118. 1836 november 13.–1837 április 6. Kossuth pert indít a buda-pesti főpostahivatal ellen a Törvényhatósági Tudósítások postai …
118.
1836 november 13.–1837 április 6.
Kossuth pert indít a buda-pesti főpostahivatal ellen a Törvényhatósági Tudósítások postai terjesztésének megtagadása miatt.
1836 november 13.–1837 április 6.
Kossuth pert indít a buda-pesti főpostahivatal ellen a Törvényhatósági Tudósítások postai terjesztésének megtagadása miatt.
A Kossuth lapja elleni harc során, a második eltiltással egyidőben, október 4-én a Helytartótanács rendeletet intézetta budai főpostahivatalhoz s vezetőjét, Biringer Mátyást utasította: közölje az alája rendelt postai szervekkel, hogy Kossuth lapját ne fogadják el továbbításra, s ha a feladó erőltetné a dolgot, közöljék vele, hogy az elfogadást felsőbb helyen megtiltották.* A pesti postán a rendelkezés értelmében már okt. 6-án nem fogadták el a Kossuth segédeiként dolgozó jurátusoktól a Tudósításokat, mire Kossuth – az elutasítás többszöri megismétlődése után – Pest megye törvényszéke előtt pert indított a postahivatal ellen. A megyei törvényszék az ügyben november 13-án az alábbi perbeidéző levelet adta ki:
A rendelet kancelláriai előkészítésére l. OL, M. Kanc. eln. 1836: 1458. sz., a helytartótanácsi rendeletet másolatban Biringer Mátyás nov. 27-i, a nádorhoz intézett jelentése mellett, OL, Nádori lt. Exhibita ad politiam concernentia 1836: 219. sz. alatt.
Ajánlom hivatalbeli szolgálatomat, Fő Igazgató Úrnak, s általa a Buda Pesti Császári Királyi Fő Posta hivatalnak!
Királyi Táblai ügyvéd, Kossuth Lajos Úr, igasság kiszolgáltatása végett, panaszosan terjesztette előmbe,* miként Ő f. é. Mindszent hava 22-ik napján, méltóságos gróf Andrássy Károly Ur Ő Nagyságának szóllott s Oláhpatakra utasított bizonyos levelét,* kézhez szolgáltatás végett ezen Buda Pesti Császári Királyi Posta hivatalnál feladván, említett levele, a közhit vétkes megsértésével, a törvény világos rendelésének ellenére, letartóztatódott s rendeltetése helyére el nem küldetett.
Kossuth valószínűleg írásban terjesztette elő panaszát, beadványa azonban nem található a Pest megyei levéltár iratai között.
Kossuth összesen 12 küldemény ügyében emelt panaszt, s ennek megfelelően a megyei törvényszék ugyanannyi idézőlevelet küldött a postának. A további küldemények címzettjei: Sárközy Albert Somogy megyei főjegyző Nagybajom, Kubinyi Ferenc Losonc, Hoványi Lajos ügyvéd Nagyvárad, Kund Vince táblabíró Fajsz, Paizs Boldizsár szolgabíró Marcali, Svastics Lajos táblabíró Szentgáloskér, Bars vármegye Karai és Rendei Aranyosmarót, Géczy Péter Rátót, Keglevich Miklós gróf Eger, Máriássy József Óhaj, Madocsányi Pál liptói aljegyző Madocsány. A postai küldemények elvesztét panaszló előfizetői levelek megvannak a szerkesztői iratok közt, MTA Könyvtára, Kézirattár, Kossuth-iratok.
Mivel pedig az 1723-ik esztendei 59-ik törvényczikkely* a közhit paizsa alatt lévő levelezések elnyomóit s a leveleknek letartóztatóit világos adósság útján megveendő 100 ft. büntetésnek terhében bíróilag marasztalni rendelné, – az elől adott panasznak felvételére, megvizsgálására s netalán úgy hozván magával a dolog, a világos adósságoknak természetek szerént, a pörbeli költségekkel együtt leendő megítéltetésére is, hivatalbeli kötelességemnél fogva f. é. Karácsony hava 12-ik s több következő törvényes napjait úgy rendelem Uraságodnak, s általa a Buda Pesti Császári Királyi Fő Posta hivatalnak megjelenési határnapul, hogy akkor előttem és segéd bíró társam előtt Szabad Királyi Pest Várossában megjelenni s védelmét, ha mi volna, előladni ne terheltessen; én bíró társammal együtt, minden esetre azt teendő lévén, mit a törvény szavainak szoros értelmekben az igazság hozand magával, maradtván Pesten Szent András hava 13-án 1836.
