b) a RRknél 3-ad izben.
b)
a RRknél 3-ad izben.
a RRknél 3-ad izben.
Ekép elkészitvén 2-ik válasz izenetjöket,* Azt a KK és RR april 15-én Laczkovics és Trsztyenszky elnökségök alatt tartatott kerületi ülésökben vették tanácskozás alá. – Miután a RR inditványi jogára nézve teljes kiterjedésbeni óvás tétetett, a Ludoviceabeli oktatási rendszer adott vitatásra alkalmat.
L.: Iratok. VII. köt. 345. kk.
HERTELENDY MIKSA t. i. köz nemzeti kivánatnak látván, hogy ezen intézet folyó évi november 1-ő napján megnyittassék, miután a fő RRnek az oktatási rendszer kidolgozására nézve tapasztalt ellenkezése olly akadályt görditett elinkbe, mellyet már az idő rövid volta miatt sem lehet e diaetán elháritani, ezen nevelőháznak az 1808-ki rendszerhez képesti megnyitására reá áll, olly feltétel alatt: 1.) hogy a küldöttség minden esetre kimenjen, s az időközbeni gyakorlatot gondos szemügyre véve, a jövő országgyülése elébe körülményes véleményt s nevelési rendszert terjesszen, 2.) a tudományok hazai nyelven tanitassanak, s be se vétessék senki, aki nem tud magyarul, amint a bécsujhelyi s bécsi intézetekbe* nem vétetik, ha nem tud németül. A német s franczia nyelvek pedig csak extraordinarie tanitassanak.
A bécsújhelyi Theresianische Militär-Akademie-t Mária Terézia alapította 1752-ben; a monarchia legfontosabb tisztképző intézete volt. – A bécsi műszaki akadémiára l. a 441. o. 29. jegyzetét.
BŐTHY a RR előbbi véleménye mellett maradott. Mert miután a RR már az 1808-ban kidolgozott oktatási rendszert rossznak mondották, lehetetlen megengedniök, hogy az ifjuság ily rossz rendszerhez képest neveltessék. Annyival inkább nem lehet pedig ebben megegyezniök, mert ha különösen katonákat akarunk is ez intézetben neveltetni, de akarjuk ugy, hogy polgárok lenni meg ne szünjenek, pedig fájdalom; jelenleg a polgár amelly órában katonává lesz, polgár lenni megszünik. Ezt szem elől elvesztenünk nem lehet, s mintsem úgy létesüljön a Ludovicaea, amint a fő RRk akarják, inkább azt kivánja a szónok, hogy belőle soha semmi se legyen. Igy LÓNYAY s mások is készebbek valának a tett ajánlást visszahúzni, mintsem megegyezni, hogy az intézet az 1808-i hibás rendszer szerint a nemzetiség kárára megalapittassék.
BEZERÉDY azonban a RR e részbeli aggodalmát némileg enyhülhetőnek véli ideiglenesen a torontáli javaslat által,* s nem mintha megelégednék, hanem azon szomoru helyzetben, mellyben vagyunk, midőn t. i. arról van szó, ha ismét semmivé legyen e a 28 évek óta forrón táplált nemzeti óhajtás, Torontál követe inditványát, mint kisebb rosszat conciliatiokép elfogadta, s a hajótörésből amennyit lehet, annyit kivánt megmenteni.
Vö. Hertelendy Miksa javaslatával.
