a) Az excerpták hátra lévő része ötöd izben a fő RRknél.
a)
Az excerpták hátra lévő része ötöd izben a fő RRknél.
Az excerpták hátra lévő része ötöd izben a fő RRknél.
Pozsony, martius 16-án, 1836.
Utóbi levelem tudósitásai martius 7-ikénél végződtek.
Martius 8-án orsz. ülés a Fő RRknél.
Folytattaték a kiszemelt tárgyak (excerpták) iránti tanácskozás ötödizben.*
A rendek ötödik izenetét e tárgyban l. Iratok. VI. köt. 295. kk.
I. A törvényhatósági tisztviselők büntető hatóságára nézve a két tábla között az egyességet leginkább az gátolja, hogy a főrendek olly törvény alkotásában megegyezni nem akarnak, melly a politialis büntető hatóságból a földes urakat kizárná; a KK és RR pedig állhatatosan azon elvnél maradnak, hogy a törvények megszegéséből eredő közvétségek büntetésének jusa a földesurat sem törvénynél, sem törvényes gyakorlatnál fogva eddig sem illette, s mivel ez igy van, most midőn az urbéri VII. t. czikkely által az urbarialis bot is kivétetett az úri önkénynek kezéből, azt politialis hatóság formájában ismét kezébe adni, s egy egész osztályt születésénél fogva büntető biróvá tenni bizonyosan nem fogják.
A TÁRNOK úgy látja, hogy a törvénymagyarázat felett különbözik a két tábla értelme, s e helyzetben egyesülést még képzelni sem lehet. A RR által rendszeres intézkedés nélkül czélzott változtatása az eddigi rendszernek a közbátorságot veszélyeztetné; s azért a szónok nem tarthatná magát jó hazafinak, ha a KK és RR véleményének elfogadására szavazna. – BELÁNSZKY püspök Verbőczy 3-ik része 28-ik czimjére* és Sigmond 3: 11. czikkelyére* támaszkodva azt állitá, hogy a magyar törvényhozás büntető hatósággal ruházta fel a földesúri hatalmat. – GR. BATTYÁNYI IMRE is aként vélekedett ugyan, hogy vásárok alkalmával, s némelly más esetekben csakugyan birt a földesúr is büntető hatalommal, azt tehát eltörültetni ő sem kivánja, de megegyeznék olly intézetben, melly ezen hatóság visszaéléseit megkorlátozná. – Az ORSZÁGBIRÁJA magát ezen törvényes nevezetet jurisdictio Dominalis elegendő bizonyságnak állitja, hogy a földesurak büntető hatalma országunk törvényeivel egyidős. És amint sohasem volt szándékában ennek hatóságát nagyobb bünökre is kiterjeszteni, úgy másrészről mielőtt a helybeli hatóságok aként elrendeztetnének, hogy rögtönös fenyiték félelmével a kicsapongások ellen gátul szolgálhassanak, a földesurak hatalmát egészen elvenni annyit tenne, mint gyilkolásokra s háboruságokra kaput tárni és elszakitani a féket, melly nélkül népet kormányozni nem lehet. Miután tehát nemcsak afelett különbözik a két tábla véleménye, hogy mi tanácsos? de a felett is, mi törvényes? nincs egyeb hátra, mint az: hogy a tárgy melly iránt egyesség nem készülhet, egészen elmellőztessék.
Az idézett cím arról szól, hogy hogyan kell megvenni a károkat és adósságokat azokon a parasztokon, akiknek vagyonuk és örökségük nincs.
Zsigmond 1405. évi idézett dekrétumának nem a 11., hanem a 10. cikkelye intézkedik úgy, hogy a parasztok ellen az igazságot „primitus et primarie in praesentia ipsorum dominorum terrestrium legitima prosequi debeant”.
B. PRÉNYI: Ha arról meg tudna győződni, hogy a közcsendesség veszélyeztethetik, ha csekély politialis kicsapongásokra a büntetés nem épen pillantatnyi rögtönösséggel következnék, osztoznék az előtte szóllók véleményében. Ezt azonban nem hiheti, másrészről a közrend fenntartására a RR javaslatát elegendőnek, a földesur követelt hatalmát pedig, ha valahol gyakoroltatnék is, (általánosan bizonnyal nem gyakoroltatik) csak törvénytelen bitorlásnak vallja, és mulhatlanul szükségesnek véli, hogy annyi millio polgártársaink személye az önkény durva bilincseitől mentté tétessék, s azért RRkel szavaz. – AZ ORSZÁGBIRÁJA feleletül adá, hogy csekély szikrából gyakran nagy égés következett. – E szerint a RR javaslatának több pártolója most sem akadván, a NÁDOR végzésnek jelenté, miképen a fő RR nem lennének idegenek, hogy az uri hatalom visszaélései ellen korlátok vonassanak de eltörlése a fennálló rendszer változtatását vonná maga után, ez pedig kimeritő systematica intézkedés nélkül nem tanácsos.