Vö. az 509. o. 7. jegyzetével.
Uraságodnak
s általa a Buda Pesti Császári Királyi Fő Posta hivatalnak,
alázatos szolgája
Fáy György
Tekéntetes Pest Vármegyei Fő Szolgabíró
Fáy György
Tekéntetes Pest Vármegyei Fő Szolgabíró
Ered. nyomtatvány. OL, Kanc. ált. 1837: 2954. sz.
Ugyanezen a napon jelentette Biringer Mátyás a kancellárnak, hogy a postán Kossuth postafiókjában 6 küldemény hever, Kossuth megbízottai nem viszik haza, s hogy értesülései szerint Kossuth a nov. 15-i megyei közgyűlésen írásos panaszt ad be, maga is éles beszédre készül* s a lapjának 50 példányáért kártérítésként követelt ugyanannyi 100 forintot valamilyen jótékonysági egyesületnek szándékozik adni. A kancellár nov. 16-án részletes jelentést tett az ügyről a királynak s azt az utasítást kapta, hogy Kossuth küldeményeit továbbra is fel kell tartóztatni és fel kell terjeszteni az udvarhoz.* November 27-én pedig Biringer már azt jelentette fölöttes hatóságának, a magyar Kamara elnökségének, hogy három nappal korábban kézhezvette a 12 perbe idéző levelet, s kérte, hogy a kincstári jogügyigazgatóság gondoskodjék a postai hivatalnokok perbeni védelméről. A jelentés másolatát Keglevich Gábor kamarai elnök nov. 30-án felterjesztette a nádorhoz.* Az ügy ismét felment a királyig, s tőle dec. 9-én a nádor azt az utasítást kapta, hogy amennyiben a pört dec. 12-én valóban megkezdik, a mellékelt elnöki parancs útján szólítsa fel a megyét, hogy a pört felülvizsgálat végett haladéktalanul terjesszék fel az udvarhoz.* Ilyen előzmények után indult meg december 12-én a pör; az első napon csupán a vád ismertetése történt meg, közben ismertté vált a pör felküldését elrendelő királyi parancs is, és Kossuth képviselője, Ágoston József ügyvéd 1837. január 26-án már csak a törvénytelen közbelépés elleni tiltakozását iktathatta be a pörbe. A pör a megszakítás időpontjában ezek szerint az alábbi állapotban volt:
A közgyűlési jegyzőkönyvek bizonysága szerint Kossuth postaügye nem került szóba a nov. 15-én kezdődött közgyűlésen, s Kossuth panaszos beadványának sincs nyoma az iratok között.
Vö. OL, M. Kanc. eln. 1836: 1615. sz.; Posch pesti postai ellenőr nov 12-i részletesebb jelentését l. OL, Nádori lt. Exhibita ad politiam concernentia 1836: 219. sz. alatt.
L. az előbb idézett nádori akta mellékletei közt.
OL, M. Kanc. ált. 1836: 16735. sz., Nádori lt. Exhibita ad politiam concernentia 1836: 282. sz.
1836-iki Karácsony Hava 12-ik napján Szabad Királyi Pest Várossában Tekintetes Pest Vármegyei főszolgabíró Tekintetes Fáy György úr és segédbíró társa előtt
felvétetett ügye
Királyi Táblai ügyvéd Tekintetes Kossuth Lajos úrnak, mint felperesnek Tekintetes Biringer Mátyás úr, mint a Buda Pesti Császári Királyi Fő Posta hivatal főigazgatója, s általa azon eggyesült Fő Posta hivatal, mint Alperes ellen.
