ülések naplói részletesen ismertetik a sérelmek és kívánatok vitáit, amelyek ismertetését Kossuth fontosabb tárgyak miatt elmellőzi. A viták alapjául a rendek kerületi ülésben elhatározott észrevételei szolgálnak – l.: Iratok. IV. köt. 247. kk. – a viták eredményeként kialakult és a főrendekhez átküldött szöveget l.: Uo. 291. kk.
*
Kubinyi Ferencz, Nógrádnak volt nagyérdemű követe Prónay János helyébe választott képviselője, székét elfoglalá.
