a) Főrendi ülések a békési sérelem és az excerpták tárgyában. (Amabban 3-or, ebben 2-szor.)
a)
Főrendi ülések a békési sérelem és az excerpták tárgyában. (Amabban 3-or, ebben 2-szor.)
Főrendi ülések a békési sérelem és az excerpták tárgyában. (Amabban 3-or, ebben 2-szor.)
Pozsony, január 2-án, 1836.
December 30. 1835. orsz. ülés a fő RRknél.
Olvastatott a szóllás szabadságán ejtett sérelmek iránti 11-ik izenet.* Ennek ellenében a fő RR minden vitatás nélkül öszekiáltottak, hogy most is előbbi véleményöknél maradnak.
L.: Iratok. VI. köt. 95. kk.
Következett a békési sérelem tárgyábani 3-ik izenet.*
Uo. 96. kk.
Erre nézve B. EÖTVÖS főpohárnok emlékeztetni kivánta a RRket, hogy 1825-ben szintén gyülési határozás miatt Nógrád megyébe kir. biztos küldetvén, azt az országnak egybengyülve volt Rendei egész nyugalommal fogadták,* s hasonló eset történt Arad vármegyével is 1790-ben.* – De továbbá azon hallatlan tételt is védelmezé a szólló zászlósúr, hogy a megyéknek éppen nincs helyes okuk a levelezési jussal különös kiterjedésben kérkedni, mert törvényt senki sem mutathat felőle, s ámbár 1825-ben országgyülési egyezkedés tárgya volt, de a felterjesztett javalatban Ő Felsége meg nem nyugodván, a dolog abban maradott, s az e tárgybani kir. resolutio ellen az országos Rendei nem repraesentáltak.* A szónok pedig olly képzetet táplál alkotványunk értelme felől, hogy ahol törvény nincs, ott a kir. resolutiók szolgálnak törvény helyett, kivált ha az országgyüléséhez intéztettek, s a RR ellene felirást nem tettek. (!)
Vö. a 120. o. 7. jegyzetével.
Uo.
Vö. a 63. o. 20. jegyzetével.
GR. ZICHY KÁROLY (Vas v[ármegye] adm[inisztrátora]) ellenben emlékezteté a fő RRket, miképen tegnapi napon a sérelmek tömegében azon inditványa fordulván elő a Statusok táblájának, hogy a törvénytelen parancsok aláirói büntetés alá vonattassanak, ezt a fő RR azon oknál fogva nem fogadták el, mivel alkotványunk e részben más oltalmat nyujt, azt t. i., hogy a törvényhatóságok a felsőbb parancsok ellen felterjesztést tehetnek, vagy a diaetára sérelemkép feladhatják.* Már pedig Békés v[árme]gye éppen ez alkotványos jussal él a jelen esetben félő tehát, hogy a fő RR saját elvökkel összeütközésbe jőnek, ha a felterjesztést akadályozzák. Minél fogva a szónok ugy vélekedik, hogy a sérelmet fel kell bocsátani.
L. előbb, 338. o.
B. BEDEKOVICS ellenkező meggyőződésben volt; mert amint nem tagadja, hogy a törvényhatóságoknak jusok van sérelmi panaszt az országgyüléséhez intézni, ugy az is bizonyos, hogy az ország Rendei csak azon esetre járulhatnak a felterjesztéshez, ha a feladott panaszt valóságos sérelemnek itélik. Már pedig a jelen esetben csak akkor egyezhetnének meg a főRR a felirásban, ha vagy azt elismernék, hogy akármi történjék is a megyék gyülésein, a legfőbb felügyelés hatalmát biró Királyi Felségnek semmi esetre sincs jusa vizsgálatot rendelni, s a dologba bétekinteni, vagy pedig azt: hogy a kérdéses körlevélben semmi olyas nem foglaltatik, ami az emlitett kir. jus gyakorlatára méltó okot szolgáltatna. A szónok pedig lehetetlennek véli, hogy a fő RR e kettő közül akármellyiket elismerhessék. Annyival inkább ragaszkodik tehát e táblának előbbeni véleményéhez, mivel a későbbi történetek s a mindennapi tapasztalás nyilván bizonyitja, miképen a megyék, névszerint Békés v[árme]gye is gátlás nélkül gyakorolják közlevelezési jusokat, e részben tehát megszoritás ellen panaszkodni sem ok sem alkalom.