A Felperesért az eljáró bíróság előtt törvényesen vallott ügyvéd Ágoston József, elől mutatván a panaszt tárgyazó eredeti kereset levelet, valóságos mássának kézhez lett szolgáltatásáról szólló bizonyítvánnyal az A betű alatt, az abban fel hozott törvényczikk világos szavainak értelmekben, a törvényszerű pör-folyamot követve kéri az igazságot ki szolgáltatni stb. stb.
Az Alperesért Eötvös Jósef királyi ügyvéd megjelen, fenntartván a fenntartandókat.
A Felperesért. Mult esztendei december 9-én 16.735-ik sz[ám] a[latt] költ kegyes udvari parancs e jelen pört még mielőtt született volna felküldeni rendeli, – a nelkül, hogy akár a folyamodó személyéről, akár a felküldés okáról s czéljáról említést tenne; – minél fogva azt kell hinni, hogy folyamodó nincsen is, a minthogy törvényesen nem is lehet, miután a tett, sőt a parancs kiadásakor még pör sem létezett; – már pedig hol folyamodó nincs, ott kegyelem sem osztathatván, s hol ítélet nincs, az Alperesen orvoslást kívánó bírói törvénytelenség sem követődhetvén el, a pört felküldeni rendelő kegyelmes udvari parancs, az 1791-ki 12-ik czikkben ütközik; – s miután az igazságnak törvény szabta útoni kiszolgáltatása politicai kormány rendeletek által, sem változtatást, sem feltartóztatást nem szenvedhetne, – nehogy a felperes hallgatásával abba, mi nem törvényes, megegyezni láttasson, s követelésének bírói eldöntése hosszas időkig ekként gátoltathasson, kötelességének tartja őszintén kinyilatkoztatni: hogy ha e pör, melyen ekkoráig még különben sincs mit látni, az alólírt naptól számítandó 30 napok alatt vissza nem küldetik, s rendes folyamában nem helyheződik, feltételesleg eleve letévén (deponálván) ezt, azonnal újra megkezdeni kéntelenítve lesz. Pesten januar 26-ikán 1837.
Ered. tiszt. OL, Kanc. ált. 1837: 2954. sz.
Pest megye még nem küldte fel a pört, amikor Beőthy Sándor kincstári jogügyigazgató már részletes véleményt terjesztett elő arról a királyhoz; véleményében kifejtette, hogy az ügy nem tartozik az idézett 1723: 59. tc. hatálya alá, s azt javasolta, hogy a király legfelsőbb felügyeleti jogára hivatkozva törölje a pört.* Pest megye csak febr. 11-i kisgyűléséből terjesztette fel a pört, a Kancellária pedig márc. 2-i ülésében foglalkozott az üggyel; részletes felterjesztésben ismertette a tényállást – benne a kincstári jogügyigazgató javaslatát – a királlyal, a nádort pedig felkérte, hogy mivel a felperesi replikában kitűzött 30 nap már letelt, tájékozódjék, hogy a felperes tette-e lépéseket a pör letétele és új pör indítása érdekében.* A nádort helyettesítő országbíró ápr. 12-én jelentette, hogy a megyénél semmi jele sincs még Kossuth perújítási szándkának.* Pedig Kossuth nem mondott le szándékáról; ezt bizonyítja legalábbis az a körülmény, hogy hátramaradt iratai között megvan annak az idézőlevélnek az ápr. 6-i keltezésű fogalmazványa, amellyel az új pört el akarta kezdeni:
OL, M. Kanc. ált. 1837: 1877. sz.
Uo. 1837: 2954. sz.
Uo. 1837: 5877. sz.
Ajánlom hivatalbeli szolgálatomat Főigazgató Úrnak, s általa a budapesti Császári Királyi Főposta hivatalnak!
Királyi táblai ügyvéd, Kossuth Lajos úr, igazság kiszolgáltatása végett panaszosan terjesztette előmbe, miként ő múlt 1836-ki Mindszent hava 6-ik napján, tekintetes Bars vármegye Karainak és Rendeinek szólott s Aranyosmarótra utasított bizonyos levelét kézhez szolgáltatás végett ezen budapesti Császári Királyi Főposta hivatalnál béadván, említett levele a közhit vétkes megsértésével s a törvény világos szavainak ellenére letartóztatódott, s rendeltetése helyére meg nem érkezett.
