b) Ludovicea, – Museum, – Nemzeti Theátrom. Előleges sérelmek 3-ad izben.
b)
Ludovicea, – Museum, – Nemzeti Theátrom. Előleges sérelmek 3-ad izben.
Ludovicea, – Museum, – Nemzeti Theátrom. Előleges sérelmek 3-ad izben.
Pozsony, február 3-án, 1836.
Január 28-án kerület. Praesidium: Palóczy, Fekete. Felvétetett azon kerületi küldöttség jelentése, melly a Ludovicea katonai intézet, Nemzeti Museum és felkelési concurrentialis fundus iránt, a Nádor által beadott hivatalos tudósitás következésében véleményadás végett volt kiküldve.* És pedig:
A küldöttség kiküldésére l. a dec. 30-i kerületi ülés végzését, 339. o.
I. Ami átaljában az ország pénztárait és fundusait illető számadásokat tárgyazza: Az 1826–1829-ik esztendőkről szóllóknak megvizsgálása 1830-ban az országos összeirásban munkálódó küldöttségre bizattatván, ez azokat hijány nélkül találta.* A jelen küldöttség tehát csak azt javalja, hogy az ország pénztárnoki hivatala által a számvevő hivatalnak már béadott 1830–1834-ki számadások megvizsgálása felől a szükséges intézetek még ezen országgyűlésén megtétessenek. Erre a RR KUBINYI és BŐTHY javaslatára azt határozák, hogy mivel az országos összeirás tárgyában kirendelt küldöttség munkálodására még szükség leszen, az emlitett évekrőli számadásokat is ez vizsgálja meg. Jövendőre pedig a számadások évről évre rendesen béadassanak.
Az országos pénztár és az alapítványi pénztárak szóban forgó elszámolásai megtalálhatók OL, Nádori lt. Praesidialia 1832. XXIV. sz. és Arch. Regn. Lad. XX. Nr. 18. Fasc. B. 6. sz.
II. Ami a Ludovicea katonai intézetet illeti, e részben a Nádor hivatalos tudósítása három részre oszlik. Az 1-ő rész a hajdani váczi Theresianum épületét érdekli,* s itt a választmány ugy vélekedik: hogy mivel ezen épület becsáron több próbatételek után sem adatathatott el, azonban évről évre romlik, s tatarozása sok költségekbe kerül, szükség hogy árverés utján, bár becsü áron alól is eladattassék. Ezen véleményt a KK és RR elfogadták. A 2-ik része a pesti épületről szóll, mellynek épitési költsége 1834 végéig 397,988 pengő forintokra van kitéve. A választmány ugy találta: hogy ezen summába 9793 ftok, mint még meg nem tett, s csak 1835-ben teendő költségek is bé vannak számitva, melly különbségre nézve a küldöttség tökéletes felvilágositást vél szükségesnek. Ez is elfogadtatott. Végre a 3-ik rész az intézet pénztárának jelen állapotját illeti. Itt a Nádor tudósitása biztos reményt nyujt, hogy az intézet f. é. november 1-ő napján a két alsóbb osztályok felvételével megnyittathatik, s az ifiak száma a következő négy években évenként egy uj osztállyal szaporittatván, ezen idő multával az intézet tökéletes fennállásra jutand. De a pénztár ereje a szükséges költségek pótolására, legnagyobb takarékosság mellett is alig elegendő, ugy hogy a kamatok fizetésébeni hátramaradás, vagy rendkívüli kiadások könnyen zavart okozhatnának. Szükség volna tehát, hogy az ország Rendei az intézet biztos fentartásáról még a négy esztendők békövetkezése előtt gondoskodjanak. Ezt a választmány is szükségesnek itélvén, e végett a Nádort megkéretni javallá, dolgoztatná ki az alapitvány jövedelméből ki nem kerülő rendkivüli szükségek jegyzékét, hogy ehhez képest a fennmaradást biztositó rendeletek még ez országgyülésén megtétethessenek.
A király 1808-ban a váci Theresianum épületét adományozta a létesítendő katonai akadémia céljára; az 1827: 17. tc. azonban úgy rendelkezett, hogy a rendeltetésének meg nem felelő épületet el kell adni és árát az akadémia pénzalapjához kell csatolni.