II. A pereknek országgyülés alatti folytathatására nézve a fő RR véleménye jelenleg többfelé ágazott.
A TÁRNOK semmit sem tart hazánkra olly károsnak, mint a hosszu diaetát, attól fél pedig, hogy ha még csak az igazság kiszolgáltatásának felakadása sem fog többé az országgyülések hosszasságának ellentállani, azon rossz (!) egészen elhatalmazik. A felterjesztésben tehát soha meg nem egyezik. – B. BEDEKOVICS hasonlóképen, még pedig annál is inkább, mert a RR javaslatának olly kitünő jeles czélja van, t. i. az igazságszolgáltatásnak előmozditása, hogy ha felterjesztetnék, lehetetlen volna Ő Felségének helybenhagyását megtagadnia. A szólló főispány pedig e dolgot az országgyülés coordinatiojára való ösztön gyanánt feltartani kivánja. – Szintén a felterjesztés ellen szavaztak: BELÁNSZKY, B. EÖTVÖS, GR. ZICHY FERENC és B. ORCZY.
Az ORSZÁGBIRÁJA oda nyilatkozott, hogy a dolog gyakorlati lehetetlenségét bizonyitó okok a RRnek még egyszer előadassanak; de ha kivánságoktul el nem állanak, a felterjesztés ne elleneztessék. – Az EGRI ÉRSEK, a VESZPRÉMI PÜSPÖK és B. VAY MIKLÓS hasonló értelemben szavaztak.
GR. BATTYÁNYI IMRE csak a feljebbvitt perekre nézve volt hajlandó a RR javallatához járulni. – B. PRÉNYI és GRÓF ZICHY KÁROLY ezen javallatot akként módositották, hogy a feljebb vitt polgári perekben csak ugy és akkor itéljen a kir. Curia, ha és amennyiben a (minden esetre elsőbbséggel biró) büntető perek megengedik.
A vélemények ezen elágazásában a NÁDOR végzésnek jelenté, hogy a fő RR elő fogják még egyszer okaikat terjeszteni, de a törvényjavaslatnak Ő Felsége elébe terjesztését tovább nem gátolják. – E szerint olvastatván maga a törvényczikely, annak azon javaslata ellen, hogy diaeta alatt a szokott törvényszüneteknek helye ne legyen, az ORSZÁGBIRÁJA erősen kikelt. Ezt teljes lehetetlenségnek állitotta. Elismeré hogy az ő székét más könnyen bétöltheti, de ő a mindennapi ülést nem birja, mert lehetetlen hogy a vér ne tóduljon az ember fejébe, illy állapotban pedig bajos biróskodni. – A TÁRNOK ellenben emlékezteté az országbiráját; miként a büntető perek most is törvényszünet alatt is itéltetnek, s ő nem hiszi, hogy polgári perek vizsgálatánál jobban főbe tóduljon a vér, mint büntető pereknél. Ő maga is a jelen diaeta alatt három tárnoki széket végzett, mégis Istennek hála él, és egészséges. – A NÁDOR feleletül adá: hogy ha országgyülésen kivül is van némi pihenésre szükségök a biráknak, csak azért is, hogy az előadók a perekkel elkészülhessenek, diaeta alatt méginkább van, s azért a RR javaslatát oda módositják a fő RR, hogy a kir. Curia országgyülés alatt csak a szokott törvényfolyamati időkben itéljen.
III. A porták kiegyenlitése tárgyában Horvátországra nézve fennforgó különbség iránt a RRket csak a ZALAI FŐISPÁN pártolá. – Ellenben KUKULYEVICS, a BÁN, a TÁRNOK, GR. KEGLEVICS JÁNOS, B. EÖTVÖS és BELÁNSZKY püspök, most is azon véleményt védelmezék, hogy Horvátország portáit a magyarországiakkal összekeverni, s ennek következésében szaporitani nem lehet. – A TÁRNOK különösen kérdé ki viseltetik nagyobb bizodalommal a Nádor iránt, azok e, akik feltételhez kötik bizodalmukat, vagy akik (mint a szónok is) Ő Cs. Kir. Főherczegségében vakon és határtalanul megbiznak?
Erre a NÁDOR: Hálás szivvel fogadom Excellentiádnak bizodalmas nyilatkozását, de nem gondolom hogy a KK és RR véleményökhözi ragaszkodása kevesb bizodalomnak jelét viselné. Itt törvény értelme forog kérdésben, és miután a kérdés felvettetett, el is kell döntetnie, mert én sohase fogom magamnak azt a hatalmat tulajdonitani, hogy de intellectu legis magam személyében egyedül itéletet hozzak. Annak okáért kinyilatkoztatom, hogy míg a kérdés el nem döntetik, én a porták kiegyenlitése munkáját meg nem tehetem. – TÁRNOK: Ha igy áll a kérdés, akkor tehát Ő Felsége elébe kell terjesztetnie, mert a törvénymagyarázathoz a királynak is szava van. NÁDOR: A fő RR előbbi véleményöknél maradnak.