Ebbeli sérelmének törvényszeres orvoslása végett, múlt esztendei Karácson hava 12-én indított pörét a tisztelt panaszló úr, ugyanazon pörbe iktatott nyilatkozás mellett letévén, Uraságodat, s általa a Buda Pesti Császári Királyi Főposta hivatalt ezennel felszólítja a letétel díjából az 1729-ki 40-ik czikk rendelete szerént* járó, egyharmad rész illetményének kezeimből leendő felvételére.
Az 1729: 40. tc. a perletétel (depositio causae) módozatait szabályozza s előírja, hogy amennyiben a felperes a pert az elperesnek a bíróság előtti megjelenése után teszi le, tartozik az alperes költségeit megtéríteni, s az összeget a perben illetékes bíró kezéhez szolgáltatni.
Egyébaránt ugyanazon nyilatkozása következésében újra szorgalmazván előladott sérelmének orvoslását, miután az 1723-ki 59-ik törvényczikk a leveleknek letartóztatóit, elnyomóit és felbontóit világos adósság útján megveendő 100 forintoknak terhében marasztalni parancsolá, a világos adósság természeténél fogva pedig a pörbeli költségek is megítélendők lennének, ezen panasznak bírói felvételére, megvisgálására, s úgy hozván magával a körülmény, vég elítélésére is, úgy rendelem Uraságodnak s általa a Budapest Császári Királyi Főposta hivatalnak, f. é. Szent György hava 6-ik s több következő törvényes napjait, szabad királyi Pest városában megjelenési határnapjául, hogy akkor előttem s segédbíró társam előtt megjelenni, s védelmet, ha mi volna előadni ne terheltessen; én bíró társammal együtt minden esetre azt fogom tenni, mit a törvény szavainak szoros értelmében hozand az igazság magával. Maradván Pesten, Szent György hava 6-kán 1837.
Uraságodnak
s általa a Budapesti Császári Királyi Főposta hivatalnak
hivatalbeli kész szolgája
Ered. fogalm. OL. Kossuth gyűjt. I/40. sz.
Kossuth talán azért halasztotta el a pör újrakezdését, mert időközben Pest megye is lépéseket tett a pörnek az udvartól való visszaszerzésére, és márc. 23-i közgyűléséből az alábbi felirattal fordult a királyhoz:
Felséges Császár s Apostoli Király
Legkegyelmesebb Urunk!
Legkegyelmesebb Urunk!
Kisgyűlési jegyzőkönyveinknek meghitelesítés végetti olvasása alkalmával tapasztalván, hogy Császári Királyi Felséged közelebb múlt esztendei Karácson hava 9-én 16.735. szám alatt költ Kegyelmes Udvari Rendelő Levelénél fogva legfelsőbb helyen tétetett abbeli jelentés következésében: hogy Kossuth Lajos leveleinek állítólagos letartóztatása miatt a Budai és Pesti Posta tiszteket megyénk egyik Szolgabírói hivatala eleibe idéztette légyen, a tárgyalt pereknek felterjesztését kegyelmesen megparancsolni méltóztatott. Ezen kegyelmes rendelés eránt tartozó egész jobbágyi alázattal kénteleníttetünk Császári Királyi Felségednek felfedezni: hogy jóllehet hazai törvényeink a törvénykezési tárgyakra való fő felügyelési jogot Felségednek jogai közé számítják, és így mint törvényeink végrehajtását eszközlő legfőbb hatalomnak arra: hogy a bírákat az eránt, vallyon az eleibek terjesztett ügyeket törvényeink szerint ítélik e el? kérdőre vonhassa, tellyes szabadság adatott; a fennforgó esetre nézve mindazonáltal, midőn sem folyamodó nincsen, sem pedig az udvari rendelet kiadatása alkalmával a per még fel nem vétetett, jobbágyi alázatos véleményünk szerént, az érdeklett törvényes eset fenn nem forog, mivel által nem láthatjuk: hogy a már Felséged Kegyelmes színe eleibe terjesztett, és most is csak felvételi állapotjokban lévő kérdéses perekből a megidézett Posta hivatalnak sérelme, melly egyedül csak a bíráskodásnak nem törvényeink értelmében való eszközléséből származhatik, – miképpen légyen meghatározható? Jobbágyi alázattal és törvényeink iránti tiszteletből eredő mely hódolattal viseltetünk mi Felségednek királyi felséges személye és törvényes legfőbb jogai iránt, mind e mellett is azonban, s éppen ezen hódolatnál fogva őszintén és egész fiúi bizodalommal megkérni bátorkodunk Császári Királyi Felségedet: hogy a kérdéses pereknek további folytatások végett minél előbb leendő visszaküldetését kegyelmesen elrendelni, és ekképpen az 1472. esztendei 12., – 1566: 25-ik, – 1613: 34. törvényczikkelyeknek, és az 1622. esztendei koronázási oklevél 5-ik feltételének – melyek szerint a pereknek folyamatja királyi parancsolatok által sem gátoltathatik –, kegyelmesen foganatot szerezni méltóztassék.