SZOMBATHELYI akként nyilatkozott, hogy a torontáli inditvány keble kivánatinak meg nem felel. Azon elveket, mellyek ezen intézet nevendékjeit polgári érzetiből kivetkeztetve, az absolutismus nyomorult eszközévé alacsonyithatják, magyar nyelven is csak úgy kebelbe lehet csepegtetni, mint németül; akarja tehát látni, mi s hogy és miként fog tanittatni? mielőtt megegyezzék, hogy tanitassék. Azon elvben sem ért egyet Tolna követével, hogy inkább hibásan neveltessenek az ifiak, mint éppen nem. Ha az empiricai tudományokra nézve nem tagadná is ezen állitást, de hol a polgári életről, s a gyenge kebelbe csepegtetett termékeny elvekről van szó, ott inkább kivánatos a semmiség, mint a fonákság, mert amazon idő segithet, de a fonák elvek magvaiból keletkezett buja gyomot nehezebb kiirtani, mint termékennyé tenni a mezőt, melly parlagon hevert. Nem is olly roppant s kipótolhatlan a veszteség, melly előttünk áll e dologban, mert ha e diaetán már nem lehet, maradjon a jövőre, addig dolgoztassék ki a rendszer, ne felejtsék a RR, hogy a tanitókat a kormány nevezi, fontolják meg következményeit annak, ha a megalapitásból kizárják a nemzeti béfolyást, a szólló követ legalább elhatározottan kimondja, inkább semmi se legyen, mint anélkül legyen, hogy a rendszer itt kidolgoztatnék.
ZMESKÁLL ellenveté, hogy ha valaki olly nevelési rendszert gondol felállíthatni, mellyből a kormánynak béfolyása egészen kirekesztetnék, annak gondolati az álom képzelgés világából lennének meritve.
Mire SZOMBATHELYI imigy felelt: Én ezt nem mondottam, hanem csak azt sürgetém, hogy a nemzet béavatkozása illő mértékben meglegyen. Egyébiránt mondottam volna bár, s habár az álom világából lett volna is ezen képzelet meritve: ellenben ha találkoznék, aki azt merné vitatni, hogy egy nemzet a maga költségén akarván nevelőházat állitani, annak elrendelésébe mégis a nemzetnek béfolyása ne legyen, annak elvei a servilismus világából lennének meritve. Meglehet hogy álmok, miket hazám virágzásáról képzelek, én álmomban is szeretek édes honom javával foglalatoskodni, s azon álmaim gyönyörködtetnek leginkább, mellyeknek képzelményibe a szabad haza boldogságának szép ideája keveredik; ez én nállam igy van, mig mások az ébrenlét helyzetét a hon kárára forditják.
BALOGH Bihar és Békés követeivel tökéletesen egyetértett.* Nemcsak nem polgár jelenleg a katona, sőt ellensége a polgárnak; ha tehát áldozunk nevelésökre, áldozzunk úgy, hogy ne az absolutismusnak vak eszközöket, hanem a polgároknak védeket neveljünk. Arra, hogy magyarul tanittassanak a tudományok, különös óvásokra nincs szükség, mert olly absurdum csak senkinek sem juthat eszébe, hogy Magyarországon, magyar académiában a tudományok németül tanittassanak. De az a kérdés: mi tanitassék? s erre a szónok, mielőtt tudná hogy mi, inkább azt mondja: semmi.
Vö. Beőthy és Szombathelyi felszólalásával.
Erre NAGY PÁL azt az elvet vitatá, hogy a katonának az absolutismus vak eszközének kell lenni(!) s hogy a katonák számára nem lehet a liberalismusnak chatedrát állitani. – Mire BALOGH: Én sem akarok a Ludovicaeában a liberalismusnak chatedrát állitani, mert azt hiszem, van ennek egy hatalmas professora: az idő szelleme, s chatedrája az egész világ. De akarom, hogy a katona polgár is legyen, hogy a constitutióra esküdjék, hogy a hon java, hon szeretete feküdjön keblében, s ha ez ellen kivánják fordítani, készebb legyen fegyverét letenni, mint hazája hóhérjának lenni. Igy LÓNYAYt is leginkáb Sopron követe győzte meg arról, hogy az oktatási rendszer itt kidolgoztatnék. Hát valjon az absolutismusnak neveljünk mi vak eszközöket? Olyakat neveljünk, kik egy törvénytelen parancs következésében a megyék házai ellen legyenek készek fegyvereiket forditani?* NAGY PÁL azonban újólag is vitatá: hogy a katonának mindég és mindenütt az absolutismus eszközének kell lenni; vagyis hogy a katona ugy a legszabadabb respublicában, mint egyes despota alatt vakon tartozik engedelmeskedni. Vagy mit mondott volna Zemplén v[árme]gye, ha a legutóbbi népzavar alkalmakor* az olly sürgetőleg kért katonaság, mielőtt segitene, azt mondotta volna: megálljatok, előbb megvizsgálom, úgy bántatok e a néppel, amint kellett; vagy pedig segitség helyett arra emlékeztette volna a zempléni urakat, hogy a természet törvénye a jusokban egyenlőséget parancsol? LÓNYAY feleletül adá, hogy egészen más, védelmezni a békés polgárokat egy dühös rabló csoport általi csendháboritásban, és más egy despota által a hon és alkotvány felforgatására, s a szabadságnak bilincsbe füzésére fordittatni, s akkor is vakon hódolni.