PALÓCZY előterjeszté, miként küldői kivánják, hogy ezen intézet folyvást az országgyülése felvigyázása alatt álljon, s a nevelés rendjéről, sikeréről, és különösen arra nézve, hogy a nevendékek nemzetiségöket el ne veszitsék, minden diaetára jelentés tétessék. Illy biztositékok mellett, hogy az intézet már valahára valósággal létesitessék s állandó lábra tétessék, Borsod vármegye rendei országos subsidiumként minden törvényhatóságokra aránylag kivetendő 100 ezer pengő ftot kivánnak ajánltatni; magok részökrül pedig, különösen hogy egy praesenta jusával birjanak,* 6666 f. 40 xr alapitványt ajánlanak.
Azaz: hogy évente egy általuk ajánlott növendék jusson be az intézetbe.
Ezen lelkes buzgóság köztetszéssel fogadtatván s törvényczikkelybe is iktattatni határoztatván, egyébiránt köz vala a RRnek értelmök, hogy az országos ajánlás summájának meghatározásába a szükséges adatok nélkül most nem bocsátkoznak, hanem helybehagyják a választmány javaslatát, s megkérik a Nádort, tegyen közlést ez iránt a RRhez. E végzést mindazonáltal ugy kell érteni, hogy az intézet állandó biztositására szükségesnek találtatandó summa felajánlását a RR már mintegy most elhatározták, s nem az ajánlást magát, hanem csak annak mennyiségét függesztették fel a kért értesitéstől.
Köz volt egyébiránt a RRnek óhajtásuk, hogy ezen intézet, mellynek gyakorlati gyümölcsözését a haza már 28 évek óta várja,* már valahára csakugyan megindittassék, és mivel a tudósítás biztos reményt nyujt hogy f. é. november 1-ő napján megnyittathatik, s négy évekig, minden éven egy osztályal szaporittathatik, – BEZERÉDY a reményt valóságra vágyott érleltetni, s azért inditványt tőn, iktattassék törvénybe: hogy a Ludovicea katonai intézetben a tanitást és nevelést folyó 1836. november 1-ő napján meg kellessék kezdeni. Semmit sem kételkedvén; hogy a valóságos meginditás szemmel látása hazánk törvényhatóságait s vagyonosb fiait még buzgóbb részvétre fogja éleszteni. – KUBINYI pedig különös gondoskodásra méltónak tartotta, hogy az ország Rendei magára a nevelés módjára is kiterjesszék gondosságukat, s tegyenek olly intézeteket, miszerint a nemzeti nagylelküség alapitotta nevelőházban a magyar hazának fiai ne csak katonákká, de magyarokká s polgárokká is neveltessenek. A tolnai inditványhoz tehát azt teszi, neveztessék a Ludovicea-beli nevelés rendszerének kidolgozására országos küldöttség.
A katonai Ludovika Akadémia felállítását az 1808: 7. tc. rendelte el s egyszersmind törvénybe iktatta a létesítmény részére felajánlott tekintélyes alapítványokat is.
A tolnai inditványt SZOMBATHELYI és FÁY némileg korának találták, leginkább azért, mert anélkül hogy a nevelés rendszere országgyülésileg megállapittatnék, a megnyitást nem éppen kivánatosnak, sőtt ha erre ki nem terjed az ország előleges gondoskodása, magát az intézetet is pártfogást alig érdemlendőnek nyilatkoztaták. A szükségek pótolásáróli bizonytalanságból meritett ellenvetést ZARKA és BŐTHY a hivatalos tudósitás és fentebb emlitett végzés kifejtésével eloszlatván, a nevelési rendszer fontos tekintetének BEZERÉDY, PÁZMÁNDY, DEÁK, HERTELENDY MIKSA előterjesztései szerint az által lőn megfelelve, hogy valamint a T. t. czikkely, mielőtt még csak tanácskozásba is vétetnék, törvénybe iktattatott,* s amint az országos összeirás elhatározásával ezen szavak: juxta idaeam diaetaliter elaboratam már előre elhatároztattak,* ugy itt is a tolnai és nógrádi inditványokat lehet egyesiteni, s jövő első novemberre a megnyitást ugy elhatározni, hogy a tanitás a még e diaetán azon törvény sanctionálása előtt kidolgozandó systema szerint kezdessék s folytattassék. Ezt pedig kidolgozni annyival könnyebb lesz, minthogy erre már az 1808-ki acták közt sok előkészületek találtatnak.*
Ti. azáltal hogy az úrbéri I. tc. 6. §-ában mint egyidejűleg meghozott törvényre hivatkoztak rá. L.: Vö. Iratok. V. köt. 69. kk.