Egyébiránt Királyi kegyelmeibe ajánlottak jobbágyi alázatos hűséggel elhalunk. Költ az 1837-ik évi Mártius 23-ikán Pesten tartatott közgyűlésünkből.
Császári Királyi Felségednek
legalázatosabb szolgái s leghívebb jobbágyai
Pest Pilis és Solt t[örvényesen] e[gyesített] vármegyék közönsége
Ered. tiszt. OL, Kanc. eln. 1837: 6070. sz.
Pest Pilis és Solt t[örvényesen] e[gyesített] vármegyék közönsége
Ered. tiszt. OL, Kanc. eln. 1837: 6070. sz.
A Kancellária május 5-én – Kossuth elfogatása napján – foglalkozott Pest megye feliratával. A tanácskozások eredményeként hosszú, részletes ismertetés készült az ügyről a király részére, a Kancellária pedig abban összegezte véleményét, hogy ámbár az idézett 1723: 59. tc. erre az ügyre nem vonatkoztatható, s Kossuth ismételt eltiltása után aligha akadna bíró, aki a posta hivatalnokait elmarasztalná, a pört mégis legjobb lenne királyi szóval törölni, Pest megyének pedig megírni, hogy a hivatalnokok az 1715: 22., az 1741: 31. és az 1791: 22. tc.-kek értelmében* helyesen jártak el. A király szept. 11-én elfogadta a Kancellária javaslatát s ugyanazon a napon kimentek a rendelkezések a Helytartótanácshoz és Pest megyéhez a pör törléséről.* A megye nem nyugodott bele a királyi döntésbe: nov. 14-i közgyűléséből újra felírt, hangoztatta, hogy az idézett törvényeknek a Kancellária által alkalmazott magyarázata törvénysértés, ugyanúgy az a pörben alkalmazott egész eljárás is, és kérte a királyt, hogy orvosolja a nyilvánvaló törvénysértést. A Kancellária dec. 21-i feliratában azt javasolta, hogy a király ne is válaszoljon Pest megye feliratára, a felterjesztést megjegyzés nélkül tegyék félre. A király 1838. jan. 23-án elfogadta a javaslatot,* s ezzel a több mint egy éve húzódó ügy lezárult.
Az 1715: 22. tc.-ben a király megígérte, hogy a postahivatalokra magyar birtokos nemeseket fog alkalmazni. – Az 1741: 31. tc. megerősítette az előbbi törvényt s kimondta, hogy az ország főhivatalainak és a törvényszékeknek levélküldeményei, valamint az azokhoz írott leveleket a posta bérmentesen továbbítja. – Az 1791: 22. tc.-ben a király biztosította a rendeket, hogy a Magyarország területén levő postákat nem vonja ki a Helytartótanács igazgatása alól.
A felterjesztés fogalmazványát l. OL, M. Kanc. ált. 1837: 6070. sz. alatt, a tisztázatot és a végrehajtásról szóló rendeletek fogalmazványait uo. 1837: 12904. sz. alatt.
Vö. uo. 1837: 16926. és 1838: 1460. sz.
