b) Balogh János Bars vármegye Rendei által követségében ujólag megerősittetik.
b)
Balogh János Bars vármegye Rendei által követségében ujólag megerősittetik.
Balogh János Bars vármegye Rendei által követségében ujólag megerősittetik.
A mostan szőnyegen forgó országgyűlési tárgyakkali szoros kapcsolat miatt leveleim körébe múlhatlanul tartozónak itélem, a Balogh ügyét tárgyazta Bars vármegyei közgyűlésről a megye nyilvános jegyzőkönyvén alapított hiteles tudósitást adni. Melly ebből áll:
„Miután a Balogh 22-ik júniusi beszédje következésében Bars v[árme]gye királyi] rescriptum küldetett, arra azonban a megye Rendei június 27-éről felirást küldöttek s általa követjöket, Balogh Jánost a hűtelenségi kereset alól felmentetni kérték volt:* július 7-éről ujabb k[irályi] válasz által adatott tudtokra Bars megye Rendeinek; miképen Ő Felsége nagy megháborodással értette, hogy Balogh Jánosnak szabadossága ujabb vakmerőséggel tetéztetett az által, hogy beszédjét más alakban adta elő küldőinek, mint ahogy, mondotta (értvén az ő beadása, s a később censurált és megállapitott napló könyv közötti különbségeket*) s ezáltal Ő Felségének rendeletére a szóllás szabadsága korlátozásának gyanúsitása erányoztatott.* Eszerint Balogh a hűtelenségi vád alól felmentve nem lévén, a barsi főispány* július 23-ára egyenesen követválasztás végett közgyűlést hirdetett, s itt minden szavazat szüksége nélkül igen kevés kivétellel csaknem közértelműleg a nagy számmal egybesereglett KK és RR ezeket végezték:
Balogh jún. 22-i beszédét l. előbb, 519. kk. – A kormány a perbefogással egyidejűleg Bars megyének is utasítást küldött, hogy Balogh helyett válasszon új követet, ez ellen írt fel jún. 27-én a megye.
Az ezzel kapcsolatos vitákat l. előbb, 567. kk.
Vö. az 567. old. 21. jegyzetével.
Keglevich János gróf, a főrendi tábla egyik legkonokabb konzervatív tagja.
A főispány ezen közgyűlést egyenesen más követnek választására, a megye végzése nélkül törvényellenesen hirdetvén ki, ez által pedig a megye Rendeinek jussai sértve lévén, valamint hogy ők más követet választani nem is szándékoznak, ez eránt a jegyzőkönyvbe óvást tenni szükségesnek látják. Egyébiránt:
Miután Ő Felsége a megye által tett alázatos felirás után Balogh János követ urat a hűtelenségi vád alól fel nem mentette, sőt egy újabb vakmerőséggel, t. i. csalfa jelentéstétellel terhelné, ez eránti igazolását azonban elfogadott (s jegyzőkönyvbe is tett) nyilatkozásából megértették a megye Rendei, és így kérdéses beszédjére nézve ha nem is kivánnak biráskodásba bocsájtkozni, teljes tovább is reménységök, hogy miután kiki a maga szavainak, de főkép szándékának legjobb magyarázója lévén, követünknek ezen beszédjéből minden rosszlelkűség s ártani kivánó igyekezet távol lett volna, ő ezen vád alól a törvény útján is fel fog oldatni, annyival inkább, mert ő ezeket ép akkor mondotta, midőn a Statusok táblája B. Wesselényi esetjében a szóllás szabadságát megsértve tartván, ezen sérelem orvoslásán igyekezett, és így egyedül a szóllás szabadságának fenntartása s tettleges gyakorlása czéljából mint a törvényhozó test tagja az alkotmány biztos paizsa alatt vélvén személyét helyheztetve lenni, minden a köz Status, és Ő Felsége elleni támadás szándéka nélkül, csupán a megye utasitásai által pártolására bizott elveknek, úgymint az urbéri V-ik czikkelynek, (melly tárgyban történt B. Wesselényi kiejtése is) és a szabad szóllás mindenkori fenntartásának kivívására czélzott, és igy a B. Wesselényi beszédjére nézve ő is nem a szavakat, hanem inkább az elveket érintvén, ezen elveket fennérintett utasításainál fogva a megye Rendei most is feltartják és elfogadják, s azért követjöknek kérdéses beszédjét annál inkább sem vélhetik az 1723: 9. fenyitéke tárgyának,* mivel a szólló követ épen azon beszédje folytában a Status és Ő Felsége elleni legkisebb támadást nyilván kárhoztatván, a hívtelenséggel épen ellenkező elvet állitott fel. És miután az 1723: 7. t. cz. rendelése* a királyi ügyvéd által elmellőztetett, és a tartott beszédre, melly a gyülés eloszoltával egyedül a küldők birósága alá tartoznék, a hűtelenségrőli 1723: 9. cz[ikkely] alkalmaztatik: innen támadt a KK és RRknek a szóllás szabadságára és a megyéknek az 1791: 14.* által biztositott önállású hatóságára nézve eredett sulyos aggodalmak, s ez által okoztatik most az elővett lépések folytatásával támadott ama nagy sérelem, melly a törvény tettleges elmagyarázásával, s kinek kinek nagy veszedelmével az alkotvány alapját tevő szabad szólláson ejtetik. Melly sérelmet még vérzőbbé teszen ama körülmény, hogy bé nem váratván a naplókönyv kijövetele, a támasztott vád feladásokon feneklik. – Azért, nehogy ezen sérelmes tetteknek jövendőre is szabadon szólló hazafiaknak a tanácskozásoktóli eltávolitása legyen gyászos következése, Balogh János urat a megye Rendei követjöknek tovább is megtartatván s megerősitvén, kötelességének teljesítéséree utasitják.”
Vö. az 572. old. 11. jegyzetével.
L. uo.
Vö. az 528. old. 17. jegyzetével.
Ez után következik a határozás, hogy Ő Felségéhez a per megszűntetése végett újabb felirással fognak járulni, – az ország többi megyéit közremunkállásra felszóllitják, – követeiknek meghagyják, hogy a Felség eránti bizodalom megcsökkentésére czélzó sérelemnek orvoslását elő mozditani törekedjenek. Végre minthogy Balogh János úr a megye jussainak védelmében fáradozván követsége ideje alatt jutott ezen pernek vádja alá, azon viszonzatnál és állásánál fogva, mellyel e tekintetben a megyével összeköttetik, az ő védelmére ügyészi pártfogás rendeltetett, s e végett a maga idejében eszközlendő megjelenésre Szabó János tiszti főügyész felhatalmaztatik. – Költ s. a t., kiadá Lipovnyiczky Vilmos főjegyző.