Azaz: az 1827: 7. tc. bevezető soraiba („ut. conscriptio regni pro clavi rectificationis portarum deservitura, juxta ideam diaetaliter stabilitam … peragatur”) az összeírási utasításra utaló kifejezés már akkor bekerült, amikor az utasítás maga még nem készült el.
A „Nemzeti Katona Academia” tervének kidolgozására kiküldött országgyűlési bizottság munkálatát l. az országgyűlés Irásai között, 129. kk.
A végzés tehát abban egyesült: hogy a KK és RR izenetjökben ki fogják mondani, miképen ők a nevelési rendszer kidolgozására választmányt neveztek, s felszóllítják a főRRket, hogy ahhoz magok közül is nevezzenek tagokat, mert törvényt szándékoznak alkotni, hogy a Ludovicea f. é. november 1-ő napján megnyittassék, s a nevelés a még e diaetán kidolgozandó (vagyis a törvényczikkely szavaival szólva kidolgozott) systema szerint megkezdessék. A törvénycikkely illy értelemben nyomban az izenethez csatoltatni határoztatván.
Végre abban is elfogadtatott a küldöttség véleménye, hogy az 1827 óta tett ajánlások törvénybe iktatassanak.
Januar 29-én kerületi ülés. – Elnökök: az előbbiek.
SOMSICS figyelmeztetni kivánta az Elnökség által a Personalist, hogy a naplókönyv két utolsó köteteiben az országos végzés ellenére a tárgyaknak oldalaslagos rövid kijelelése elmaradt, – s ezáltal a napló valóságos tömkeleggé lőn.* – FÁY pedig kivánta, hogy mivel a követek ezen hoszas országgyülésén gyakran változtak, azonban névvel a naplóban meg nem neveztetnek, majd ha a napló végén a követek lajstroma elkészittetik, tétessék ki minden követnek követségi pályája kezdete.* – Mind a kettő elfogadtatott.
A Jegyzőkönyv-ben 1835. szept. 22-étől valóban hiányzik a vitatott tárgyaknak a lapszélen való kiemelése, s csak 1835. dec. 19-én jelenik meg újból. (Ebből következtetni lehet arra is, hogy mennyire késett a napló kinyomtatása.)
Az országgyűlés két tábláján megjelent főrendek, ill. követek névjegyzékét az országgyűlés végeztével kinyomtatták és vagy a Jegyzőkönyv, vagy az Iratok utolsó kötetéhez hozzákötötték. Ez azonban sajnos nem minden fennmaradt példány esetében történt meg. – Az 1832/36-i követnévsorban már valóban feltüntették a követváltozásokat és azok időpontját is.
Ezután VAY szükségesnek találta, hogy a Ludovicea-beli nevelés rendszerének kidolgozására rendelt választmány kinevezése nem a Personalis által, hanem titkos szavazat utján itt történjék. – HERTELENDY MIKSA a már elébb munkálódott küldöttséget* kivánta megbizni, – DEÁK (tagja ezen küldöttségnek) uj választást sürgetett; részint nehogy a választmányok perennalizálásának veszélyes elve divatba jöjjön, részint mivel több tagokra van szükség s különösen olyakra, kiknek (mint p. o. Szentpálynak, ki az Ingenieur Academiában* neveltetett) a dologról tudomások van. – A többség scrutinium által uj küldöttséget választani határozott, – melly a RR részéről 16 vármegyei, 2 egyházi, 4 kir. városi, 1 sz[abad] kerületi, s 2 jelen nem lévők követeiből fog állani.
