a) A KK és RR a felirási czimzet iránt véleményöknél kerületileg 6-od izben is megmaradnak,
a)
A KK és RR a felirási czimzet iránt véleményöknél kerületileg 6-od izben is megmaradnak,
A KK és RR a felirási czimzet iránt véleményöknél kerületileg 6-od izben is megmaradnak,
Pozsony, augusztus 1-őjén, 1835.
Július 30-án kerület. – Elnökség: Ocskay és Darvay. – Napi rend a két tábla közt huzamosab idő óta fennforgó tárgyakban legközelébb vett főrendi izenetek.
I. Az V-ik Ferdinándi czimzetet illető V-ik viszonizenet.*
L.: Iratok. IV. köt. 379.
OCSKAY elnökileg jelenti, miképen a Főherczeg Nádor kötelességébe tette az elnökségnek a KK és RRket Ő Herczegsége nevével felszóllítani, hogy valamelly középútat gondoljanak, mellyen aggodalmunknak is elég tétethessék, s a felirások is fölterjesztethessenek.
SZLUHA és ANDRÁSSY a már több izben inditványba jött középutakra hajlandóságukat nyilatkoztatják, annyival inkább, mivel a czimzet által nemzeti függetlenségünket veszélyeztetni nem itélhetik.
NAGY PÁL ezen állitást egészen alá nem írhatja, mert nemzeti függetlenség tekintetében nemcsak maga a függetlenség realitása, hanem annak emblemái, jelei is fontos tekintetet érdemelnek. Igaz ugyan, hogy hazánk önállását biztosító törvényeinken kivül van nekünk más két különböztető jelünk is, melylyek nyilván kiáltják, hogy Magyarország az újon alkotott Austriai Birodalomnak, vagyis az örökös tartományoknak részét nem teszi. – Egyik az: hogy mi csak addig vagyunk az Austriai Ház uralkodása alatt, mig 3-ik Károly, 1-ő Jósef és 1-ő Leopold leánymaradéki ki nem halnak. Ezen (a szónok által nem óhajtott) esetben királyválasztási jogunk felébred, az austriai örökös tartományok ellenben az uralkodóház többi collateralis ágaira szállanak, sőt végső magszakadás esetére végrendelés (testamentaria dispositio) alá is tartoznak.* – Másik különböztető jel az „Apostoli” királyi czim, mellyet Szent István király nyervén Sylvester pápától a koronával egyetemben, az egyenesen csak magyar királyi czímzet*. Azonban csakugyan jobbnak látná, ha még a névsorszám is hozzájárulna függetlenségünk többi jeleihez, arról tehát semmi esetre le nem mond, s igy más módot nem tud a felakadásbóli kimenekvésre, mint azt, hogy boriték nélkül küldjük fel a fölirásokat, vagy a Nádort megkérjük, hogy azokat Ő Felsége elébe juttassa.
A Habsburgok nőágának örökösödését III. Károly az 1713. évi osztrák pragmatica sanctioban hirdette ki; Magyarországra az 1723: 1–3. tc. elfogadása következtében terjedt ki érvénye.
A magyar király „apostoli” címét Mária Terézia kezdte használni 1756-tól azzal a megokolással, hogy az Szent István kora óta megilleti a magyar királyt. XIII. Kelemen pápa ezt a megokolást nem fogadta el, de új kiváltságként megadta Mária Teréziának és utódainak az apostoli királyi címet.