Az ORSZÁGBIRÁJA szintén ugy vélekedett, hogy ha törvény, jó rend vagy közbátorság ellen történik valami a megyék gyülésein, Ő Felségének nemcsak jusa, de főfelügyelési tiszténél fogva kötelessége is vizsgálatot rendelni. – Egyébiránt mint Elnök ha nem közértelem, legalább igen jeles többség szerénti végzésnek jelenti, hogy a fő RR előbbi véleményöknél most is megmaradnak.*
Ilyen értelmű válaszizenetüket l.: Iratok. VI. köt. 159.
Ezután felvétetett az excerpták iránti 2-ik izenet.* – Ennek bévezető szakaszában általános nyilatkozást bocsátanak a RR előre, hogy t. i. nem szorithatván magukat azon főrendi elvhez, miszerint csak a törvényfogyatkozás vagy visszaélések miatt halasztást nem szenvedő tárgyakhoz kivánnak járulni, a rendelkezést oda is kiterjesztik, hol akár törvény nem léte hátramaradást okoz, vagy káros szokásokat csusztatott bé, vagy változott körülményeknél fogva igazitást kiván, amennyiben az elhalasztásból a hazára kár háramlik.
Uo. 89. kk.
Mire azonban
B. EÖTVÖS főpohárnok azon javaslattal lépett fel, hogy ne csak ne közelitsenek a fő RR, sőt inkább átaljában adják tudtul a KK és RRknek, hogy semmi némű excerptába nem ereszkednek. Már – ugymond – 3 kegyelmes királyi válasz érkezett olly értelemben, hogy az urbéren s azzal összekötött tárgyakon kivül e diaetán más fel ne vétessék. Miután tehát ez Ő Felségének elhatározott akaratja, nekünk – ugymond – csak az engedelmesség dicsősége maradt fenn!! – BELÁNSZKY püspök szintén minden excerpták ellen szavazott.
De PALUGYAY püspök, B. BEDEKOVICS és B. PRÉNYI főispányok, nem különben a TÁRNOK előadásai következésében oda ütött ki a fő RR szembetünő többsége, hogy kivált miután már némelly excerptákat e tábla el is fogadott, mások iránt pedig egyezkedésbe bocsátkozott, a tárgyak most is egyenként felvétessenek, s különös alkalmazásban itéljék el a fő RR, mellyek s mennyiben egyeznek meg az excerpták iránt kitüzött elveikkel, miszerint csak azokat vélték elfogadandóknak, mellyek vagy az urbérrel összeköttetésben vannak, vagy rendszeres pertractatio nélkül elintézhetők, egyszersmind mulhatatlan szükség által parancsoltatnak, vagy jeles közhasznot igérnek.
E szerint tehát a tárgyak egyenként felvétetvén első volt: A szóbeli perek biróságáról szólló törvényczikkely.* – Ezt a TÁRNOKMESTER a most emlitett általános elvekre alkalmazva, nem vélte olyannak, melly az excerpták sorába felvétethetnék. – Azonban B. BEDEKOVICS, LÁNCZY, PALUGYAY s az ORSZÁGBIRÁJA felvétethetőnek itélték. – B. PRÉNYI pedig a RRkel egyetértőleg nemcsak hasznosnak, de különösen a szegényebb osztályok tekintetéből, ugy időnyerés mint költség kimélés végett mulhatlanul szükségesnek is tartotta, hogy a 60 Ftot felül nem haladó világos és nyilvános keresetek szóbeli biráskodás utján elitélhetőknek rendeltessenek.
Uo. 39. kk.
A fő RR tehát a tárgyat in thesi az excerpták közé elfogadván, amennyiben már e tárgyra nézve az itélőszékek elrendezése sorában nagyobbrészt megkészült az egyeség, felvették a még kérdés alatt lévő pontokat. S ezek közt különösen a 7-ik § iránt a kir. városokra nézve nem lévén még egyesülés: mert a RR azt kivánták, hogy a szóbeli követelések elitélésére szabad szavazattal 3 birák választassanak, mégpedig a városi tanács tagjainak kirekesztésével, a feljebbvitel pedig a város tanácsához történjék, – a fő RR ellenben a feljebbvitel iránt megegyeztek ugyan, de első biróság hatalmával a város biráját két tanácsbelivel kivánták felruházni. – E részben most is nemcsak el nem fogadták a RR véleményét, sőt a városi tanácsnak ugy itt, mint a következő szakaszban a kerületekre és szepeségi XVI városokra nézve adott feljebbvizsgáló biróságot, ámbátor már mind a két tábla hozzájárultával megerősitett országos végzés volt, eltörülték, s első birónak a tanácsot rendelték.*
Válaszukat l. uo. 166. kk.