Az utalás az 1823-i nemzeti ellenállásra vonatkozik, amikor az ellenálló megyékben többhelyütt katonaság alkalmazására is sor került.
Az 1831-i kolerafelkelés idején.
POGÁNY azt az észrevételt tette, hogy már igen sokan hibásnak mondották az 1808-ki rendszert, de még senki sem jelelte ki, hogy miben hibás?
Mire BŐTHY: Én követ úr kivánságára a sok közül csak egyet emlitek. Ott van, hogy 4 pap vegyen részt a tanitásban.* Ha Don Carlos jőne ide* s egy catholicus ármádát akarna alapitani, ennél czélirányosabb eszközt nem választhatna. De én ámbár meglehet, hogy papok fogják a strategiát is tanitani, (mert hiszen a jesuiták egy bizonyos strategiához igen jól értettek,) akarom hinni, hogy ez a két pár pap csak vallásos oktatás végett lesz oda rendelve, de kérdem én: miért nincs hát az evangelicus ifiak vallásos neveléséről is hasonló gondoskodás azon 1808-ki rendszerben? Talán azt akarták elérni, hogy mivel a hadi sorokban a keresztleveleket nem igen szokták még Istennek hálá vizsgálgatni, a protestans nevendékből már ott az intézetben valami catholicus ármáda számára egy kis transfugát neveljenek? (Halljuk, halljuk!! és nevetés.) Ezután Sopron követének utánozhatlan humorral felelve kimagyarázgatá: hogy midőn a katona polgári érzetéről van szó, nem a Czapfenstreich* subordinationalis oldaláról beszélünk, hanem arról, hogy midőn ütközésbe jő a katonai parancs, (mellyet ismer a szónok, mert nyögött alatta,)* a polgári kötelességgel tudja a kettőt egyesiteni. A fő RR azon ellenvetésére: hogy először bé kell várni a hibákat, gyakorlatban azután kell rajtok segiteni, Lafontain mesejével felel, miszerint az őszbe vegyült férfi két asszony közé ült, kiknek egyike minden ősz, másika minden fekete haját ki akarta tépni. Igy járnánk mi is, ha az adott tanácsot követnénk.
A többször idézett tervezet költségvetése egy akadémiai lelkészt, egy káplánt, s a német és latin nyelv, valamint a szépírás tanítására további négy egy házi tanerőt irányzott elő. (L. az országgyűlés Irásai-ban, 148.)
Don Carlos (1788–1855) spanyol trónkövetelő; bátyja, VII. Ferdinánd kiskorú leányával, Izabellával szemben igényt emelt a trónra, s bátyjának 1833-ban bekövetkezett halála után a papság és a nemesség körében pártot szervezett magának. A polgárháborúban azonban alulmaradt és számüzöttként élte le életét.
Zapfenstreich, takarodó.
Beőthy mint a bihari felkelők tisztje részt vett az 1809-i nemesi felkelésben, majd mint huszártiszt részese volt a Napóleon sorsát eldöntő lipcsei csatának is.
A többség azonban 26 voxal 22 ellen a torontáli inditványt elfogadta, ugy SZENT-PÁLYnak is azon javaslatát, hogy ezen intézetben akként neveltessenek az ifiak a felsőbb hadi tudományokban is, hogy a Genie Academia* nevendékjeinek minden kedvezéseikben részesittethessenek. Továbbá BERNÁT javallata, hogy minden felekezetüek vallásos oktatására gond legyen.
Vö. a 441. o. 29. jegyzetével.