Ti. a dec. 30-án kiküldött bizottságot. (L. előbb, 339. o.)
Az 1717-ben alapított bécsi mérnök-iskolát (Ingenieur-Schule) 1756-ban fejlesztették mérnöki akadémiává (Ingenieur-Akademie). Ez volt a monarchia egyetlen hadmérnöki tanintézete, sok magyarországi növendéke is volt.
Ezután a Nemzeti Musaeum tárgya lőn felvéve. Mellyről most csak röviden. (A bővebb tudositást máshova tartván.*)
A részleteket l. a következő számban.
1. Jankovics Miklós gyüjteménye* az országgyülés jováhagyásának reménysége alatt 100 ezer p. ftokért megvétetett. Ennek több mint fele már kifizettetett, a hátralévő summának lefizetésére a Nádor tudositását helybehagyó választmányi jelentés 5 p[ro]cento kamatra kölcsönpénzt vétetetni javal, az intézet jövedelméből apródonként visszafizetendőt. – A RR igen nevezetes többséggel a kölcsönzés idaeáját félrevetették, és az egész vevésbeli summát, a duplicatumokat* is odaértve, (mintegy 120 ezer ftban) megajánlották.
Az előzményekre és részletekre l.: Országgyűlési Tudósítások. IV. köt. 423. kk.
Ti. a könyvek másodpéldányait. (Ezeket a küldöttség nem javasolta megvételre.)
2. Gr. Illésházy* könyvtárt ajándékozott a Museumnak. – Hálás emlékezettel törvénybe tétetik.
Vö. a 391. o. l. jegyzetével.
3. A Museum épületje* olly rossz karban van, hogy már tatarozást sem fogadhat el, s falának hasadékain a patkányok keresztül futkosnak. Ugy hogy már nem arról van szó, akarunk e muzeumot alapitani, hanem akarjuk e, hogy a milliók értékét felütő nemzeti kincs épület hijánya miatt semmivé legyen? A törvényhatóságok mégis nem nagy részvétet mutattak, mert csak 18 megyei követ érezte magát felhatalmazottnak, hogy uj nemzeti épületre többet kevesebet (többnyire 500 ezeret) ajánljon. – Erre tehát most ajánlás nem történt.
A Nemzeti Múzeum gyűjteményei a jelenlegi épület 1837-ben megkezdett felépítése előtt a Land-strasse és a Hatvani utca – mai Tanács körút és Kossuth Lajos utca – sarkán levő épületben voltak ideiglenesen elhelyezve. Leírásukat l. Schams, Fr.: Vollständige Beschreibung der Königlichen Freystadt Pest in Ungern, Pest, 1821. c. munkájában, 186. kk.
4. Horvát Istvánnak, a Széchényi-féle Országos Könyvtár őrjének, személyéhez kötött 2000 p. ftnyi évenkénti tiszteletdij határoztatott. (Erről méltó tisztelet adásául majd bővebben.)
A concurrentialis pénztár kamatjai a Muzeum gyarapitására fordittatni, s a Ráday könyvtár* 53.618 p. fton megvétetni rendeltetett.
Ráday Pálnak, Rákóczi kancellárjának, s fiának, Ráday Gedeonnak nagyértékű könyvtárát és kéziratgyűjteményét a család a Nemzeti Múzeum részére ajánlotta fel megvételre. A megvásárlást több országgyűlés elhatározta, a végrehajtásra azonban nem került sor, s a gyűjteményt végül 1861-ben a dunamelléki református egyházkerület vásárolta meg.
Továbbá Borsodnak Pesten országháza épitésére tett inditványát a többség nem fogadta el. – Csak 22 megye pártolá még most. – De egy diszes Nemzeti Theatrom felállitására 34 voxal 11 ellen 400 ezer p. ft. ajánltatott.
A legközelebbi napokban az előleges sérelmek vétettek fel 3-ad izben, a RR mindenre nézve maradtak véleményöknél. – Tanácskoztak a Theátromról, – s felvették a Buda-Pesti hid tárgyát.*
Mindezekről olv. bővebben a következő számban.