PALÓCZY erre némi történetirati megjegyzéseket tőn. Nem gondolja bizonyithatónak, hogy az „Apostoli” czimzettel Szent István király; vagy utói éltek volna, ámbár kik Sylvester pápa idejére szeretnek visszamenni, ezt igy emlegetik. Diplomatice tudva van azonban, hogy e czimmel legelsőben Maria Theresia élt. Igaz ugyan, hogy szint ezen királyné a Szent István rendjét alapítván* azt mondotta, hogy ő csak uj életre hozza azt, mit már első királyunk alapított volt. De hiszen az mind heraldice, mind diplomatice meg van mutatva, hogy Szent István semmi rendet nem állitott, sőt a vitézi rendek akkoron még szokásban sem voltak, s hogy hazánkban a Zsigmond állitotta Sárkány Rend volt legelső*. – Hivatkozik továbbá a „Hof und Staats Druckerey” betűivel és igy a Ministerium tudtával még az elhunyt fejedelem életében nyomtatott katonai almanachra,* mellyben most uralkodó királyunk V-ik Ferdinánd, ifjabb magyar király czíme az örökös tartományok koronaörökösi czimzetétől szorgosan megkülönböztetik. – Megemliti végre, miképen szabadságink irígyei, alkotmányunk ellenségei úgyis azt terjesztik felőlünk, hagy a mi képviseleti rendszerünk, s törvényhozási részvétünk nem egyéb a könyörgés – instantia – jusánál. A javallott középutat tehát azért sem fogadhatja el –, mert ha fölirásinkat minden boriték nélkül könyörgő levél kép nyujtanánk bé Ő Felségének, elleneink méltatlan vádját magunk megerősitenénk. Vitatás közben szóba jővén, hogy az austriai császári czím alkotásakor Ő Felsége az ország törvényhatóságaihoz szétbocsájtott körlevelében nyilván kijelenté, miképen azon czim felvételével hazánk függetlenségének ártalmára lenni nem akar,* – NAGY PÁL megemlité, hogy ő nem egészen elégszik meg az 1807-ki diaetának e részbeni munkálódásával, mert hasonló nyilatkozást nyervén a királytól, azt törvénybe kellett volna foglalnia, s ő ugy véli hogy a RR most sem lennének a czim elvállalásával megelégedve, hanem törvényt kivánnak. – Erre BORCSICZKY, SZÉLL, s mások válaszul adák: hogy ők az 1790-ki törvénnyel teljesen meg vannak elégedve,* s nem új törvényt alkotni, hanem csak azt magok is tenni, s mások által is teljesittetve látni kivánják, amit azon törvény biztosította függetlenségünk hoz magával.
Mária Terézia 1764-ben létesítette a Szent István-rendet, azzal a céllal, hogy erősítse az udvar és a magyar uralkodó osztályok kapcsolatát; a rend magyar tagjait a magyar kancellár hozta javaslatba a külföldieket az osztrák államkancellár.
Az ún. Sárkány-rendet 1408-ban alapította Zsigmond; a rend vallásos köntöse alatt a pártharcok során felülmaradt nagybirtokos bárói csoport és a király érdekszövetsége húzódott meg.
Militärschematismus des österreichischen Kaiserthumes. Wien, 1835. VIII. 1. „Ferdinand V. jüngerer König von Ungarn” stb.
Vö. a 427. old. 8. jegyzetével.
Ti. az ország függetlenségét biztosító 1790: 10. tc.-kel. (Vö. a 497. old. 11. jegyzetével.)
RUDICS óhajtott volna olly boldog lehetni, hogy meggyőződését követve, a RR eddigi többségével szavazhasson, de utasitásánál fogva középútra voxolni kéntelen. – SZIRMAY ellenben e szavakkal voxolt: ellenkező utasitásom nem jött, gondolkozásom nem változik, maradok az előbbinél, – Igy VAY is annyival inkább, mert ő, úgymond, a fő RR izenetében minden ok nélküli megátalkodásnál nem lát egyebet.
Szavazatkor az utolsó alkalommal (július 20-án*) középútra szavazott 13 megyék száma, ezúttal hattal szaporodott. – Szavaztak név szerint valamelly középút elfogadására Nyitra, Sopron, Győr, Veszprém, Baranya, Fejér, Esztergom, Mosony, Pesth, Árva, Bács, Thurócz, Posega, Verőcze, Szerém, Gömör, Marmaros, Csongrád, és Krassó, összesen 19 megyék, az Egyházi Rend s a Jászkun Kerület. – Horvátország jelen nem volt. – Ellenben a többi 30 megye és a Hajdú Kerület, s igy még mindég nevezetes többség az V-ik Ferdinándi czimzetnél megmaradott; az izenet feltétele, további vitatás nélkül, Zarka, mint kerületi jegyző ügyes tollára bízatván.
A júl. 20-i szavazás eredményének ismertetését l. előbb, 587. old.
